Az új – és nagyon más – seprű jól seper bölcsesség úgy tűnik, bevált a Felföldinek, hiszen a cég árbevétele már tavaly nyáron emelkedni kezdett és az óta is havi 20 százalékos növekedést mutat. Ebben Hamza József operatív igazgató szerint a legnagyobb szerepet az játssza, hogy a belső információáramlást a lehető legnagyobb sebességre sikerült felgyorsítani.

Fotó: Felföldi
– Amikor ideérkeztem, előfordult, hogy az egyes területek vezetői heteket ültek olyan információkon, amiket perceken, de legalább is órákon belül tovább kellet volna adniuk. Nem volt egyszerű, de végül is elértem, hogy ebből a komfort zónából kilépjünk és felvegyük a 21. századi piac ritmusát. Megítélésem szerint a hónapról hónapra növekvő vevőszám, a bővülő volumen még azzal együtt is alapvetően ennek tudható be, hogy a legnagyobb vevőnk robbanásszerű növekedése – ugyan nem automatikusan – de húzta magával a mi cégünket is.
A cégnek az új operatív igazgató keze alatt sikerült bekerülnie a legnagyobb brit édesipari gyártónak és forgalmazónak számító a Sweets of Word-höz, új partnereket szereztek Olaszországban, és meglévő japán, kínai lengyel partnerekkel is rekordbevételt produkáltak. Az impozáns eredmények mindezek mellett nem kis részt köszönhetőek annak, hogy a Felföldi Kft. a Lidl hivatalos beszállítójaként egy dinamikusan növekvő piacon van jelen. Csokis perecüket eddig 30 országba listázta be a LIDL, de mivel a kiskereskedelmi lánc forgalma folyamatosan nő, ez a Felföldinek is folyamatos volumenbővülést jelent. Ez tehát a cégtől némiképp független bevételnövelő tényező, ám Hamza József szerint a „fordulatszám” megemelése nélkül őket sem tudnánk ilyen szinten kiszolgálni.
Külkereskedőn a világ szeme
Mivel a Felföldi bevételeinek túlnyomó hányada exportból jön, az új operatív igazgató értelemszerűen a külkereskedelmi üzletkötő részleggel kezdte az információ felgyorsítását központba helyező – s ez által a döntési folyamatokat is jelentősen felgyorsító – reformokat. – Ez a részleg olyan, mint az emberi testben a szív vagy egy rock bandában a dobos: alapjaiban határozza meg a vállalati működés ritmusát. Természetesen, nagyon fontos a kontroller, beszerző, gyártástervező, és persze, a hatalmas termelési rész, a raktárlogisztika, vagy éppen a fejlesztő mérnökünk és csapata is, de az elsődleges dolog mindig a külkereskedelem, az húzza maga után a többit. Itt létszámban is erősítettünk: mikor idejöttem hárman voltak, most öten. És persze, én vagyok a hatodik, hiszen eminens dolgom nekem is az üzletszerzés, az napi munkámat is fele részbena külkereskedelem teszi ki, amibe sok egyéb mellett beletartozik az egyes országok fogyasztási szokásainak ismerete is. Nem árt tudni, például, mint a tejet ízesítő szívószál, francia piacon nem lehet nagyot szakítani, mert a ők – szemben a szintén nagy sajtfogyasztó olaszokkal – nem nagy tejfogyasztók. Mást termékekkel kell tehát nyomulni. A japánról azt kell tudni, hogy a végtelenségig precíz, de minőségért szívesen fizet magasabb árat is, a német viszont, éppen ellenkezőleg: az autójára és a házára sokat ad, az élelmiszer esetében viszont – akárcsak a lengyel fogyasztó – meglehetősen nagy árérzékenységet mutat.

