Szinte a teraszokkal egy időben (kicsit csúsztatva) a mozik is kitárhatták kapuikat, de első körben csak a kisebb, független termek indultak újra. A „nagymogul” Cinema City májusban jelezte, hogy nem tud még kinyitni, mert be kell tanítania a munkaerőt, s egyáltalán: fel kell készülnie a vendégek fogadására. Ez meglehetősen szimpatikus kommunikáció volt, és persze érthető is, de valójában sokkal inkább jól felfogott gazdasági érdekek húzódhattak meg a halasztás mögött.
A május 7-i nyitáskor országszerte kevesebb mint 500 mozijegyet értékesítettek, ami finoman szólva alulmúlta az elképzeléseket.
Pedig arra mindenki számított, hogy nem a mozi lesz az a szórakozás, amely azonnal képbe kerül, hiszen a járványreflexek jó ideig még működnek, és beoltva sem szeretne senki olyan tömeges eseményen részt venni, ahol vadidegenek mellett kell ülni két órán keresztül. Persze az is igaz, hogy egy-egy helyet ki kell hagyni a jegyértékesítéskor, de a távolság még így is 40-45 centiméter lehet. Ebből a szempontból a multiplexnek igaza volt: felesleges beindítani ebben a környezetben egy olyan gépezetet, amelynek a fenntartása hatalmas összegbe kerül. Akkor is ki kell fizetni a termek költségeit, biztosítani szükséges a munkavállalók fizetését, s persze be kell szerezni a büfébe az alapanyagokat (a filmek jogdíjairól nem is beszélve), ha mindössze egyetlen ember érkezik a filmszínházba.
Az is világosan látható volt, hogy hiába a magyar nyitás, a világ nagyobbik részén lassabban haladnak az oltással,
tehát a nagy piacokon szóba sem jöhetnek a mozik, így a forgalmazók sem eresztik el a blockbustereiket (a legnagyobb látogatottságra számítható filmeket), így nincs olyan produkció a piacon, amely mágnesként vonzaná az embereket a vetítőtermekbe. A másik komoly érv a lassú nyitás mellett, hogy az igazi moziszezon a téli és a tavaszi időszak. A magyar újraindulás pont a moziciklusok csúcsára esett, amikor már a nagy kasszasikereket nyomják. Utána pedig mindenki belefordul a nyárba, legfeljebb a matiné előadások maradnak az olyan apukáknak és gyerekeknek, akik „szédelegnek a melegben, és valami hűtött helyre akarnak menni, amíg anya kitakarítja a lakást”.
A látogatottság igazolta is ezt a felvetést.
A Filmforgalmazók Egyesületének az adatai szerint a Cinema City nyitását megelőző héten (a legfrissebb adatok még nem hozzáférhetők) a top 10-es alkotásokat összesen 16,7 ezren látogatták, a bemutatótól kezdve együttesen 65 ezren. A heti bevétel alig haladta meg a 23 millió forintot. A miheztartás végett összeszedtük a 2019-es hasonló adatokat. Akkor a tíz legnézettebb filmet az ideinek megfelelő héten 176 ezren látogatták, és a bevétel 267 millió forint volt. Az év azonos időszakában a top 10 produkció a bemutatótól számítva 2,3 milliárd forintos forgalmat hozott és több mint másfél millió látogatót vonzott.
További részletek a Figyelő legfrissebb számában.
(Borítókép: Sokkal több körre lesz szükség a „beinduláshoz”. (Jelenet a „Még egy kört mindenkinek” című filmből)
