Telefonon elrendelt románosítás
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) az egyetlen olyan intézmény, ahol a közel másfél milliós erdélyi magyarság az anyanyelvén képezhetné gyógyítóit. Az egyetemet 1945-ben – a párizsi béketárgyalások előtt – királyi rendelettel, kizárólag a magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzésre hozták létre az osztrák–magyar kiegyezés után alapított kolozsvári intézmény helyett.
A MOGYE több mint másfél évtizedig csak magyar nyelven működött, országos és nemzetközi hírnévre tett szert, de 1962-ben a Román Kommunista Párt Politikai Bizottsága telefonon elrendelte a román tagozat létrehozását. A kétnyelvű oktatás bevezetése ürügyén erőszakos elrománosítás kezdődött, magyar nyelven csak előadásokat lehetett tartani, a gyakorlatok, szemináriumok, diplomavizsgák kizárólag román nyelven folyhattak. Nagyszámban nyugdíjazták és bocsátottak el magyar oktatókat, és egyre kevesebb magyar hallgatót vettek fel.
1989-ben, a román nemzetikommunista diktatúra bukásakor az egyetemen az elsőéves magyar hallgatók aránya nem haladta meg a 15 százalékot (hatodéven még fele-fele volt az arány), az oktatóké pedig a 33 százalékot. Ma, 29 évvel a fordulat után a magyar oktatók aránya tovább csökkent, nem éri el a 30 százalékot sem! A Petru Maior egyetemmel 2019 őszére tervezett egyesülés után pedig az oktatók aránya 20 százalék alá, a diákoké pedig a Ceausescu-rezsim utolsó évének hányadára (15 százalékra!) esne. Pedig már most is hatalmas a román túlsúly.
A magyarellenesség gyakorlata és szelleme
A multikulturálisként meghatározott MOGYE etnikai térképe a következő: román a rektor, s a négy rektorhelyettes közül hárman románok, egyik pedig magyar. Mindhárom dékán román, a szenátusi elnök román, a gazdasági igazgató román, az adminisztratív személyzet kilenc ügyosztályának minden vezetője román, a dékáni hivatalok tizenöt titkárnője közül egyetlenegy a magyar. A magyar diákok létszáma: 1552 az 5211-ből, számarányuk továbbra is romlik.
A rendszerváltás kezdetekor az egyetem magyar diákjai, oktatói és a magyarság akkori politikai képviselői a paritás elvének tiszteletben tartását követelték, sztrájkoltak is ennek érdekében. Mindhiába. Jellemző módon 29 év után így néz ki az egyenjogúság.
Ne feledjük, 1990. március 19-én, a Görgény-völgyi román falvakból behozott, félrevezetett és felbőszített, ütő- és vágószerszámokkal felfegyverzett parasztok először az orvosi egyetemre mentek, hogy megleckéztessék az egyenjogúságért tüntető magyar diákokat, s ott csak azért nem folyt vér, mert éppen aznap reggel függesztették fel a fiatalok az ülősztrájkot. (A továbbiakban brutálisan bántalmazták az RMDSZ székháza menedékéből kifüstölt magyarokat, a néhai Kossuth-díjas írót, Sütő Andrást félholtra verték, fél szemére megvakították. Másnap, március 20-án történt a több halálos áldozatot követelő összecsapás, amikor a magyarok összefogtak az ismét beözönlő, hadrendbe állított, leitatott román falusiak ellen.) Az akkori bajkeverő ún. kulturális egyesületet, a Vatra Românească-t (Román Tűzhelyet) létrehozó román professzorok és famulusaik szelleme még mindig kísért!
Elszabotált törvény bírósági segédlettel
Hét éve, 2011 januárjában elfogadták az 1-es számú román oktatási törvényt. A jogszabály révén kijelölt három multikulturális egyetemen előírták, hogy a kisebbségek az egyetem keretében létrehozandó önálló tagozatokban (ún. oktatási vonalakban) saját maguk szervezhetik meg a teljes körű anyanyelvi oktatást. A két másik multikulturális egyetem (a kolozsvári Babes–Bolyai és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem) a törvény kisebbségi rendelkezéseit tiszteletben tartva alkotta meg egyetemi chartáját (alapszabályzatát).A MOGYE kétharmados román többségű szenátusa az egyetemi autonómiára hivatkozva elutasította a törvénynek az anyanyelvi oktatás kiterjesztésére vonatkozó rendelkezéseit. A jelenleg hatályos charta előírásai szerint a tananyag 30 százaléka magyar, 70 százaléka pedig román nyelven sajátítható el. Felháborító és megalázó, hogy az előadásokon magyarul leadott tananyagot a szemináriumokon, a gyakorlatokon csakis román nyelven lehet számonkérni. Súlyosan sérül a magyar hallgatók anyanyelvi oktatáshoz való alkotmányos joga.
