Mint várható volt, ma megszavazta a parlament a jövő évi költségvetést. A törvényjavaslatot 127 igen és 62 nem ellenében fogadták el.
A legfontosabb keretszámok a következőképpen alakulnak: a gazdasági növekedést (GDP) 4,3 százalékra várják, háromszázalékos inflációs céllal számolva. A GDP-arányos költségvetési hiánycél 2,2 százalék körül alakulhat. Az államháztartás központi alrendszerének bevételi főösszege 18 740 milliárd forint, a kiadási főösszeg pedig 20 101 milliárd forint. A pénzforgalmi hiány 1360 milliárd forint.
Kovács Árpád a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a figyelo.hu-nak elmondta, az államadósság csökkenő pályán van, ennek nominális értéke meghaladja jövőre a 28 ezer milliárd forintot, a ráta tovább apad, a kormány feltételezése szerint, 69,5%-ra. Az elnök kiemelte: érdemes volt a tervezhetőség szempontjából tavaszra áthozni a vitát és a zárószavazást, hiszen így kiszámíthatóbb büdzsé született. A KT továbbra is úgy látja, a jövő évi büdzsében van mozgástér, ambíciózus tervekkel. Kovács ezek között említette például a beruházások felpörgetését, illetve az uniós források gyors lehívását. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy óvatosan kell továbbra is gazdálkodni, hiszen csak ebben az esetben folytatódhat a gazdaság további erősödése. A KT szintén 4 százalék feletti GDP-vel számol.
A jóléti kiadások látványos nominális bővülése azzal függ össze, hogy a kormány ezen belül minden területnek többet ad. Az államháztartás konszolidált adatai szerint 85 milliárd forinttal több jut oktatásra, az egészségügyi keret 100 milliárd forinttal növekszik, a TB-ellátások, azon belül is kifejezetten a nyugdíjkiadások pedig szárnyalhatnak az idénhez képest.
A kormány ugyanakkor jelentős összegeket fordít jövőre állami beruházásokra is: az egyik ilyen tétel Paks, az eredeti 106,7 milliárd forintos összeghez itt még 20 milliárd forintot adtak hozzá a módosításokkal. Emellett komoly összegek mennek el a lakásépítési támogatásokra (a CSOK felpörgésével párhuzamosan), a Modern Városok Programjára, a közúthálózat felújítására és a költségvetési szervek is óriási beruházási kiadást valósíthatnak meg. Az Állami Számvevőszék összesítéséből kiderül: ezen állami beruházások együttes összege meghaladja az 1300 milliárd forintot.
A kiadás oldalon fellelhető célokra a kormány szerint könnyedén megvan a fedezet. Az áfabevételek és a lakossági befizetések tekintetében ugyanis (az erős GDP-növekedésre és fogyasztásbővülésre alapozva) óriási növekedésre számít a kormány. Emellett segítik a bevételi oldal megalapozottságát a gazdaságfehérítő intézkedések. Ezek közül a legfontosabb a számlázóprogramok online bekötése lesz a NAV-hoz, de az adóhatóság stratégiai megújításához is nagy reményeket fűz a kormány.
Idei változások
Több ponton módosították az idei költségvetést meghatározó törvényt is. A kormány a magyar gazdaság vártnál kedvezőbb teljesítményével, a bérmegállapodással és adócsökkentésekkel összefüggő változások átvezetésével indokolta a módosítást, amelyet 127 igen, 62 nem szavazattal fogadott el a Ház – közölte a távirati iroda. A jogszabályban emellett az egyszeri tételekből – például a Földet a gazdáknak programból – adódó többletbevételekből forrást biztosítottak az időközben meghozott kormányzati döntésekhez. Az államháztartás központi alrendszerének 2017-es bevételi és kiadási főösszegeit 16,2 milliárd forinttal emelték meg, amelyek így 17 867,7 milliárd forintra, illetve 19 034,1 milliárd forintra nőttek.
