Hétfőn találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök Helsinkiben. Trump szándékai egyelőre nem ismertek. Putyinnak volt 18 hónapja, hogy felmérje az amerikai elnököt. Az orosz államfő 18 éve van hatalmon ez idő alatt két amerikai elnököt is kiismerhetett. Putyin stratégiája nem változott, csak finomodott ez alatt a hosszú idő alatt. Kiismeri tárgyalópartnereit, megegyezésre törekszik, majd kihasználja a másik fél gyengéit.
George W. Bush megállapodott vele a ballisztikus rakéták leszereléséről, majd aztán Obama ideje alatt Putyin úgy gázolt át az egyezményen, mint a tankok az ukrán kukoricáson. Trump kemény és kitartó tárgyalófélnek tartja magát, ám a KGB iskoláiban Putyint is megtanították taktikázni. Így az orosz elnök valószínűleg hagyja majd, hogy Trump a szokásos kemény stílust vigye – érezze jól magát Helsinkiben!
De nézzük végig – javasolja a The Wall Street Journal -, hogy mi lesz terítéken és mi forog kockán.
PRESZTÍZS
Putyin számára minden esetben top-prioritás az, hogy hazai pályán, a saját választói előtt ne veszítse el a tekintélyét. Ez most nem is forog kockán, hiszen a világ vezető hatalmának képviselője egyenlő félként találkozik vele semleges terepen.
Ennél már talán csak az lett volna a jobb Putyinnak, ha Trump Moszkvába látogat, hisz akkor úgy tűnt volna fel, hogy az amerikai elnök keresi fel az erősebb felet. Washington persze valószínűleg épp ezért nem ment bele egy moszkvai útba. Az oroszok szeretnék elérni azt is, hogy Trump fogadja el Moszkva álláspontját abban, hogy nem avatkoztak be a 2016-os amerikai elnökválasztásba. Ez könnyen létrejöhet, ugyanis Trumpnak is az az érdeke, hogy ezt közvetítse.
Putyin persona non grata Európában 2014, a Krím félsziget elfoglalása óta. Rehabilitációja érdekében Trump segítségét fogja kérni. Valószínű az is, hogy az orosz elnök örülne, ha Trump megismételné nemrégiben tett kijelentését, amely szerint Oroszországnak ismét csatlakoznia kellene a G7 országok megbeszéléseihez.
SZÍRIA
Putyin 2015-óta ismét megvetette a lábát a Közel-Keleten. Elérte, hogy a befolyása alatt álló Aszad elnök hatalomban maradjon, katonai bázisokat létesített Szíriában – összességében átvette a regionális vezető szerepet az Egyesült Államoktól. Putyin szeretné elérni, hogy Trump ismerje el ezeket az eredményeket azzal, hogy visszavonja az amerikai csapatokat Szíriából.
Cserébe Putyin felajánlhatja például azt, hogy segít az Egyesült Államoknak abban, hogy Irán hatalmi ambícióit letörjék. Persze erre garancia nincs, hiszen Teherán is Aszadot támogatja, s az oroszoknak jól jön, hogy Szaúd-Arábiával szemben Irán megerősödik a térségben. De megígérni megígérheti.
UKRAJNA
Putyin azt szeretné, ha Trump elismerné az orosz befolyást a Krím-félszigeten, elfogadná annak orosz elfoglalását. Cserébe felkínálhatja, hogy felhagy a Kelet-Ukrajnában folytatott bomlasztással. Trump korábban már megvádolta Obamát azzal, hogy hagyta a Krím elfoglalását – Putyin most felhasználhatja ezt a nyilatkozatot és bezsebelheti az amerikai elnök jóváhagyását. A Kreml szeretné azt is elérni, hogy Washington ne szállítson több fegyver Kijevnek.
A SZANKCIÓK FELFÜGGESZTÉSE
Ez Putyin legfontosabb rövid távú célkitűzése. Az orosz elnöknek szüksége van arra, hogy eltartsa a vele szövetséges erőket – belföldön és külföldön egyaránt – márpedig ehhez sok pénz kell. Az amerikai és az európai szankciók sokba kerülnek Moszkvának, annak ellenére, hogy látszólag jól elvan. Putyin a szankciók feloldása érdekében rájátszik majd arra, hogy Trump utálja az EU-t úgy, ahogy az jelenleg van. Putyin tisztában van azzal is, hogy az olaszok, a magyarok és a görögök értelmetlennek tartják a szankciókat, így arra ösztökéli majd Trumpot, hogy verjen még nagyobb éket az EU-ba. (Ha úgy tetszik, még több szöget az EU koporsójába.)
A TRANSZATLANTI SZÖVETSÉG
Putyin világosan látja, hogy minél erősebb a NATO, számára annál kockázatosabb külföldi katonai kalandokba bocsátkozni. Így az orosz elnök mindent el fog követni Helsinkiben annak érdekében, hogy fokozza Trump NATO-val szembeni ellenérzéseit és frusztrációját.
FEGYVERKEZÉSI KORLÁTOZÁSAOK
Trump egy ideje már lebegteti az ötletet, hogy újabb leszerelési paktumot kellene kötni Moszkvával. Elképzelhető forgatókönyv, hogy Putyin alájátszik Trumpnak és felajánl neki egy ilyen egyezményt. Így úgy tűnne fel a világpolitika színpadán, hogy Trump nem csak a rakétás törpét, Kim Dzsongun-t domesztikálta, de rákényszerítette az Egyesült Államok ősellenségét, az oroszokat is arra, hogy fogja vissza fegyverkezését.
Ezzel viszont az a gond, hogy a Pentagonban nem hülyék ülnek, hanem hétpróbás, sokat látott amerikai tábornokok, akik tisztában vannak azzal, hogy Putyin jelenleg is megszegi a fegyverkorlátozási megállapodásokat. (Így például a közepes hatótávolságú rakéták leszereléséről kötött 1987-es egyezményt.) Ebből persze önmagában nem következik, hogy Trump letenne abbéli szándékáról, hogy megváltoztatja Putyint. Az amerikai elnök úgy tűnik valóban hisz abban, hogy az oroszok immár nem jelentenek akkora fenyegetést, mint ahogy a Pentagon beállítja őket és normalizálni igyekszik a két ország kapcsolatát. Ezzel persze a Kreml is tisztában van. Kíváncsian várjuk, hogy Putyin mit kér majd azért, hogy mosolyogjon a tárgyalások befejezése után.
Borítófotó: Donald Trump amerikai elnök (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog a csoportkép készítésekor az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezete 25. csúcstalálkozóján a vietnami Danangban 2017. november 10-én. A Fehér Ház sajtószolgálata 2018. június 28-án bejelentette, hogy július 16-án Helsinkiben rendezik meg Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök csúcstalálkozóját.
