A nyaralási kedv tavaly óta tapasztalt növekedése tartósnak bizonyult, a lakosság közel kétharmada (60 százalék) legalább egyszer idén is elutazik pihenni. Az elmúlt évvel összehasonlítva a nyaralók életkori összetételében figyelhető meg a legjelentősebb változás: bár a fiatalok még mindig valamivel nagyobb arányban nyaralnak, már nem látható jelentős eltérés a legfiatalabb és a legidősebb korosztály között, hiszen az előbbiek 64, míg az utóbbiak 56 százaléka pihen ebben az évben – derül ki a Budapest Bank felméréséből. A nyaralók több mint a fele (51 százalék) a nyári főszezonban június és augusztus között, legtöbbjük júliusban vagy augusztusban kapcsolódik ki.
Sláger a Balaton
Háromnegyedük belföldön is nyaral, elsősorban a Balatonnál, 35 százalékuk pedig külföldre (főleg európai országokba) is eljut. Az utazások időtartama átlagosan nyolc nap. A nyaralók kétharmada két- vagy háromfős, negyedük pedig négyfős vagy annál is nagyobb társaságban kapcsolódik ki. Aki nem megy nyaralni, az elsősorban a pénzhiányra hivatkozott (75 százalék), egyharmaduk pedig szabadidő híján hagyja ki idén a pihenést.
Az elmúlt évhez képest nem változott a nyaralásra szánt összeg sem, háztartásonként továbbra is átlagosan 147 ezer forintos költségkerettel kalkulálnak az utazók (ami nagyjából 8.200 forint/éj/fő kiadást jelent majd számukra). A válaszadók 31 százaléka viszont 200 ezer forintnál is többet fordít erre, elsősorban a külföldön vagy a hosszabb ideig nyaralók.
Háromnegyedük az előre spórolt pénzét (76 százalék), harmaduk (35 százalék) pedig az aktuális havi jövedelmét is felhasználja a költségek finanszírozására. Az adóváltozások nyomán a Cafeteria elemek, mint például a SZÉP kártya és az Erzsébet-utalvány aránya azonban jelentősen csökkent a pihenés finanszírozásában. Idén ugyanis a korábbi 26 százalék helyett csak 19 százalék használja fel ezeket ilyen célra, és a kiadások mindössze kilenc százalékát fedezik ebből. A válaszadók hat százaléka hitelt is igényel a szükséges összeg pótlására.
Még több költés
A válaszadók több mint felével (56 százalék) előfordult már, hogy többet költött az előre eltervezett keretnél. A plusz költségeket jellemzően az étkezések (57 százalék), a programok és belépőjegyek (52 százalék), valamint a szórakozásra (44 százalék) fordított kiadások okozták. A többletkiadást a válaszadók közel kétharmada (71 százalék) a tartalék készpénzéből fedezte, míg 36 százalékuk a betéti vagy a hitelkártyájáért nyúlt.
A kutatásban megkérdezettek harmada számít a nyaraláson kívül más nagyobb kiadásra is idén nyáron. Többségük (51 százalék) lakásfelújítást és -korszerűsítést, 24 százalékuk pedig valamilyen háztartási gép vagy szórakoztató elektronikai termék vásárlását tervezi. A felmerülő költségeket elsősorban megtakarításaikból, valamint aktuális havi bevételükből fedezik, 17 százalékuk pedig bankhitelt is igénybe vesz ehhez.