Fotó: A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román diákjai a magyar tagozat létrehozása ellen tüntetnek a Maros megyei kormánybiztosi hivatal előtt. A diákok az "Egyetemi autonómiát", "Egységben jobbak vagyunk", "Ki a politikával az egyetemről" transzparenseket tartottak magasba. (MTI Fotó: Boda L. Gergely)
A MOGYE Charta egyáltalán nem tartalmazza az oktatási törvény 135. szakaszának előírásait, amelyek a multikulturális egyetemeken előírják a teljes körű anyanyelvi használatot. Ennek következtében a jogszabály 128. szakaszának rendelkezései értelmében a törvénytelen előírásokat tartalmazó egyetemi charta abszolút semmisségét kellene megállapítani. Ezért 2011-2012-ben több pert indítottunk Marosvásárhelyen, a charta semmisséget azonban a bíróságok nem voltak hajlandóak kimondani, sőt azt állapították meg, hogy törvényes! Ezekre, az oktatási törvény egyértelmű rendelkezéseit semmibe vevő ítéletekre rendszeresen hivatkoznak a román illetékesek… Joggal kérdem, miért képzeljük azt, hogy a két egyetem egyesítését peres úton meg lehetne akadályozni akkor amikor ez az elképzelés sokkal kevésbé jogsértő, mint a közigazgatási bíróságok által több esetben is szentesített Charta? Ne feledjük, a MOGYE itt Marosvásárhelyen még a román kormány ellen is pert tudott nyerni!
Azután, hogy a Marosvásárhelyi Táblabíróság ítéletében kimondta hogy, törvényes az egyetemi charta – amelynek a gyakorlati oktatás nyelvére vonatkozó része a román felsőoktatási akkreditációs bizottság előírására hivatkozik – 2013 novemberében a bukaresti táblabírósághoz fordultunk.
Az akkreditációs bizottság mindenhatósága
A korábbi pereket is indító Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) képviseletében azt kértem a bukaresti táblabíróságtól, állapítsa meg, hogy érvénytelen az akkreditációs bizottságnak, a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökségnek (ARACIS) kizárólag a marosvásárhelyi egyetem számára megalkotott szabálya (sztenderdje).
A MOGYE román vezetősége “természetesen” sikeresen beavatkozott a bukaresti perbe az ARACIS védelmében. A bizonyítási eljárás során az ARACIS jogi képviselője beismerte, hogy a vitatott sztenderdet nem hagyta jóvá az oktatási tárca, és nem foglalták kormányrendeletbe se. (Pedig csak így lenne törvényes.) Arról nem is beszélve, hogy a 2011-ben elfogadott oktatási törvény 5. szakasza kimondja, hogy a vele ellentétes valamennyi rendelkezés hatályát veszti. Ebből az következne, hogy az elméleti oktatáson kívül a román nyelv kizárólagos használatát előíró – az oktatási törvény elfogadása előtt megalkotott – ARACIS-szabály hallgatólagosan hatályon kívül helyeződik. Persze erre a törvényhelyre is hiába hivatkoztam. A bukaresti táblabíróság, majd a román legfelsőbb bíróság elutasította az RMOGYKE és az MMDSZ abszolút megalapozott közigazgatási keresetét, illetve fellebbezését, sőt ezzel sem elégedtek meg, hanem érdemben helyben hagyták a MOGYE-nek a magyar oktatás elleni beavatkozását.
Az MOGYE rektora, Leonard Azamfirei által aláirt beavatkozás tételesen tartalmazza azt, hogy az elméleti oktatáson kívüli tevékenységek, vagyis a gyakorlatok, szemináriumok, záróvizsgák nyelve a román, és ez egyáltalán nem diszkriminálja a magyar oktatást. Érvként hozzáfűzik, hogy sok magyar diák olyan előrelátó, hogy eleve a román tagozatra iratkozik be. Az idézett érveket az ítéletek indokolásába is belefoglalták!
