Győzteseket hirdettek a Ginop Plusz 1.2.1-es nyári slágerpályázaton: 1721 projektgazdának összesen 211,4 milliárd forintot ítéltek meg az irányítóhatóság döntése alapján – tudta meg a VG.hu.
Mint ismert, július 12-én gyakorlatilag percek alatt kimerült a Ginop Pluszban a rendkívül népszerű, 1.2.1-es technológiaváltó támogatási programban a forrás, a kérelmek beadását pedig az informatikai rendszer váratlan összeomlása is nagyban megnehezítette. A kiíró végül úgy döntött, minden beadott pályázatot befogad, és lényegében összevonta az előzetesen tervezett három beadási szakaszt, így 100 milliárd forint helyett végül a teljes 200 milliárdos pályázati keretet elérhetővé tette.
Végül 4803 pályázati anyagot fogadtak be, amelyek együttesen 465,2 milliárd forintos támogatást céloztak meg.
Azaz a megemelt kerethez képest is bő két és félszeres volt a túligénylés, a teljes kkv-szektorban mutatkozó, technológiaváltásra irányuló beruházási-fejlesztési igény azonban a 700-800 milliárdot is elérheti szakértők szerint. A kiíró mindenesetre vállalta, hogy a beadványokat mind értékeli, a kialakult pontok szerinti sorrend alapján pedig objektívan dönt a források kiosztásáról, vagyis a sorrend utólag nem számít.
A mostani döntés a Széchenyi 2020 pályázati információs portál szerint az eljárásrend szerinti lekérdezések szerint arról szól, hogy : 1721 projektgazdának összesen 211,4 milliárd forintot ítéltek meg az irányítóhatóság döntése alapján. Sőt, már az első szerződést is megkötötték, annál a kedvezményezett számlájára 68,9 millió forintot folyósítanak.
Az irányítóhatósági döntések alapján az átlagosan megítélt összeg ennél viszont magasabb:
122,8 millió forintra tehető.
A Ginop Plusz 1.2.1-es források iránti extrém keresletet az is fűtötte, hogy a termelő-gyártó iparvállalatok mellett ezúttal a kereskedők is felsorakozhattak a startmező előtt. Kiemelkedő volt az érdeklődés az autóipari beszállítók mellett a fém-, műanyag- és faipari vállalkozások részéről, de volt jó néhány jelentkező a gyógyszergyártásból és a feldolgozóipar számos ágából.
A hétből négy régióban, ezáltal a 19-ből 12 megyében 70 százalékos támogatási intenzitás érhető el a fejlesztési projektekhez, s ez önmagában garancia volt a tömeges keresletre.
Bár Budapest ebből a körből is kimaradt, Pest megye nem, a központi régió fejlettebb, illetve fejletlenebb részein a beruházások 45, illetve 55 százaléka mögött állhat támogatás. Továbbá a Közép- és Nyugat-Dunántúlon is 55 százalék az irányadó, mindenütt másutt (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) 70 százalék.
Mivel a projektek 70 százaléka ingatlanberuházás is lehet, a kkv-szektor számtalan szereplője tervezett csarnoképítést, emellett pedig a nagy értékű termelő-gyártó berendezések is slágernek számítottak. Mivel az értékelési szempontok között 10-10 pont jár a tanácsadásra, képzésre, illetve a megújuló energia használatára is, ezért előzetesen számottevő aktivitást várt ezeken a területeken a piac.
(Borítókép: Getty Images / Klaus Vedfelt)
