Egyelőre vegyes a kép a Világgazdaság által megkérdezett befektetési szolgáltatóknál és kereskedelmi bankoknál, van, ahol látványosan megnőtt az elmúlt 30 napban az ügyfelek részéről az érdeklődés a tartós befektetési számlák (tbsz) iránt, máshol viszont nincs különösebb roham, de csak azért, mert szinte az összes ügyfelük tbsz-en parkoltatta megtakarításait, így gondoskodva arról, hogy az elért hozamot semmiképp se kelljen megosztani az állammal.
Mindenesetre több bank és befektetési szolgáltató előrehozta a szokásos év végi tbsz-számlanyitási kampányát. Nem véletlenül: épp egy hónapja jelentette be a kormány, hogy számos befektetés hozama után július 1-jétől az addig érvényben lévő kamatadó vagy árfolyamnyereségadó (15 százalék) mellett 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) is fizetni kell. Az intézkedés az állampapírok felé tereli a keresletet,
aki pedig más megtakarításban gondolkodik, annak a tbsz a kézenfekvő megoldás.
Valóban érzékeltünk egy aktívabb tbsz-számlanyitási kedvet, egy normál hónaphoz képest majdnem 50 százalékal több ilyen számla nyílt nálunk az előző hónapban, és ez várhatóan folytatódni fog a következő hetekben is – mondta a Világgazdaságnak Herczku György, a KBC Securities vezérigazgatója. Hozzátette: a rajtuk lévő vagyon is minden bizonnyal jelentősen fog nőni. A szocho kivetése nem váltott ki számlanyitási rohamot a Concorde Értékpapír Zrt.-nél, mint a VG-nek jelezték: A náluk befektető ügyfelek meglehetősen tudatosak pénzügyileg, túlnyomó többségük eddig is kihasználta a tbsz előnyeit, a magánszámlákon kezelt vagyon oroszlánrésze most is tbsz-eken van.
A portfóliókezelést, private bankinget igénybe vevő réteg igen tudatosan reagál a változásokra, és optimalizálja a portfólióját – ezek a Hold Alapkezelő tapasztalatai, ahol szintén nagyobb az aktivitás az utóbbi hónapban a tbsz irányába. Az MBH Banktól pedig azt a visszajelzést kaptuk, hogy az elmúlt években a lakossági megtakarításokban és befektetésekben jelentős pozíciót szereztek a magyar és a lakossági állampapírok, amelyek térnyerését fokozta a tavalyi évben megemelkedett kamatkörnyezet.
A július 1-jétől hatályba lépő szocho híre júniusban ezt a trendet erősítette. A tbsz-számlák penetrációja nőtt, de nem kiugró mértékben. Ennek egyik oka a rendelkezésre álló viszonylag rövid reagálási idő volt, a másik pedig az, hogy a tbsz 5 éves elkötelezettséggel jár. Összességében elmondható, hogy az új adóhatás az MBH Banknál a lakossági portfóliókban a korábbi tendenciákat megerősítette, de szignifikáns átrendeződést nem okozott sem termék-, sem pedig számlatípus-relációban. Ami miatt nagyobb fókuszt kaphat a tbsz, az az, hogy ha fel is bontják a futamidő lejárata előtt, szochokötelezettség nem képződik rajta – vélik az MBH Banknál.
A Világgazdaság kiemelte, van néhány dolog, amit érdemes figyelembe venni a tbsz-ekkel kapcsolatban:
– Magyar állampapírt nem érdemes tbsz-en tartani, mert a 2019. június után kibocsátott államkötvények hozama egyébként is adómentes, bármilyen banki, befektetői szolgáltatói vagy kincstári számlán is tartjuk.
– Aki mégis tbsz-en tart magyar állampapírt, és a számlát 5 éven belül felbontja, annak kamatadót kell fizetnie (a tbsz-jogszabály felülírja az állampapírok kamatadó-mentességét szabályzó jogszabályt).
– A tbsz-en elért ügyleti veszteséget nem lehet más számlán elért nyereséggel szembeállítani.
– A tbsz-en tőkeáttételes pozíciót nyitni a szokottnál is kockázatosabb, mert ha veszélyes szintre csökken a fedezet, akkor nincs lehetőség pótlólagos befizetésre a gyűjtőévet követő 5 évben, tehát a veszteséges pozíciót nem lehet pótlólagos fedezettel finanszírozni, le kell zárni.
Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock
