A forgalmi érték teljes összegét meg kell fizetniük vételi szándék esetén azoknak a világörökségi helyszínen lévő önkormányzati lakásban élőknek, akik kevesebb mint huszonöt éve bérlik az ingatlant.
Az Országgyűlés kedden 135 igen szavazattal és 52 nem ellenében fogadta el a lakástörvény módosítását,
miután a júniusban elfogadott jogszabályt az Alkotmánybíróság Áder János államfő kezdeményezésére több ponton kifogásolta.
A törvény továbbra is azoknak a magányszemélyeknek nyújt lehetőséget állami vagy önkormányzati bérlakás megvételére, akik már 2020 végén is bérelték a megvásárlandó lakást. A világörökségi helyszínen lévő, korábban elidegenítési tilalom alatt álló bérlakásaikat azok vásárolhatják meg, akik legalább öt éve bérlik azt.
A Budai Várnegyed bérleményeinek sorsa kapcsán volt a legnagyobb vita
Fotó: Róka László / MTVA
A vételár 100 százalékát kell kifizetnie minden bérlőnek, aki kevesebb mint huszonöt éve, de legalább öt éve lakja a műemléki lakást.
Ezt az eredetileg elfogadott törvény a bérleti idő hosszától függően sávosan és alacsonyabb mértékben határozta meg.
Az Alkotmánybíróság a 25 éves vagy azt meghaladó bérleti jogviszony vonatkozásában meghagyta a forgalmi érték 15 százalékára vonatkozó speciális vételár lehetőségét, amely így változatlan marad.
Változhat a vételár azok esetében, akik a bérleti joghoz csere útján jutottak, és azért egy saját tulajdonú lakást adtak. Az eredeti törvény nekik a forgalmi érték 35 százalékát írta elő, a módosított változat azonban mérlegelési lehetőséget ad az önkormányzatnak, amely 35 és 50 százalék között határozhatja meg a vételárat.
Aki részletekben kívánja kifizetni a lakást, annak kamatot kell fizetnie, amelynek mértékét a jogalkotó a jegybanki alapkamathoz köti.
(Borítókép: MTI / Koszticsák Szilárd)