Hamza József Fotó: Felföldi
Néha nem árt egy kicsit keménykedni
A német vevő árérzékenysége idén tavasszal ugyancsak feladta a leckét a Felföldinek, mert a kakaóvaj ára tavaly ősszel megduplázódott. Az ebből adódó csokis perecár emelés vevővel történő „lenyeletése” azonban Hamza József tapasztalata szerint „Mission impossible” – ők egy évre előre akarnak árat kapni, ezt kívánják velünk, mint beszállítóval szavatoltatni. A kakaóbab árának drasztikus emelkedése és kiszámíthatatlansága miatt azonban – amiben, természetesen, vastagon benne volt az alacsony termés miatti tőzsdei spekuláció is – ezt nem tudtuk vállalni. Két hónapig tárgyaltunk, ám nem jutottunk dűlőre, mivel nem akarták megadni az általunk kért árat. Ekkor egészen addig elmentünk, hogy egy hónapig nem szállítottunk nekik. Az eladásnak szerencsére, olyan volumene van, amit egyik fél sem akarta veszni hagyni, így végül sikerült mind a két félnek előnyös árat kidolgozni. Most szeptember végéig megvagyunk, ám a jövő továbbra is bizonytalan. Azt ugyanis, egyelőre senki nem tudja megmondani, hogy ősszel milyen ára lesz a csokoládénak.
Inspiráció kontrai piaci szemlélet
A sós perec csokoládéba mártásával készülő csokis perec egy nagyon erősen felfutó termék, ám még mindig csak a második a Felföldi termékeladási listáján. Az első helyet a közel húsz éve piacvezető Quick Milk birtokolja: ebből adnak el a legtöbbet és a legtöbb bevételt is ez hozza. A tejet megízesítő Quick Milk és a sós perec bemártásával készülő csokis perec, a tulajdonos inspirációin alapuló termékfejlesztés eredményeként jött létre és mint ilyen lett világsiker, ami nagyszerű teljesítmény. Ám Hamza József szerint ennek a fajta innovációnak a kockázatait mindenképpen szükséges ellensúlyozni egy piacvezérelt termékfejlesztési vonallal. – Mi az egész világon dolgozunk, így nekünk marketingünk mint olyan, gyakorlatilag nem létezik, hiszen egy egész világot nem lehet „lemarketingelni”. Éppen ezért én azt képviselem, hogy nagyszerű az inspiratív termékfejlesztés, és még nagyszerűbb, hogy Felföldi József ezekkel két-három évente nagyon beletalál, ám, emellett nagyon kell figyelnünk a piac igényeire. Természetesen, a piac vezérelt fejlesztések sem mindig egyszerűek, viszont az eladásokat nagyban támogatja a kiskereskedelmi láncoknak az a gyakorlata, hogy azt a terméket, amit egyikük polcon tart, a másik is ki kívánja tenni. Ez pedig, meglátásom szerint nemcsak az adott termék – jelen esetben a csokis perec – piaci pozícióit erősíti, de minket, mint gyártókat is.
Hamza József rendőr-, és sportoló családból származik, így senkit nem lepett meg, hogy profi kosárlabdás karrierje után maga is rendőrnek állt. Választásának helyességét leginkább a bűnözés visszaszorításában elért eredményei igazolták. Sikereit annak tudja be, az aprólékos elemzéseket és az ezekre épülő tervezést, mindig is szerette, és a kihívások elől sem ugrott el soha. – Felföldi József leginkább azzal nyert meg, hogy az elém kitűzött cél – vagyis, az, hogy az árbevétel növelésén keresztül megteremtsem a lehető legjobb bérek anyagi alapjait – elég konkrét, ugyanakkor elég nehezen elérhető is volt ahhoz, hogy engem kellőképpen felvillanyozzon. Nagyon szerettem a rendőri munkát, úgyhogy, az izgalmas kihívás mellett is egy egész évbe telt, mire a cég tulajdonosának ajánlatát elfogadtam. Döntésemben erősen benne volt, hogy mindig is hasznosítani szerettem volna azt a tudást is, amit a jogi-, majd közgazdasági egyetemeken még azelőtt szereztem, mielőtt felszereltem volna rendőrnek.
Borítókép: illusztráció/Fotó: Felföldi