Szemműtétre várnak a legtöbben
Jelenleg a legtöbben, 17 ezren szürkehályog-műtét miatt állnak sorba, térdprotézisre 9 ezren, csípőprotézisre 7600-an, de laparoszkópos epekőműtétre is több mint ezren várakoznak. A pandémia előtt Magyarországon 25-28 ezer beteg volt jellemzően a várólistákon. A NEAK azt közölte a VG-vel, a világjárvány miatt minden országban, így Magyarországon is jelentős feladatot jelent a tervezett műtétek halasztása miatt létrejött helyzet megoldása. Kiemelték:
két év alatt, 2021-ben és 2022-ben, több mint 22 milliárd forint jut a várólisták csökkentésére.
Jelenleg 34-féle ellátástípusnál van várólista, előjegyzési listát pedig 30 ellátásnál alkalmaznak. A kettő között az a különbség, hogy utóbbira azok a betegek kerülnek, akiket vagy saját kérésükre nem operálnak meg a lehető legkorábbi időpontban, vagy mert éppen nincsenek műthető állapotban.
Az egészségbiztosító azt írta lapunknak, hogy az egészségügyben 2012-től kiemelt prioritásként kezelik a várólisták csökkentését, 2021 szeptemberig – a szokásos éves ellátási esetszámon és finanszírozáson felül – mintegy 41 milliárd forintot fordítottak erre a célra. Kiemelték: 2019 júliusára az OECD-adatok alapján már a legjobb tíz között szerepelt Magyarország – több országgal ellentétben nálunk jóval hamarabb hozzá lehetett jutni az egészségügyi ellátáshoz.
Az Európai lakossági egészségfelmérésből (Elef), amelyet idén nyáron publikált a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), és 2019-es adatokat tartalmaz, az derül ki, hogy Magyarországon a hosszú várakozási idő miatt a pandémia előtt is a lakosság 13 százaléka nehezebben jutott hozzá egészségügyi ellátáshoz. Anyagi okok miatt 12 százalékuknak, a nagy távolság, nehézkes közlekedés miatt pedig a beavatkozásra várakozók 2,7 százalékának okozott nehézséget az ellátások igénybevétele. 2019-ben minden ötödik budapesti és minden hetedik Pest megyei lakos említette, hogy nem vagy későn kapott meg valamilyen ellátást a hosszú várakozási idő miatt, a többi régióban ez az arány átlag alatti volt – derül ki az Elef-adatokból.
Nem alkotmányellenes az egészségügyi dolgozók kötelező oltása
Új program
Az egészségügyben dolgozókat a szakemberek szerint egyébként ösztönzi az a várólista-csökkentő program, amelyet a nyáron vezettek be a kórházakban. Eszerint
az intézmények 30 százalékkal több pénzt kapnak egy-egy beavatkozásra,
és ennek a többletnek legalább a 80 százalékát vissza kell forgatniuk az ellátásban részt vevők javadalmazásába, ami akár havonta 50–80 ezer forint pluszt is jelenthet az egészségügyben dolgozók számára.
(Borítókép: MTI/Vasvári Tamás)
