Melyik a legjobb befektetés? Összehasonlítottuk őket

Hírek Szponzorált tartalom
Vajon melyik a legjobb befektetés? Ezzel a kérdéssel már rengeteg cikk és írás foglalkozott, az önjelölt guruktól elkezdve a valódi szakemberekig sokan osztják meg velünk tanácsaikat, tapasztalataikat. A rengeteg információ között pedig nehéz eligazodni. Cikkünkben tiszta vizet öntünk a pohárba, és áttekintjük a jól működő befektetéseket.

Természetesen mindenki szeretné biztonságban tudni pénzét, megtakarításait. A párnaciha ma már szóba sem jöhet az infláció miatt, hiszen pénzünk elveszítené az értékét. A bankok pedig jelenleg rendkívül alacsony kamatot kínálnak, a cikk írásakor 1,5 százalékos volt a jegybanki alapkamat – tehát ez sem opció, ha befektetésről van szó. Akkor mégis mibe érdemes fektetni a pénzünket? A következőkben a reális lehetőségeket vesszük sorba.

Tőzsde: Spekulálni vagy nem spekulálni?

Sokan azért ódzkodnak a tőzsdézéstől, mert spekulációként aposztrofálják azt. Pedig a különbség már laikus szemmel is jól látható.

A spekulánsok ugyanis a rövid távú árfolyamnyereségből és veszteségből “húznak hasznot”, és jellemzően rövid távon gondolkodnak. Ez vonzó lehet azoknak, akik értenek a piacokhoz, és nagyobb stressztűrő-képességgel rendelkeznek. Hiszen magas a kockázat, így sokat lehet nyerni, és bukni is. Ez az a történet, amely aktív, napi szintű odafigyelést igényel.

A befektetők ezzel szemben hosszú távban gondolkodnak, jellemzően 15, vagy inkább 20-25 évre fektetik be a pénzüket, közepes kockázat mellett, diverzifikált portfólióval.

Részvények: csak hosszú távon érdemes

Ahogyan írtuk, sokan ódzkodnak a részvényvásárlástól. Jellemzően itthon ennek még nem alakult ki a megfelelő kultúrája, szemben az angolszász országokkal.

Részvény vásárlása esetén az egyik legfontosabb, hogy csak kellő elemzés és megfontoltság után döntsünk, hogy befektetünk-e az adott cégbe. Ebben az esetben ugyanis mi is a cég tulajdonosai leszünk – még ha csak nagyon-nagyon kis mértékben is.

A másik, amit szem előtt kell tartani általános tapasztalatként, hogy nem szabad csupán 1-2 cégbe fektetni, érdemes több szempont alapján is diverzifikálni a részvényeinket. Ez azt jelenti, hogy nem csak vállalatok, hanem adott esetben iparágak, földrészek, de akár eszközök szerint (részvény-kötvény, részvény-ingatlan, részvény-állampapír stb.) kell gondolkodni.

Tipp: Részvényt vásárolni tehát akkor érdemes, ha alaposan átgondoltuk, melyik cégekbe vetjük bizalmunkat, megfelelően diverzifikáljuk portfóliónkat, és hosszú távban gondolkodunk.

Fotó: freepik.com

Állampapír, MÁP Plusz: az államnak adunk kölcsön

Amikor állampapírt vásárolunk, tulajdonképpen az államnak nyújtunk hitelt. Mivel ma, Magyarországon az államcsőd veszélye rendkívül minimális, így ez az egyik legbiztonságosabb befektetés.

Jelenleg több, különböző állampapír jegyezhető, például:

  • Egyéves Magyar Állampapír
  • MÁP Plusz
  • Prémium Magyar Állampapír (PMÁP)
  • Magyar Államkötvény
  • Diszkont Kincstárjegy.

Ezek különböző lejáratú- és kamatozású értékpapírok, amelyek fix-, ezen belül sávos, vagy lépcsős, illetve változó kamatozásúak. Jellemzően a lakossági állampapírok, ezek közül is az inflációkövető PMÁP az, ami infláció feletti hozamokat hozhat.

