– Július 3-án indult el a jubileumi, 175. hajózási főszezon a Balatonon. Így, a nyár közepén milyen tapasztalatokról tud beszámolni? Mekkora az érdeklődés a szolgáltatásaik iránt a Szántód és Tihany között közlekedő komp és a menetrend szerinti hajók tekintetében?
– A járványidőszak után bizakodva vártuk a szezont.
A saját elvárásaink az eredmény kapcsán az igen nagy forgalmat hozó 2018–19-es év, valamint a pandémia miatt enyhe visszaesést mutató előző esztendő teljesítménye között mozogtak. A múlt évre visszatekintve egyébként arról tudok beszámolni, hogy a Szántód–Tihany-vonalon nagyságrendileg 10, a személyhajózásban pedig 25 százalékos csökkenést tapasztaltunk. Ez elsősorban a tavalyi első fél évre datálható, hiszen a megszokotthoz képest csaknem két hónapos csúszással indult az idény. 2020 júliusa, augusztusa, a klasszikus főidény viszont nagyon kedvezően alakult. Most a nyolc hétig tartó főszezonban járunk, így már vannak információink az idei utasszámokról. A kompnál – az eddigi adatok alapján – a 2019-es, „normál” év szintjén vagyunk, meghaladtuk az 500 ezres utasszámot, ami rendkívül jó hír. Az emberek nemcsak hogy újra felfedezték a Balatont, hanem például a kerékpáros turizmus minden eddiginél erősebb. 2019-cel összevetve az eddig eltelt heteket, 15 százalékos növekedést tapasztaltunk a bicikliszállításban. A húsvétkor indult személyhajózásban még van körülbelül 25 százalékos elmaradásunk – már ami a tavalyelőtti eredményt illeti –, de 2020-hoz viszonyítva jelentősen több az utasunk.
– Melyek a legkeresettebb vonalak a Balatonon, és milyen az érdeklődés a különféle tematikus járataik iránt?
– A legnépszerűbb útvonalunk rendre a Fonyód és Badacsony közötti, valamint a Siófok–Balatonfüred–Tihany-háromszög. A menetrendi forgalom mintegy háromnegyede ezen a két irányvonalon zajlik, de az idén eddig a Fonyód–Badacsony vezet. A séta-, a nosztalgia- és a bulihajó-, valamint a gyerekeknek szóló varázshajóprogram is közkedvelt, bár a bulihajó esetében van még egy kis elmaradás 2019-hez képest. Ez vélhetőleg összefüggésben van azzal, hogy e szolgáltatásunk egyelőre csak védettségi igazolvánnyal vehető igénybe. A séta- és a nosztalgiajáratok esetében egyébként a siófoki, a balatonfüredi és a keszthelyi a legnépszerűbb kikötő.
– A hajózás alapvetően nyári műfaj, és szerencsére eddig az idei főidényt is elkerülte a koronavírus-járvány. Ettől függetlenül a társaság működését, gazdálkodását mennyiben érintette a pandémia az elmúlt másfél évben?
– A Bahart már az első járványhullám kezdetekor, 2020 márciusában újraszervezte a működését, és olyan beavatkozásokat hajtott végre – mind a járatokat, mind a hatékonyságot érintően –, amelyekkel fel tudott készülni a várható forgalomcsökkenés miatti bevételkiesésre. Visszatekintve kijelenthető, hogy ezek a döntések időszerűek és helytállóak voltak, mert képesek voltunk kompenzálni az utasszám-visszaesés hatásait. Összességében stabil volt az évünk, a hatékonyságjavító intézkedésekkel ellensúlyozni tudtuk a veszteségeket.
– Az idén kellett jegyárakat emelniük?
– Az előbb említett lépések arra is alkalmasak voltak, hogy a személyhajózás díjait nem kellett megemelnünk.
– Hány munkavállalója van a Bahartnak, s miként tudják megőrizni a munkaerő-állományt úgy, hogy télen nem közlekednek a személyhajók? A társaságot sújtja munkaerőhiány?
– Az átlagos létszámunk 280 fő fölötti. Ennek több mint a harmadát a hajósszemélyzet teszi ki, őket követik a hajó- és a vitorláskikötőket üzemeltetők, a pénztárosok, a kikötőmesterek és -őrök. A jármű- és kikötőfenntartásért, valamint -karbantartásért felelős műszaki személyzet is több mint harminc főből áll. A Bahart sikeres működéséhez szintén nélkülözhetetlen a központi támogató állomány. A munkatársak többsége éves, folyamatos alkalmazásban áll. A hajós kollégák – akikről elsőre azt gondolhatnánk, hogy csak szezonálisan dolgoznak – az idény lezárultával be tudnak kapcsolódni a hajókarbantartásba és -felújításba, valamint az úgynevezett vízépítési tevékenységbe, azaz kotrási, kövezési, kikötőépítési feladatokat is ellátnak. Munkaerőpiaci kihívásokkal természetesen mi is küzdünk, amelyeket elsősorban a nemzetközi turizmus elszívó hatása okoz, bár ezt a járványhelyzet valamelyest mérsékelte.
– Mit tudnak tenni a hajósok utánpótlása érdekében?
– Az elmúlt két-három esztendőben jelentős erőfeszítéseket tettünk azért, hogy a jövő generációjának a biztosítása érdekében elinduljon egy hajósszakképzés, és hogy ennek az iskolai formája is létrejöjjön. A folyamat elindult, évente öt-tíz új belépővel számolunk.
– Az elkövetkező évekre milyen fejlesztési terveik vannak?
– Az előző esztendőkben sokat dolgoztunk a flottában középtávon is megmaradó hajók felújításán. Erre már az idén is több száz millió forintot fordítottunk: például motorcseréket hajtottunk végre, fejlesztettük az utaskomfortot. Számos informatikai fejlesztést is végzünk, a honlap cseréjétől kezdve a flottamenedzsment-struktúráig, valamint a jövőre debütáló online jegyértékesítési és utastájékoztató rendszerig. A flottafrissítés első folyamata várhatóan 2022-ben válik teljessé, amikor két új komp és két új katamarán érkezik a Balatonra. A folytatásban pedig reményeink szerint már nemcsak a hajók cseréjéről, hanem a flotta bővítéséről is tudunk beszélni; ez a későbbiekben lehetővé teszi a menetrend további sűrítését, bővítését.
– Összesen hány hajója van a társaságnak, és az ön szívéhez a flotta melyik tagja áll legközelebb?
– Négy kompunk, tizenhat személyhajónk és egy csaknem húsztagú ipari flottánk van. Emellett tizenhat menetrendihajó-, két rév- és tíz vitorláskikötőt üzemeltetünk. Mindegyik hajóban megvan, amit szeretek, a szabadidőmben is szívesen utazom velük, így lehetetlen lenne választani.
A cikk a Figyelő július 22-iki számában került publikálásra.
(Borítókép: Istvan Csak, PuzzlePix/Shutterstock)