Két út áll előttünk
Mivel a MOGYE chartája trükkösen az ARACIS-sztenderdre hivatkozva vezette be a magyar nyelv használatának drasztikus korlátozását, nézetem szerint pont ezt a cseles megoldást kihasználva lehetne elérni, hogy a charta engedélyezze az alkotmány és az oktatási törvény által garantált teljes körű magyar orvos- és gyógyszerészképzést.
Miről is van szó? Az ARACIS sikertelenül peresített jogfosztó szabálya kimondja azt, hogy ha az egészségügyi alapképzés nem románul, hanem más nyelven történik, akkor is a diák-páciens viszonylatban és a gyakorlati képzés során csak a román nyelvet lehet használni. A tiltást a MOGYE szenátusának román kétharmada kiterjesztette a szemináriumokra és a diplomavizsgákra is, a charta szerint az „ARACIS-szabályozásnak megfelelően”, vagyis kizárólag a román nyelvet lehet használni.
Fotó: Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) ügyvezetője (b) fehér műtősruhában, narancssárga esernyővel kezében áll a román oktatási minisztérium bukaresti székháza előtt 2012. szeptember 12-én, ahol kéthetes demonstrációba kezdett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) működő magyar tannyelvű oktatás hátrányos megkülönböztetése elleni tiltakozásul. (MTI Fotó: Baranyi Ildikó)
Az általam elgondolt megoldási lehetőség: jogi érvekkel alátámasztott politikai nyomással el kellene érni, hogy módosítsák az ARACIS-sztenderdet úgy, hogy ne tiltsa, hanem az oktatási törvény 135. szakaszának megfelelően írja elő a magyar nyelvet a klinikai gyakorlatra. Megjegyzem, a magyarokra vonatkozó tiltást, az angol előadások esetében most sem alkalmazzák. A változtatás kicsikarásához az illetékesek figyelmét nagyszabású tüntetésekkel kellene felhívni, ezáltal a problémát nemzetközileg is ismertebbé lehet tenni. Kötve hiszem, hogy más módon sikerülhet megakadályozni a magyar oktatás elsorvasztására kidolgozott forgatókönyvet. Ezért haszontalannak ítélem meg a két marosvásárhelyi egyetem egyesülési határozata ellen indítandó keresetet, illetve azt, hogy a magyar diákok, oktatók egy része és az RMDSZ elhatárolódik a tüntetésektől, mert Leonard Azamfirei rektort vagy a vele egy követ fújó alakokat, illetve a közigazgatási eljárás részvevőit ezzel nem lehet jobb belátásra bírni. A hosszadalmas jogi eljárás alatt mindenki elfásul és úgy járhatunk,. mint a Bolyai Egyetem visszaállításával – ma már senki sem beszél a visszaállítási fiaskóról.
Ha ez a megoldás sem sikerül, nem marad más lehetőség, mint a MOGYE-n kívüli magyar orvos- és gyógyszerészképzés létrehozása. Tudjuk, hogy ez igen költséges, hiszen szükség lenne egy kórház felépítésére is. Ezt az óriási nemzetpolitikai áldozatot talán megérdemelné az 1990-es “fekete március” óta sokat rugdosott marosvásárhelyi magyarság, de ami ennél is fontosabb: az anyanyelven történő egészségügyi ellátás az egész erdélyi magyarságot szolgálná.
Vannak akik nehezen fogadnák el azt, hogy ki kellene jönnünk a MOGYÉ-nak helyet adó egykori magyar királyi hadapród iskola épületéből – pedig már szinte feledésbe merült az egykoron magyar felsőtagozatú leányiskolának tervezett épület átadása a Papiu Ilarian román gimnáziumnak, vagy a szintén magyar tanintézményeknek épült, de ma kizárólag a román Petru Maior egyetem használatában lévő ingatlanok fokozatos kisajátítása, illetve a magyar katolikus oktatás kiszorítására törekvő Unirea főgimnázium által bitorolt egykori katolikus fiútanoda épületének ( a gyulafehérvári római katolikus Státus tulajdonában levő ingatlan!) használatáért folytatott harcot folytatva – de meg kellene érteniük, hogy az iskola szellemisége, a marosvásárhelyi magyar orvosképzés hagyományának folytatása sokkal fontosabb. A magyar nyelvű értelmiségi képzés és az anyanyelven történő erdélyi egészségügyi ellátás jövője forog kockán.
Borítófotó: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédet mond a Római Katolikus Gimnázium védelmében rendezett tüntetésen a marosvásárhelyi Vársétányon 2016. november 12-én. MTI Fotó: Boda L. Gergely