Tipp: Állampapírba fektetni tehát akkor érdemes, ha biztonságos befektetésekre vágyunk, és célunk a pénzünk értékének megőrzése.

Ingatlan, mint befektetés

Az ingatlanbefektetésnek igencsak nagy kultusza alakult ki Magyarországon. Éppen ezért nem is meglepő, ha valaki befektetésben gondolkozik, elsődleges opcióként az ingatlanok ugranak be. Tekintsük át, milyen lehetőségeink vannak ezen a területen.

Eladás vagy kiadás?

Aki a 2008-as válság után 1-2 évvel vásárolt ingatlant – főképp Budapest belvárosi lakást -, igencsak jól járt, hiszen ezen ingatlanok értéke sok esetben a 2-3-szorosára emelkedett, nem számolva az inflációval. Aki tehát annak idején 20 millió forintért vásárolt ingatlant, és eladta tíz évvel később, akár 40 millió forint hasznot is realizálhatott.

Ha nem ingatlanok adás-vételébe fektetünk, hanem hosszabb távon gondolkodunk, kiadhatjuk a lakást hosszú-, vagy rövidtávra. Ebben az esetben azonban kulcsfontosságú a lokáció, a jó helyen lévő lakások pedig magasabb vételi árat is jelentenek. Sokan ezt “passzív jövedelemként” aposztrofálják, ami azonban nem teljesen helytálló, hiszen albérlőket keresni, papírokat intézni, valamint az amortizációból adódó javításokat szervezni jelentős plusz munkát jelent.

Tipp: Ingatlanba akkor érdemes fektetni, hogyha van időnk és energiánk foglalkozni a kiadással kapcsolatos teendőkkel.

Ingatlanbefektetési alapok, és REIT-ek

Ha nem szeretnénk ingatlan kiadással foglalkozni, vagy kockáztatni egy esetleges káreseményt, de mégis az ingatlanpiacba szeretnénk befeketetni pénzünket, van más megoldás is. Ekkor jó választás lehet egy ingatlanbefektetési alapba vagy REIT-be fektetni. A REIT (Real Estate Investment Trust), olyan vállalkozásokat jelent, amelyek elsősorban ingatlanok hasznosításából szerzik a bevételüket.

Ingatlanbefektetési alap vásárlásához egy értékpapírszámlára van szükség – ezután pedig eldönthetjük, hogy nyílt-, vagy zárt végű ingatlanbefektetési alapba fizetünk-e be.

Ennek lényege, hogy a befizetésekből (és persze saját tőkéből) az ingatlanbefektetők (például a Duna House) lakó-, ipari-, vagy mezőgazdasági ingatlant vásárolnak. Ezeknek a bérbeadásából vagy éppen az eladásából származó haszonból pedig hozamokat termelnek a befektetők részére.

Néhány sorral feljebb már kifejtettük a diverzifikáció fontosságát a részvényekkel kapcsolatban. Ez ebben az esetben is fontos, kiváltképp, hogy nem csak helyileg Magyarországon fektethetünk be, hanem külföldi piacokra is.

A REIT leginkább az észak-amerikai piacra jellemző befektetési forma, ami némileg hasonlít a ingatlanbefektetési alapokhoz. A különbség az, hogy itt jóval diverzifikáltabb a portfólió, ugyanakkor rengeteg más előnye is van: például a minimális adminisztráció, vagy az, hogy már egészen kis összegekkel is vehetünk papírokat.

Ami árnyalja a dolgot az az, hogy – a részvényekhez hasonlóan – alapos utánakutatást kell végezni, hogy pontosan hol és mibe fektetünk be. Egy átlag magyar, de még egy pénzügyi affinitással rendelkező befektető számára is kihívást jelenthet, hogy adott esetben milyen sajátosságai vannak egy texasi, vagy New Jersey-i ingatlanpiacnak.

Tipp: Az ingatlanbefektetési alapok és REIT-ek akkor ajánlottak, hogyha alaposan ismerjük a piacot, és átgondoltan diverzifikáljuk a befektetéseinket.

