A második negyedévtől stabil növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, amely idén négy, jövőre pedig öt százalékot meghaladó ütemben bővülhet – mondta a Világgazdaságnak Varga Mihály pénzügyminiszter. A május 4-én a parlament elé kerülő költségvetési törvények újra csökkenő hiánypályával számolnak.
Több mint egy éve zajlik a koronavírus-járvány miatti válságkezelés. Hogyan értékeli a megtett lépéseket?
A magyar kormány az elmúlt 13 hónapban intézkedéseivel nemcsak fékezte a visszaesést, amelyet a járvány okozott, hanem a kezdetektől arra is törekedett, hogy azok túlmutassanak a pandémia időszakán. Itt az arányokra is érdemes figyelni:
miközben a járványügyi védekezéshez minden szükséges forrást biztosítottunk, az erre a célra fordított összeg csak 20 százaléka lett a tavaly mozgósított nagyjából 5000 milliárd forintnak.
A gazdaság megerősítésére a költségvetésben 4000 milliárdot csoportosítottunk át. Ebből a szempontból jelentősen eltért a válságkezelés általunk választott módja a többi európai ország gazdasági intézkedéseitől:
a munkahelyek megtartásának, a vállalkozások életképességének, a cégek túlélésének biztosítása mellett nagyobb hangsúlyt helyeztünk a hazai és az exportkapacitások fejlesztésére, új beruházások indítására.
Természetesen ezek egy része a járványhoz kapcsolódik, az ellátásbiztonságot javítja. Ilyen lesz a 2022 decemberére elinduló debreceni oltóanyaggyár, de már a jelen sikere, hogy steril orvosi maszkból nem pusztán a hazai igényeket tudjuk kielégíteni, hanem számos országba exportáljuk is az itthon gyártott termékeket. A 4000 milliárd forinton túl az egyik legfontosabb tétel az Európában kivételes hosszúságú, 15 hónapos hitelmoratórium, amely a hossza mellett abból a szempontból is példátlan, hogy automatikusan jár az érintetteknek, nem kell külön kérvényezni. Jelenleg 1,6 millió lakossági és félmillió vállalkozói ügyfél veszi igénybe, a teljes hitelállomány 42 százaléka, 4300 milliárd forint után nem kell fizetni a törlesztőrészletet. Hasonlóan más európai országokhoz, ágazati kedvezményeket vezettünk be. A munkáltatók adómentessége, a bértámogatás pedig hozzájárult ahhoz, hogy a vállalkozásoknak lehetőség szerint ne kelljen elbocsátaniuk, leépíteniük dolgozókat. Az intézkedések sikerét mutatja, hogy – a lezárásokat követő rövid, átmeneti időszakokat leszámítva, amikor 4,5 százalékra futott fel a munkanélküliségi ráta – a magyar munkaerőpiac tartotta magát, s immár egyre több helyről halljuk, hogy bizonyos ágazatokban ismét munkaerőhiány van.
Varga Mihály pénzügyminiszter (Fotó: Móricz-Sabján Simon) A járvány azért átírta a korábbi kőbe vésett szabályokat is…
A költségvetés ebben a helyzetben kellően rugalmasan reagált. Emberi életek nem múlhatnak pénzügyi mutatókon. Világos volt számunkra, hogy itt és most nem lehet és nem is szabad ragaszkodni a korábban követett fiskális gyakorlathoz. Ugyanerre jutott egyébként az Európai Bizottság is, amely első döntéseinek egyikével lehetővé tette, hogy 2020-ban a tagállami hiányok magasabbak legyenek, emiatt túlzottdeficit-eljárás senkivel szemben nem indult. Sőt, a járvány okozta visszaesés gazdasági következményei miatt az EB legutóbbi döntésével már 2021-re és 2022-re is biztosítja ezt a lehetőséget. Ezzel a tagországoknak az Európai Központi Bank monetáris politikája mellett a fiskális politikában is nagyobb mozgásteret nyitottak. Ennek is köszönhetően a tavalyi év tartalékait jól tudtuk mozgósítani. Ezen a ponton fontos felhívni a figyelmet arra, hogy – szemben 2008-cal, amikor egyből külső segítségért a Nemzetközi Valutaalaphoz, az IMF-hez kellet fordulni, és kérni 20 milliárd eurót – most volt elegendő belső tartalékunk, így saját forrásainkkal tudtuk a gazdaságvédelmi és járványkezelési intézkedéseket finanszírozni. A hiány emiatt természetesen nagyobb lett. Előzetesen 1 százalékot terveztünk, ehhez képest év végére a mostani számítások szerint 8,1 százalékos deficit alakult ki.
