A napokban benyújtott adócsomag egyebek mellett az unió e-kereskedelmi áfareform-implementációját is tartalmazza. Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának szenior menedzsere szerint erre lehetett számítani, hiszen az Európai Unió tagállamaiban kötelezően alkalmazandó, úgynevezett e-kereskedelmi áfacsomagot már tavaly elfogadták.
Az e-kereskedelem áfaszabályainak módosításával az Európai Bizottság biztosítani kívánja az uniós és nem uniós vállalkozások közötti tisztességes versenyt, támogatja az áfacsalás elleni küzdelmet, és megkönnyíti a határokon átnyúló e-kereskedelmet.
Az eredeti tervek szerint 2021. január 1-jén lépett volna hatályba az e-kereskedelmi csomag, a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai miatt azonban a bevezetése 2021. július 1-jéig tolódott. A magyar törvényjavaslat ezzel összhangban erre az időpontra időzíti a változások hatálybalépését. Addig ugyan az érintetteknek még több mint fél évük van, ám javasolt időben átgondolniuk a lehetőségeket, és szükség esetén kidolgozni az új üzleti struktúrákat, az új adminisztrációs szabályokhoz szükséges lépéseket, fejlesztéseket – tette hozzá a Niveus szakértője.
Az egyik legjelentősebb változás, hogy 2021. július 1-jén a harmadik országból rendelt termékek 22 eurós áfamentes határértéke megszűnik,
ezáltal az áfafizetés a 150 eurónál kisebb értékű küldemények importjánál egységessé válik.
Ez a jogalkotók reményei szerint csökkenti az EU-n belüli kereskedők versenyhátrányát az olcsó dömpingtermékeket forgalmazó, elsősorban távol-keleti webáruházakkal szemben. Antretter Erzsébet szerint számítani kell arra, hogy ezentúl az unión kívüli kereskedők európai raktárakból fogják intézni a kiszállításokat. Emellett jövőre várhatóan megszűnik az EU-n belül működő webshopoknak az a lehetőségük, hogy távértékesítés esetén bizonyos határérték alatt az eladó tagállamában, az ottani áfamértékkel fizessék meg az áfát.
Ezután, néhány kivételtől eltekintve, kötelezően a vevő tagállamában, annak áfamértékével kell teljesíteni az áfakötelezettséget. Ettől a visszaélések megszűnését, az áfacsalások megakadályozását várják a jogalkotók.
Szintén az áfacsalások elleni küzdelem indokolja az online piacterek, platformok bevonását az adózásba. Jelenleg az online piacterek üzemeltetője nem vonható felelősségre, ha a kereskedő a piactéren értékesített termék után nem fizet áfát.
Az adminisztrációcsökkentés jegyében jövőre az Európai Unió tagállamaiban lehetővé válik, hogy a webshopok a saját országukban, a saját anyanyelvükön adjanak be bevallásokat a más országokban történő értékesítésekről, így nem lesz szükség más tagállamokban áfaregisztrációra és -bevallásokra. Az adatokat az értékesítő tagállama továbbítja a többi érintett tagállamnak. Ennek érdekében fejlesztik a mini egyablakos ügyintézés (MOSS – Mini One Stop Shop) rendszerét, és hatókörének kiterjesztését egyablakos ügyintézéssé (OSS – One Stop Shop). A harmadik országokból behozott, szállítmányonként legfeljebb 150 euró belső értékű termékek távértékesítésére pedig az úgynevezett (IOSS – Import One Stop Shop) rendszert alakítják ki. Ezzel összhangban a törvényjavaslat bizonyos feltételekkel mentesíti az áfafizetési kötelezettség alól a termékimportot, és kimondja, hogy ha az adóalany a közösségen belüli távértékesítés utáni adófizetési és adóbevallási kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával tesz eleget, a számla kibocsátása nem kötelező számára (kivéve, ha a vevő számlát kér).
(Borítókép: Strejman, PuzzlePix/Shutterstock)
