Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány elnöke nyitotta meg az eseményt. Köszöntőjében kifejtette, hogy a brüsszeli véleménnyel szemben ez a kutatás a valóságot mutatja, ugyanis az európai uniós tagországok állampolgárait kérdezték. Többek közt kiderül az is a kutatásból, hogy egyre jobban mélyül a szakadék a nyugati politikai elit és az emberek között. Ennek oka, hogy nem az emberek érdekeit, hanem önös céljaikat valósítják meg ezen államok vezetői. Hozzátette: sorsfordító időket élünk, mivel mindenki érzi, hogy valami gyökeresen változik Európában.
Barthel-Rúzsa Zsolt, fotó: Századvég Alapítvány
Kettős mércét alkalmaz Brüsszel
Gulyás Gergely szerint uniós szemszögből két részre lehet osztani az elmúlt, kicsivel kevesebb mint 30 évet. Az első szakasz 2004-ig tart, amit az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozásért tett lépések határoztak meg, a második a 2004 óta eltelt 14 év, amikor már tagokká váltunk. Közölte, hogy aljas vádaskodásnak tartja a balliberális oldal részéről azt, hogy a polgári kormány lábbal tiporná az unió értékeit. Emlékeztetett arra, hogy a volt szocialista-liberális kormány volt az, amelyik semmilyen uniós elvárást sem teljesített. A 2010-es kormányváltás után egy évvel azonban az ország már minden uniós gazdasági vállalásának eleget tett.
Gulyás Gergely, fotó: Századvég Alapítvány
Itt is megnyilvánul a kettős mérce már. Elmondta, hogy amikor az Európai Bizottság (EB) elnöke ellátogatott Párizsba, közölte: nem probléma, ha Franciaország nem tud minden maastrichti kritériumnak megfelelni. Viszont, ahogy a Fidesz-KDNP kormányt alakított 2010-ben az EB rögtön jelezte, hogy teljesíteni kéne a maastrichti szerződésben vállaltakat. Érdekes, hogy 2010 előtt, az MSZP-SZDSZ érában az egy csöppet sem zavarta őket, hogy az akkori kormány egyáltalán nem tartotta be a kötelezettségeit – mutatott rá.
Kitért arra is, hogy a magyar kormány az elmúlt években minden említett kritériumot teljesített, így hivatalosan csak a kormány, illetve a magyar nép döntése az euró bevezetése. Szerinte viszont csak akkor válik Magyarország érdekévé az euró bevezetése, ha sikerült az uniós fejlettségi szint 80-85 százalékát elérnie az országnak. Ehhez az országnak kétszer gyorsabban kell tudnia bővülnie, mint a régi uniós tagországoknak – közölte.
A frakcióvezető kiemelte: Brüsszel a jó döntések meghozatala helyett egyfajta lopakodó hatáskörelvonást hajt végre. Ezt szolgálja szerinte az is, hogy az Európai Parlament jogállami vitákat próbál politikai vitáknak beállítani, vagyis szembemegy a tagállami érdekekkel. Nemcsak a tagállami érdekekkel, de az európai emberek véleményével és érdekével is szembe megy az EU, ez leginkább a migrációs válság nyomására mutatkozott meg. Kifejtette továbbá, hogy Németország kivételével ma nincs Európának olyan állama, amelyik önállóan boldogulni tudna, ezért fontos az, hogy vitát, párbeszédet folytassunk. A különböző álláspontok elfogadása tehát szükséges, az viszont nem, hogy a nyugati elit mindenkire ráerőltesse akaratát. Ennek érdekében Orbán Viktor többször érvelt a mélyebb integráció mellett. Többek közt a költségvetési fegyelem megsértésével, a közös határvédelemmel és hadsereggel kapcsolatban.
