Déli szomszédunkban rohamosan csökken, az utóbbi harminc éveben megfeleződött az állatállomány, de a tenyészállatok száma is zuhanó tendenciát mutat. Az ágazat képviselői szerint azonnali állami beavatkozásra van szükség, írja az újvidéki magyarszo.rs portál.
Hosszabb időintervallumot vizsgálva viszont drámaiak az adatok, figyelmeztet Milan Prostran mezőgazdasági szakértő.
Az állatállomány az 1990-es évektől folyamatosan csökken. Még 2000-ben is 1,27 millió marhát tenyésztettek, de 2019-re már 878 ezerre apadt a számuk, a sertéseké pedig 4 millióról 2,79 millióra csökkent. A juhtenyésztés valamivel jobban áll: az állami támogatásoknak köszönhetően 19 év alatt 1,6 millióról 1,77 millióra növekedett az egyedszám.
A köztársasági statisztikai hivatal adatai szerint tavaly az első tizenegy hónapban 3,9 százalékkal kevesebb disznót tenyésztettek a gazdák az előző évhez képest, a marhaállomány 3 százalékkal, a kecskeállomány pedig 3,6 százalékkal apadt. Csak juhok száma növekedett, de csupán 0,6 százalékkal. Prostran szerint a mostani adatok már jelzik, hogy egy év múlva sem lesz jobb a helyzet.
Az állatállomány rohamos csökkenésének több oka is van: az afrikai sertéspestis miatti exportkiesés, a kiviteli árak csökkenése (főleg a törökországi marhaexport esetében), a takarmányárak emelkedése, az élőállat és kész hústermékek importja.
A szakember megduplázná az ágazat fejlesztésére szánt eszközöket: a köztársasági költségvetés 10 százalékát fektetné a mezőgazdaságba a jelenlegi 5 százalék helyett. Emellett megnövelné az ágazat állami támogatását, nagyobb hangsúlyt fektetne a hazai tenyészet védelmére, és beszüntetné az élő állatok behozatalát.
A szerbiai agrárgazdasági termelők szövetsége már egy éve figyelmeztet arra, hogy a farmok bezárását csak sürgős intézkedésekkel lehet megállítani, emlékeztetett Zoran Milićević, a szövetség elnöke. Példának egy, a dél-szerbiai Kraljevo melletti falut említett, ahol elmúlt években 28 gazdaság árverezte el az összes tenyészállatát. „Ezek a tenyésztők elmondták, hogy sokkal könnyebb az életük, amióta megszabadultak az állománytól: nem kell aggódniuk amiatt, hogy miből szerzik be a drága takarmányt, kinek adják el a jószágokat, amelyek értékesítési ára csak az újévi és húsvéti ünnepekre érte el a jövedelmező szintet”, mondta Milićević.
Rámutatott, hogy az állam különböző indokokkal még a tavalyi szubvenciókat sem folyósította a tenyésztőknek. Ígéretet kaptak, hogy február végéig kiutalják az elmaradt támogatásokat. Ilyen helyzetben nehéz állattenyésztéssel foglalkozni Szerbiában – szögezte le Milićević.
