Tizedével kevesebb lakás és ház felújítását tervezték áprilisban, mint az év elején. Akkor még 640 ezer, a második negyedévben már csak 580 ezer ingatlan tulajdonosa számolt be arról, hogy egy éven belül biztosan vagy valószínűleg belevág valamilyen felújításba.
Bár a lakásfelújítási láz mérséklődött, ha a tervek mind megvalósulnak, csaknem 130 ezerrel több ingatlan lesz korszerűsítve, mint amennyi az egy évvel ezelőtti tervekben szerepelt.
A GKI–Masterplast második negyedévi otthonfelújítási felmérésének eredménye arra utal, hogy a járvány harmadik hullámának kibontakozása nagyobb óvatosságra ösztönözte a lakosságot, ráadásul egyre több információ, pontosító részlet került napvilágra az állami támogatások igénybevételének feltételeiről. Mindez negatívan hatott, mindazonáltal
a kilátások még így is sokkal derűlátóbbak az egy évvel ezelőttieknél vagy akár a korábbiaknál.
A következő egy évben a magyar háztartások csaknem 13 százaléka tervez nagyobb összeget költeni a lakására. A rövid távú lakásfelújítási tervek az első negyedéves csúcs utáni kissé negatívan korrigáltak, ehhez mind a biztos, mind a valószínű szándék csökkenése hozzájárult.
Kevesebb új lakáshitelt folyósítottak a bankok, a hitel átlagos nagysága viszont erőteljesen nőtt
Tavaly év végére a hazai lakáshitel-állomány 10 százalékkal, mintegy 373 milliárd forinttal, 4004 milliárd forintra emelkedett, az állománynak a GDP-hez viszonyított aránya 7,8 százalékról 8,4 százalékra nőtt. A növekedés zöme egyértelműen a hiteltörlesztési moratóriumhoz köthető – a lehetőséggel a KSH adatai szerint a múlt év végéig a lakáshitelek 43 százalékánál, mintegy 286 ezer esetben éltek az érintettek.
A felújítást tervezők bő egyharmada állami támogatást is kérne a munkálatok finanszírozásához. A támogatás közkedvelt a 30 év alattiak körében, a fiatalok 70 százaléka számít az államtól kapott forrásra – derül ki a kutatásból, amely szerint a következő egy évben minden nyolcadik magyarországi lakás megújulhat kisebb-nagyobb mértékben.
A felújítási szándék a családi házak lakói körében a legerősebb, e háztartások 14-15 százaléka tervez valamilyen felújítást. Ezzel szemben a legkisebb korszerűsítési kedv a panellakásokban élők körében tapasztalható, náluk nem éri el a 10 százalékot a felújítást tervezők aránya.
Jobban megéri felújítani a panelt
A panelprogramban korszerűsített lakások átlagárát felfele mozgatta a felújítás, az sem kizárt, hogy akár tíz százalékos különbség is lehet az árban a felújított ingatlan javára.
A leglelkesebbek a harmincas éveikben járó ingatlantulajdonosok, akiknek 18 százaléka tervez belevágni különböző volumenű korszerűsítésbe. A 18–29 év közöttiek is elég aktívak, közülük 16 százalék, a negyvenes korosztályban 14, az ötveneseknél 8 százalék, a hatvan felettieknek viszont már csupán 2 százaléka készül nagyobb összeget költeni a lakására.
Településtípusok szerint vizsgálva, átlag feletti a községekben élők lelkesedése, az ott élők 15 százaléka tervez felújítást egy éven belül, Budapesten a megkérdezett háztartások 9, a megyeszékhelyeken 12, az egyéb városokban pedig 11 százaléka. A községi lakásfelújításokat és korszerűsítéseket többféle állami forrás is támogatja, ez állhat a relatíve erős lakossági szándékok hátterében.
(Borítókép: Shutterstock)