Határvédelmet, biztonságot és nemzeti szuverenitást akarnak az európaiak
Lánczi Tamás vezető elemző, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója, a Figyelő főszerkesztője ismertette a Project 28 kutatás részleteit. Ebből kiderül, hogy a nyugati elit politikáját egyre kevesebben támogatják, sőt többen ellenzik is. A jövőt, illetve a biztonságot tekintve az uniós tagországok nagy része pesszimista, ez alól azonban kivételt képeznek a 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országok. Ráadásul az unió polgárai több nemzeti szuverenitást szeretnének, a nemzetállamokat támogatják a föderatív elképzelésekkel szemben.
Lánczi Tamás, fotó Századvég Alapítvány
A migráció tekintetében nyilvánul meg a leginkább, hogy mást gondol a brüsszeli elit, mint az európaiak többsége. Általánosan elmondható, hogy az európaiak aggasztónak tartják az illegális bevándorlást, úgy látják, hogy konkrét kapcsolat van a migráció és a terrorizmus között, és félnek a migránsok által elkövetett, egyre fokozódó bűnözéstől is. Nagy többsége a megkérdezetteknek támogatja a közös határvédelemet is. A kötelező kvóta kapcsán pedig kiderült: törésvonal van a nyugati és keleti országok között.
A Századvég közvélemény kutatásában kíváncsi volt Soros György megítélésére is. Megdöbbentő adatok születtek, hiszen az uniós polgárok 80 százaléka rossz véleménnyel van a tőzsdespekulánsról. Még meglepőbb, hogy nem Magyarországon a legnagyobb az elutasítottsága, többek közt Franciaországban és Németországban is többen kedvezőtlenül ítélik meg a milliárdos ténykedését.
Németország az egyik fő ludas
A német és európai egységet a politikai baloldal kifejezetten ellenezte – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Egyrészt nem voltak felkészülve arra, hogy a vasfüggöny lebomlik, másrészt a hidegháborút megnyerő Nyugat, és az újraegyesült Németország rossz következtetéseket vont le. A legfőbb hibájuk az lett, hogy megpróbálták rákényszeríteni a győztesnek vélt modellt a volt szocialista országokra. Kiemelte: az EU-s vezetők nem használják az egyesülés kifejezést. Ebből szerinte arra lehet következtetni, hogy beolvasztásként fogják fel az unió bővítését. Ha belegondolunk, hogy 1991 és 2006 között kizsákmányolták a keleti országokat, ez igaz is. Schmidt Mária szerint Németországnak meg kellene végre értenie, hogy közép-európai országai összekötő kapocs lehet az európai földrész két része között.
Schmidt Mária, fotó: Századvég Alapítvány
Egy másik nagy problémáról is beszélt Schmidt Mária, méghozzá arról, hogy a múlt helyreállításában reménykedő 1968-as nemzedék mára tejhatalommal bír. Mit is jelent ez? Azt, hogy azok, akik a kommunista diktatúra alatt sem adták fel, és nem hagyták megfélemlíteni magukat, most újra veszélyben vannak. Míg 1968-ra mi már tudtuk, hogy a szocializmust nem lehet megreformálni, addig nyugaton még ezt tanították. Nekünk 1968 azt jelenti, hogy már nem ugyanazt a nyelvet beszéljük, mint a nyugatiak. Tehát a ma hatalmon lévő “68-as gazok” és a keleti régió közötti véleménykülönbség már fél évszázados.
Ez a véleménykülönbség ma abban nyilvánul meg, hogy a 68-as gyökerű nyugati elit a migráció révén próbálja megvalósítani az Egyesült Európai Államok koncepcióját. Azt a koncepciót, amely a multikulturalizmusra és önazonosság nélküliségre épülő utópisztikus globalista gondolat. Ellenben – ahogy a Századvég kutatása is bizonyítja – az európaiak többsége a nemzetállamokban látja a megoldást. Különösen igaz ez a közép-kelet-európaiakra, akik nemzeti szuverenitásukat semmiképp sem adják fel. Kifejtette, hogy a demokrácia a mi felelősségünk, így nekünk kell döntenünk minden kérdésben.
