Megtörték a szupermarketek egyeduralmát

Hírek Figyelo.hu
Hatékony beszerzési modelljüknek és egyedi logisztikai megoldásaiknak köszönhetően nőnek átlag feletti mértékben a Magyarországon jelenlévő német hátterű diszkontláncok, a Lidl, a Penny Market és az Aldi.

Havonta több mint 500 milliárd forintot költ élelmiszerre a magyar lakosság a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A legutóbbi, júliusi fogyasztási adatokat tükröző KSH-mutató szerint az országos kiskereskedelmi forgalom folyó áron 1232 milliárd forint volt, s ennek a 47 százaléka realizálódott az élelmiszerüzletekben, ami 579 milliárdnak felel meg.

A növekvő tortából évről évre nagyobb szelet jut a diszkontláncoknak, amelyek elsősorban nem a kisboltok kárára, inkább a hiper- és szupermarketek árnyékából előlépve erősödtek meg. Jelzésértékű, hogy a Trade Magazin 2020-as kereskedelmi toplistájának élén 823,7 milliárd forint becsült éves bruttó forgalommal – a SPAR-t és a Tescót megelőzve – már a Lidlt találtuk, míg a szegmens másik két hazai szereplője, a Penny Market (372,9 milliárd) és az Aldi (357 milliárd) szinte holtversenyben futott be a nyolcadik-kilencedik helyre – áll a VG elemzésében.

Az Aldi a piac hatodik diszkontláncaként jelent meg 2008-ban Magyarországon, a szegmens akkor vált háromszereplőssé, amikor a Jééé (2000) és a Plus (2008) után a Profi (2012) is lehúzta a rolót.

Szakértők szerint a hipermarket-koncepció egyre kevésbé üzemeltethető fenntarthatóan, gazdaságosan, ezért ma az a fő kérdés a kiskereskedelemben, hogy melyik az új nyerő formátum. A többség egyetért abban, hogy a siker receptje a diszkontok és a szupermarketek között van.

A cikk kiemelte, az utóbbi években a több szakterületen is megmutatkozó hatékonyságnak köszönhették látványos megerősödésüket a diszkontok:

először is annak, hogy felismerték, 20-40 ezer helyett 8-12 ezer termék is elegendő a fogyasztóknak.

Ugyanakkor nyitottak a szupermarketek jellemzőinek adaptálására, növelték a frissáru-kínálatot. Helyben készült péksüteményekkel rukkoltak elő, bővítették a zöldség-gyümölcs szortimentet, a kiemelt lokációkban pedig esetenként csemegepultot is kihelyeztek. Ami pedig a nem élelmiszereket illeti, a diszkontok mindinkább építenek a folyamatosan változó kínálatra. Mivel ezeknek a termékeknek az életciklusa rövid, gyorsan, akár két-háromhetente cserélődik a tematikus non-food-választék, legyen szó nyárra időzített sporteszközökről és -ruházatról, vagy az őszi iskolakezdés elmaradhatatlan kellékeiről.

A logisztika azért versenyképes, mert a klasszikus polcrendszer helyett a raklapos, gyűjtőkartonos kihelyezés egyszerűbb és gyorsabb, nem mellesleg kevesebb élő munkaerő szükséges hozzá.

És mivel a kiadási oldalon továbbra is a bér a legnagyobb költségelem, nem véletlen, hogy kisebb állománnyal könnyebben kínál

legalább bruttó 40-50 ezer forinttal magasabb kezdő bért egy diszkont, mint egy hagyományos áruházlánc.

Fotó: IM, VG-grafika

Az árazásban a diszkontok malmára hajtja a vizet, hogy nemzetközi beszerzés a jellemző, márpedig az a vállalat, amely egy piac helyett csoportszinten akár nyolc-tíz országra szerez be, annak értelemszerűen a nagy volumen kedvezőbb átvételi árakat hoz. Emiatt egyrészt jogos a kritika, hogy a diszkontláncok hazai leányvállalatai kevésbé támogatják a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, másrészt viszont lehetőséget adnak azoknak a gyártóknak, termelőknek, amelyek nagy mennyiségben képesek magas minőségű termékeket előállítani. Erre vezethető vissza az is, hogy a Lidl napjaink egyik legnagyobb borexportőre Magyarországon.

A Lidl Magyarország Bt. nettó árbevétele 668 milliárd forint volt a tavaly márciustól idén februárig tartó üzleti évben, ami figyelemre méltó az egy évvel korábbi 552 milliárd után, miközben az adózott eredmény 28 milliárd forint felett stagnált. A klasszikus üzleti évet záró Penny Market Kereskedelmi Kft.-nél 14 százalék feletti mértékben, 307 milliárd fölé kúszott a forgalom, míg a profit 4,2 milliárdról 4,7-re nőtt. Eközben a Lidlhöz hasonlóan betéti társasági formában működő Aldi Magyarország értékesítése csaknem 19 százalékos ugrással, 292 milliárd forint volt, és a nyeresége is meglódult, 7,3-ről 11,5 milliárdra. Ha viszont munkáltatóként vetjük össze a láncokat, érdemes megjegyezni, hogy a három diszkont összesen sem foglalkoztat 17 ezer embert, míg a SPAR Magyarország Kft. és a Tesco-Global Áruházak Zrt. együtt több mint 25 ezret.

A 12-26 éves Z generáció új elvárásai az e-kereskedelemben

(Borítókép: 2021.06.24. Biatorbágy. Az Aldi üzletlánc átadta a legújabb beruházását, egy hűtőraktárat a a Biatorbágyi Logisztikai Központban. (Keresztesi Balázs, Metropol)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink