Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány rövid összefoglalója szerint Magyarország kapcsolatai a volt szovjet térség államaival az elmúlt években erőteljes fejlődésen mentek keresztül. Ennek az átalakulásnak fontos része a 2012-ben meghirdetett keleti nyitás külgazdasági stratégia is, amely többek között Üzbegisztánnal is mélyíteni kívánja a külkereskedelmi kapcsolatokat. Az 1991 szeptembere óta független Üzbegisztán, hasonlóan más posztszovjet államokhoz, gazdaságát a korábbi szovjet típusú alapokon tartotta, ami egyben azt is jelenti, hogy az állam szerepe jelentős a gazdasági döntésekben. Ettől függetlenül sikerült némi diverzifikációt vinni a gazdaságába, mindazonáltal a legfőbb exportcikke még mindig a gyapot, devizabevételinek jelentős részét pedig a földgáz és az arany teszi ki. A szovjet éra alatt létesített villamosenergia termelő egységeknek és bőséges földgázellátásának köszönhetően, Üzbegisztán Közép-Ázsia legnagyobb áramtermelője. Fő export partnere Oroszország, Törökország és az Egyesült Királyság, míg importban Kínával és Oroszországgal van szoros együttműködésben.
Hazánkkal való kapcsolata sokat fejlődött az elmúlt évtizedek során. Míg a 2000-es évek elején jellemzően csak külkereskedelmi kapcsolatban állt egymással a két ország, mára egyre inkább kezdenek a bilaterális együttműködések szélesebb és sokrétűbb formát ölteni, például az államközi együttműködések élénkülésével. 2009 óta folyamatosan növekszik a magyar kivitel értéke a közép-ázsiai országba, 2020-ban 126 millió amerikai dollár értékben exportáltunk termékeket Üzbegisztánba. A hozzánk érkező üzbég import azonban 2008 óta jelentősen visszaesett a korábbi évtizedhez képest. Ennek egyik oka, a kiviteli termékszerkezet változása: míg 2009-ig az üzbég export nagyobb részét (jellemzően 80-85 százalékát) Magyarország irányába az autogáz (petroleum gas) adta, 2009 után ennek a terméknek a kereskedelme lecsökkent, majd 2016-tól teljesen eltűnt a két ország közötti piacról és előbb a műtrágyák, valamint vegyipari termékek, majd a gyapotból készült pamutfonal és nyers gyapot vette át a helyét. 2020-ban a mogyorófélék és a pamut adta a két fő export termékcsoportot az üzbég kivitelben hazánk irányába. A két ország közötti közvetlen tőke-befektetések mértéke nem jelez ekkora lendületet, mint az exportban megfigyelhető arányok. A jelenlegi gazdaságpolitika ennek érdekében fokozni kívánja a kétoldalú tőke-befektetések élénkítését. Hazai társaságok közül eddig az OTP Bank kezdeményezett piacra lépést a közép-ázsiai országban, a 2020-ban kezdődő tárgyalások eredményeként 2022 decemberében véglegesítették e az OTP Bank és az üzbég Ipoteka Bank közötti privatizációs szerződést. Ennek eredményeként a magyar fél az Üzbég Pénzügyminisztérium tulajdonában lévő részvények 100 százalékát (közel 97 százalékos teljes részesedését) két lépésben vásárolja meg: a részvények 75 százalékát 2023-tól, a maradék 25 százalékot pedig három évvel az első pénzügyi tranzakció lezárása után. A felvásárolt bank korábban Üzbegisztán ötödik legnagyobb bankja volt, piaci részesedése 8,5 százalékos, ami a teljes lakossági ügyfélkörből 1,6 milliót jelent. 2022 őszén a magyar kormány és Üzbegisztán nukleáris partnerségi megállapodást kötött egymással. A három pillérből álló tervezet a technológia, az oktatás és az energetika területeit érinti a jövőben. Ennek részeként a jövőben fokozzák az Üzbegisztánból Magyarországra áramló, a nukleáris energia szempontjából kulcsfontosságú nyersanyagok szállítását, főként az uránt. A magyar egyetemeken ezzel párhuzamosan üzbég hallgatók vehetnek részt nukleáris mérnöki képzésekben. A jövőben további együttműködések várhatóak a két ország között. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 16, különböző minisztériumokat érintő kooperációt jelentett be a tavaly októberi találkozót követően. Alig egy hónappal a magyar-üzbég külügyminiszteri találkozó után ismét egyeztetésre került sor, a szamarkandi üzbég-magyar üzleti fórumon. A rendezvényen 44 magyar cég képviselője mintegy 180 vállalatközi találkozó keretében tárgyalt a két ország gazdasági kapcsolatainak elmélyítéséről. A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) beszámolója szerint az elsődleges, potenciális együttműködési terület a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás, amelyre vonatkozóan történt is előrelépés: magyar részvétellel zajlik Üzbegisztánban a ivóvíz- és szennyvízrendszer felújítása és üzemeltetése.
Idén március 16-án Ankarában találkozott Orbán Viktor miniszterelnök és Savkat Mirzijojev üzbég államfő, a Türk Államok Szervezetének rendkívüli csúcstalálkozóján. A rendezvény lehetőséget teremtett a két fél közötti további egyeztetésekhez, valamint az eddigi eredmények értékeléséhez is. Mind üzbég, mind magyar részről megerősítették, hogy fokozzák a további együttműködést, valamint a gazdasági kapcsolatokat tovább mélyítik. Várhatóan az év folyamán további egyeztetések zajlanak majd a két ország vezetői között, a jelenlegi és az újabb megállapodásokról. Üzbegisztán térségének egyik dinamikusan fejlődő országa, így a bilaterális kapcsolatok fokozása több szempontból is előnyös lehet Magyarország számára. A magyar export és FDI diverzifikálásának fontos része – a nyugati országok stabil jelenléte mellett – a közép- és kelet-ázsiai államok élénkebb bevonása a hazai piacra, emellett pedig a magyar vállalatok számára is kedvező perspektívát adhat az üzbég piacokon való jelenlét erősítése.
Borítókép: illusztráció/ Forrás: MTI/EPA/Felipe Trueba
