„A bevándorlók a modern rabszolgaság áldozatai” – jelentette ki Sergio Mattarella baloldali olasz elnök még júliusban. De nemcsak ő, hanem számos európai politikus továbbra is úgy véli, Európának kötelessége segíteni anélkül, hogy megvizsgálná kiket enged be az országba – mondta Deák Dániel a Figyelő főmunkatársa az M1 Unió28 című műsorában.
„Az európai balliberálisoknak még mindig az az álláspontja, 3 évvel a migrációs válság kitörése után, hogy ide Európába szinte kizárólag menekültek érkeznek, akik a háború elől jönnek, és nem érdekli őket a statisztika, nem érdeklik őket a tények, miszerint a migránsoknak egy jelentős része gazdasági bevándorló, és kizárólag a jóléti ellátórendszer miatt érkezik Európába. Ezt mutatja az is, hogy tipikusan olyan országokat választanak a migránsok, ahol a jóléti ellátórendszer rendkívül fejlett” – világított rá a Figyelő főmunkatársa az M1 Unió28 című műsorában.
Még nagyobb teher az európai adófizetők vállán
A migránsok többsége nem vállal munkát a statisztikák szerint, ezért az európai adófizetőknek még nagyobb terhet kell vállalniuk. Németországban például havonta 354 eurót, Svédországban ingyen szállást, élelmet és 70 eurót, Franciaországban pedig több mint 200 eurót kapnak a munkanélküli bevándorlók. A Figyelő főmunkatársa szerint a juttatások meghívót jelentenek Európába.
„A migránsok azokat az országokat választják, ahol ezeket a javadalmazásokat havi rendszerességgel megkapják. Ebből is látszik, hogy ők nem menekültek, nem azért jönnek ide, mert őket az útjuk során üldözték volna, hanem azért, mert ezekben az országokban jó ellátást kapnak, és mindenféle munka nélkül tudnak több 100 vagy akár 1000 eurót is megkeresni havonta. Plusz még emellett étkezést, szállást is kapnak. Ez komoly feszültséget eredményez a nyugat-európai társadalmakban, hiszen miközben azt látják, hogy a migránsok egy jelentős része nem hajlandó munkát vállalni és csupán a segélyt várja, addig az európai őshonos lakosság folyamatosan dolgozik” – mondta.
Visszaélnek a támogatásokkal
Ezekben az országokban gyakran fordulnak elő visszaélések – tette hozzá Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
„Több olyan esetre is fény derült, amikor Európába érkező migránsok akár hamis információkra, akár valódiakra alapozva, de vagy menekült státuszt kaptak valamelyik országban, vagy más enyhébb nemzetközi védelmi státuszt. És az ehhez járó támogatásokat is természetesen bezsebelik. Németországban van, hogy akár több megyében egyszerre is felveszik ezeket a támogatásokat” – világított rá Kovács István.
A migránsok hazamennek nyaralni
Nem ez az egyetlen visszaélés. Belga sajtóértesülések szerint a migránsok a veszélyesnek mondott anyaországaikba mennek nyaralni. A belga hatóságok eddig 115 olyan menedékkérőt jegyeztek, aki származási országába utazott kikapcsolódni.
„Előfordult az is, hogy a menedékkérő visszaköltözött országába, és csak a hivatalos ügyeket intézni járt vissza Európába. Tehát ebből is látszik, hogy tömegesek azok a visszaélések, amelyek megkárosítják az európai adófizetőket” – mondta Kovács István.
A visszaélések egyre több társadalmi és politikai feszültséget generálnak. Szakértők szerint ezek egyértelműen megmutatkoznak az európai választási eredményekben, elég Ausztriára, Olaszországra vagy Magyarországra gondolni. Mindhárom tagállamban ugyanis a bevándorlásellenes pártok győztek a közelmúltban.
