A vészharangot Cătălin Ene, a Macro Suin farm ügyvezetője kongatta meg októberben. Mindenkit azzal szembesített, hogy a román sertéstenyésztés történelmi mélypontra került, főként az afrikai sertéspestis miatt. A betegség több száz farmon pusztít, közülük kevesen maradtak talpon. Keleti szomszédunk esetében szerkezeti probléma is hozzájárul ehhez a sanyarú helyzethez,
hiszen már Románia 2007-es uniós csatlakozása óta folyamatosan csökken az állattenyésztők száma.
A mezőgazdaság kibocsátásában 27 százalékot képvisel a nagyobb hozzáadott értékű állattenyésztés aránya, ez jelentősen elmarad a 39 százalékos uniós átlagtól. A gazdák többsége a könnyebb utat választotta, s átállt a növénytermesztésre a hektáronkénti uniós támogatás megszerzése érdekében. Ez biztosabb hasznot jelent, ugyanakkor rontja a jövedelmezőséget. Az ország sertésállománya 2021 közepére 3,54 millió egyedre apadt a 2006-ban jegyzett 6,8 millióról, ami azt jelenti, hogy tizenöt esztendő alatt csaknem 48 százalékos volt a fogyatkozás, az utóbbi tíz évben pedig 30 százalékos.
A legsötétebb időszak
Az afrikai sertéspestis vírusa 2017 közepén került az országba, azóta 4358 gócpontban pusztított. Ezek száma 2019-ben 1728 volt, tavaly 1063-ra csökkent, de ez év novemberének végéig már ismét 1567-et jegyeztek. Az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság szerint jelenleg még 500 aktív gócpont van keleti szomszédunk területén. Akinek falusi rokonai vannak, valahogy még hozzájutnak a háztájiból a vágósertéshez, de a kereskedelmi farmokon kilátástalannak tűnik a helyzet – közölte Ioan Ladoși, a Román Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke, akit a Ziarul Financiar gazdasági lap idézett. A szakember elmondta: az elmúlt két hónapban nagyon sok nagy méretű tenyészet tönkrement a kórokozó miatt.
Voltak olyan kereskedelmi egységek, ahol a hatóságok 50 ezer állatot semmisítettek meg.
Ladoși szerint főleg a reprodukciós tenyészállományban tett kárt a kórokozó, így az is kérdéses, hogy a háztájikban lesz-e elég levágandó disznó karácsonyra. „A múlt heti adatok alapján az elmúlt legalább húsz évet tekintve a mostani a legsötétebb időszaka a romániai sertéságazatnak” – közölte Ladoși, utalva arra, hogy szeptemberben 86 százalékkal csökkent a levágott disznók száma augusztushoz képest, és 80 százalékos volt a visszaesés a tavalyi kilencedik hónaphoz mérten.
Fotó: Nébih
Elmaradt a disznótor
A sertéspestis miatt a legszerényebb adatok szerint is legalább 700 ezer állatot pusztítottak el.
A hatóságok becslése alapján több mint 600 millió eurós kár keletkezett,
de a hústermelők egyesülete 2 milliárdosra számította ki a veszteséget. Szerintük a termelők közvetlenül egymilliárdos kárt szenvedtek el, amihez hozzáadódik további egymilliárd, amely a külkereskedelmi mérleg
hiányában mutatkozik meg.
A helyzet azért is kelt riadalmat Romániában, mert ott szintén nagy hagyománya van a karácsonyi háztáji disznóvágásnak. Vidéken sokan még most is ragaszkodnak ahhoz, hogy – általában a nagyszülők házánál – levágjanak egy-két állatot, amelyekből jut az egész családnak, így nem kell üzletben megvásárolniuk a húst. A különböző finomságokat (véres és májas hurkát, kolbászt, disznósajtot) pedig a saját ízlésük szerint készíthetik el. Ma azonban kész kaland élő sertést találni jó áron annak, aki év közben nem nevelt állatot, de karácsonyra venne.
Ellenőrök a Facebookon
Az elmúlt időszakban elszaporodtak az illegális kereskedők, akik ellenőrizetlen farmokból vagy fertőzött tenyészetekből értékesítenek állatokat. Erre hívta fel a figyelmet a minap Mihai Ponea, az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság alelnöke, aki szerint jelenleg mintegy 20 ezer viszonteladó próbál ellenőrizetlen forrásból „feketén” sertést értékesíteni, amivel hozzájárulnak a vírus terjedéséhez. A sertéspestises állat húsa az emberre nem veszélyes, de a belőle készült, nem hőkezelt termékekkel nagyon nagy távolságra elhurcolható a kórokozó, így új gócokat hozhat létre mind a házisertés-, mind pedig a vaddisznóállományban, mivel rendkívül ellenálló – lefagyasztva évekig, sózott, szárított húskészítményekben 140 napig, talajban 200 napig is fertőzőképes marad. A bevizsgálatlan húsban más kórokozó, például fonalféreg is lehet, ami trichinellózist, rendkívül súlyos, esetenként halálos betegséget okoz.
A hatóság az illegális kereskedelem visszaszorítása érdekében nagyszabású akciót indított: az ellenőrök inkognitóban is kapcsolatba léphetnek a viszonteladókkal, ez a leghatékonyabb leleplezési módszer. Internetes közösségi oldalakon és különböző hirdetési portálokon keresik meg az üzéreket. Remélik, hogy az akció visszaszorítja a jelenséget.
Készül a sertéstörvény
A piaci szereplők és az illetékes szervek már régóta szorgalmazzák egy ún. sertéstörvény kidolgozását az illegális kereskedelem megfékezésére.
Az előző kormány a jogszabálytervezetet májusban társadalmi vitára bocsátotta, azóta több módosítást is befogadtak. Részben a kormányválság, de a tervezett változtatások kényes volta is késlelteti a törvény elfogadását. A hatóságok előbb drasztikus lépésre szánták el magukat, és korlátozták volna a háztájiban nevelhető sertések számát. Ez az intézkedés nyilvánvalóan nem volt a gazdák kedvére, azóta ezt a tételt kivették a tervezetből. Ponea megnyugtatta a közvéleményt, hogy nem akarják ellehetetleníteni a disznóvágás hagyományát, pusztán az említett 20 ezer illegálisan üzérkedő viszonteladót akarják kizárni a piacról.
Hangsúlyozta:
ha valaki a saját udvarában vág disznót, és a húsát csakis a családjával fogyasztja el az előzetes állatorvosi engedéllyel, abban nincs kockázat.
A gond a magukat tenyésztőknek álcázó viszonteladókkal van, akik hatalmas kárt okoznak az ágazatnak. Az alelnök szerint úgy jelenhetett meg Romániában a sertéspestis, hogy valaki Ukrajnából hozott egy szatyor fertőzött húst, a maradékot pedig moslékba keverve az állatainak adta. A tervezet, amely a képviselőház napirendjére került, szigorítaná az állattartás feltételeit, keményebb higiéniai és etetési szabályokat állítana fel a gazdák számára, ami megosztja a közvéleményt.
A cikk a Figyelő hetilap december 2-án megjelent számában került publikálásra.
(Borítókép: Kisalföld / Huszár Gábor)