Jó befektetés a garázs is

Habár az ingatlan befektetéssel kapcsolatban az embernek egyből egy lakás, ház vagy iroda jut eszébe, van egy másik opció, mégpedig a garázs. Ezeket ugyanis jóval kisebb összegekért meg lehet vásárolni, majd bérbe adni.

A kiválasztás szempontjából ugyanakkor itt is kiemelt szerepe van a lokációnak. Egészen biztos, hogy hamar ki tudunk adni például egy V. kerületi, jól frekventált garázst, mivel kevés a parkolási lehetőség; szemben mondjuk egy XVIII. kerületi garázzsal, ami már sokkal inkább peremkerület.

Tehát itt is csak alapos kutatást követően szabad vásárolni, és adott esetben jó, ha akár hónapokat is eltöltünk egy-egy kerület vagy városi körzet feltérképezésével.

Tipp: Garázsba fektetni akkor érdemes, hogy nem szeretnénk sokat foglalkozni ingatlanbefektetésünkkel, de szeretnénk egy biztos, alacsony összegű rendszeres bevételt.

Fotó: freepik.com

Arany – nem biztos, hogy jó választás

Az arany az egyik legkézenfekvőbb befektetés, már évszázadok óta.

A világháborúk, válságok és járványok alatt természetes módon megnő a kereslet az ilyesfajta stabil nemesfémek iránt, mivel az emberek szeretnék elkerülni azt, hogy a megtakarításuk elveszítse értékét.

Jól látszik például, hogy a Covid-19 világjárvány kitörésekor volt egy meredek zuhanás, majd azután emelkedett az árfolyama.

Fotó: freepik.com

Ugyanez a tendencia volt megfigyelhető a 2008-as világválság esetében is, aminek az arany is nagy nyertese volt, számos értékpapír mellett.

Miután 2009 második felében szépen lassan lecsengett a válság, az arany árfolyama emelkedésnek indult.

Fotó: freepik.com

Az arany árfolyamát azonban nem csak ez befolyásolja, hanem többek között a kitermelés mennyisége is. Ha többet bányásznak, csökken az értéke, amikor pedig kevesebbet, nő.

Jelenleg pedig az arany árának fő befolyásoló tényezője az infláció aktuális és várt mértéke. Ahogy növekszik, vagy éppen csökkent a piaci szereplők félelme, hogy megugrik az infláció mértéke, úgy emelkedik, vagy esik az arany árfolyama is.

Tipp: Szakértők tanácsai alapján a diverzifikált portfólió része az aranyba, vagy más nemesfémbe történő befektetés is. A magas inflációs várakozások ráadásul extra okot adhatnak arra, hogy emeljük portfóliónkban az arany befektetések arányát.

Összegzés

Amikor tehát befektetési lehetőséget keresünk, tegyük fel magunknak az alábbi kérdéseket:

  • Mekkora távra szeretnénk befektetni a pénzünket? Meddig tudjuk nélkülözni?
  • Mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni? (A klasszikus portfóliók kisebb kockázatúak, azonban jellemzően ezek járnak kevesebb hozammal. Olyan ugyanis, hogy alacsony kockázatú, de magas hozammal rendelkező befektetés, egyszerűen nem létezik.)
  • Mennyi időt tudunk szánni ennek menedzselésére naponta?
  • Milyen pénzügyi ismereteink vannak? Ha nincsenek, hajlandóak vagyunk-e megtanulni az alapokat, és időt áldozni az ismereteink bővítésére?
  • Képesek vagyunk-e kiadni a kezünkből a pénzügyeink kezelését, és rábízni ezt a szakértőkre? Ez ugyanis a biztosítói befektetések vagy a pivátbank esetében a legjobb alternatíva.

Ha ezeket meg tudjuk válaszolni magunknak, máris egy lépéssel közelebb jutunk ahhoz, meg megtaláljuk a számunkra leginkább testhezálló befektetési formát. Amennyiben a pénzügyi befektetések terén további részletekről szeretnénk tájékozódni, akár független tanácsadók ingyenes tájékoztatását is érdemes lehet igénybe venni.

(Borítókép: freepik.com)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink