Pozitív meglepetést hozott az első negyedéves magyar GDP-adat:
az év első három hónapjában leginkább az ipar, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez.
Az előző negyedévhez viszonyítva 1,9 százalékkal nőtt, az egy évvel korábbihoz mérve a nyers adat szerint 2,3 százalékkal, a naptárhatástól megtisztítva 2 százalékkal csökkent Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az idei első negyedévben – közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az MTI által idézett adatok szerint az előző negyedévhez viszonyított 1,9 százalékos növekedéshez leginkább az ipar, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág járult hozzá. Az elemzők az előző negyedévhez mérve 0,3 százalékos, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,7 százalékos visszaesésre számítottak.
Az uniós összehasonlításban számításba vett, minden egyszeri tételtől megtisztított, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adat szerint az idei első negyedévi GDP volumene 1,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, amikor 2,1 százalékos volt a növekedés. Ugyanez a mutató a tavalyi második negyedévben 13,3 százalékos, a harmadikban 5,3 százalékos és negyedikben 3,9 százalékos csökkenést mutatott.
A jövőre kivetített dinamikára építő, az amerikai tájékoztatási gyakorlatban régóta közölt úgynevezett évesített index 7,7 százalékos növekedést jelez az első negyedévben. Az évesített index azt mutatja meg, hogy mekkora lenne az éves változás, ha az előző negyedévhez viszonyított aktuális negyedéves változás négy negyedévig folytatódna. Az évesített index váratlan visszaesés hatására hamarabb csökken, és a kilábalás folyamatát jobban követi, mint az előző év azonos időszakához viszonyított, szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott volumenindex – jegyezte meg a KSH.
A negyedéves GDP-adathoz fűzött lábjegyzetben ugyanakkor a hivatal figyelmeztetett, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a gazdasági környezetben olyan, gyors változásokat okozott, amelyek az adatminőségre, a becslési módszerek eredményességére és a szezonalitásra egyaránt hatással vannak, ezért a szokásosnál jelentősebb mértékben befolyásolhatják a későbbi revíziók nagyságát.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint az adatok a hazai gazdaság kifejezetten erős ellenálló és helyreállási képességére utalnak. A turizmus továbbra is szinte majdnem teljes visszaesést szenvedett el, azonban a kiskereskedelem és vendéglátás sokkal jobban alkalmazkodott a korlátozásokhoz, így messze nem mutattak a tavaly tavaszihoz hasonló visszaesést. A gyors vakcinázásnak és a korlátozások fokozatos feloldásának köszönhetően a az elemző szerint a második negyedévtől már éles felpattanás várható, amit az elhalasztott fogyasztás, a társasági, szabadidős, szórakozási és kulturális élmények iránti elementáris kiéhezettség, a kényszermegtakarítások felhasználása és a várható eufória is támogat.
Mindez párosulva az egy évvel ezelőtti rendkívül mély bázissal a második negyedévben már bőven 15 százalék feletti, de akár 16 százalékos növekedést is eredményezhet.
A második félévtől pedig további lendületet adhat az európai és esetleg nemzetközi turizmus vakcinaútlevélhez kötött újraéledése, az amerikai gazdaság várhatóan robosztus teljesítménye és a megjelenő, soha nem látott összegű uniós források fokozatos megjelenése, amely azonban inkább a későbbi negyedévekben járulhat hozzá a növekedéshez látványosabban.
Suppan Gergely szerint a járvány előtti szintet a hazai gazdaság legkésőbb a harmadik negyedévben elérheti, azonban nem zárható ki, hogy erre már a második negyedévben sor kerül, mivel a gazdaság teljesítménye már mindössze 2,1 százalékkal marad el a járvány előtti szinttől. „Az igen kedvező első negyedéves adatok és kilátások következtében az idei GDP növekedési előrejelzésünket 6,6-ről 7 százalék fölé emelhetjük” – írta a vezető elemző.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a várakozásoknál sokkal jobban szerepelt az első negyedévben a magyar gazdaság, a jelenlegi kilátások szerint az idén 5 százalékot meghaladó GDP-bővülésre van kilátás.
„Meglepetést jelentenek a friss adatok, negyedéves szinten a piac visszaesést várt. Mi a nullát meghaladó, szerény növekedésre számítottunk az ipar teljesítménye miatt, de az 1,9 százalékos negyedéves többlet bőven felülmúlja a várakozásainkat”
– emelte ki Németh Dávid.
Hozzátette:
„Egyelőre csak előzetes adatokról van szó, a részletes GDP-jelentés csak később jelenik meg. Az viszont már látható, hogy a járványra legkevésbé érzékeny szolgáltatások, köztük a pénzügyi és biztosítási tevékenység, valamint az információs ás kommunikációs szolgáltatások járultak hozzá a jobb eredményhez. Emellett az ipar lendületes dinamikája is támogatja a gazdaságot. A K&H Bank szakértője elmondta azt is:
„Az év elején még 4,5 százalék körüli növekedést vártunk 2021-re, igaz, már az év elején láthatóak voltak olyan tényezők, amelyek pozitív meglepetést vetítettek előre. A friss adatok alapján pedig valószínűsíthető, hogy az GDP az idén – éves összevetésben – bőven 5 százalék feletti növekedést ér el.”
A szakember kommentárjában kitért a régiós gazdaságokra is, amelyek szintén pozitív meglepetést okoztak az első negyedéves GDP-adatukkal. A lengyel és a román gazdaság a magyarhoz hasonlóan növekedett negyedéves összevetésben: előbbi 0,9 százalékos, utóbbi 2,8 százalékos többletet ért el a múlt év utolsó negyedéhez képest, ezzel Románia lett a térség legjobbja. A cseh gazdaság viszont 0,3 százalékkal zsugorodott 2020 utolsó három hónapjához képest.
(Borítókép: Gearstd, PuzzlePix/Shutterstock)