A pénzügyi erőforrások átrendezésének köszönhető, hogy a gazdasági visszaesésünk uniós összevetésben kisebb, az EU-átlag 6,2 százalékkal szemben csak 5 százalékos lett.
A hiány és a gazdaság leállása miatt az államadósságban tíz év csökkenő trendje fordult meg, de itt is kedvező jel, hogy míg az Európai Unióban a tavalyi megugrás után megközelíti a GDP 100 százalékát az államok adósságszintje, addig nálunk tavaly év végén 80 százaléknál sikerült megállni. Ez sem kevés persze, nem akarom elbagatellizálni, de tény, hogy a magyar adósságszint jóval az uniós átlag alatt áll.
Mérhető-e már, hogy a gazdaságba kerülő pénzek mikortól tudják megtámasztani a várt növekedést?
Úgy számolunk, hogy nagyjából hat-tizenkét hónap után már érezhető ez a hatás. Abban, hogy a tavalyi negyedik negyedéves visszaesés a vártnál lényegesen alacsonyabb, 4,1 százalékos volt, meghatározó szerepet játszottak a tavaly tavasszal és nyáron meghozott, gazdaságot támogató döntések. A beruházások szokásos lefutási idejét ismerve, igazi erejét ez az állami támogatás 2021-ben fogja megmutatni. Mondom ezt arra is utalva, hogy a 2020-as 28 százalékos beruházási rátánk messze a legerősebb volt az Európai Unióban. Abban pedig egyedül vagyunk, hogy a járvány hónapjai ellenére – közte a tavaly március–áprilisi teljesítménnyel, amikor satufékezett a magyar gazdaság is – a beruházási aktivitásunk 2020-ban meghaladta a 2019-es évi teljesítményt.
Ennek ellenére messze nem ilyen számokkal tervezett sem a 2020-as, sem a tavaly tavasszal elfogadott 2021-es költségvetés. Megtörjük a korábbi évek trendjét, és lesz pótköltségvetés?
Óhatatlan, hogy amikor drasztikus egészségügyi korlátozás van – márpedig a tavalyi második hullám átnyúlt erre az évre, és elindult a harmadik hullám is –, akkor ez a gazdaságot is jobban fogja érinteni. Emiatt módosítani kell a büdzsét, erre készülünk, ennek előkészítő munkái zajlanak. Most úgy számolunk, hogy a tavaly elfogadott költségvetésben szereplő 2,9 százalékos, majd a télen jelzett 6,5 százalékhoz képest a hiány 7,5 százalékra emelkedik. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném:
a hiány szintjénél fontosabbnak érezzük, hogy az adósságszint ne növekedjen az idén. Célunk a fiskális politikában, hogy úgy biztosítsuk a kormány járványügyi és gazdaság-újraindítási intézkedéseinek költségvetési forrásait, hogy közben az adósságszint csökkenjen.
A befektetők számára fontos mutató, hogy a járvány csillapodásával mikor és hogyan tér vissza a fiskális politika a normalitásokhoz.
Milyen új pályát mutathatnak a pótköltségvetés számai?
Azzal, hogy Európában éllovasok vagyunk az átoltottságban, és látótávolságon belül van a gazdaság újranyitásának lehetősége, meglepetésszerűen gyors lehet a magyar gazdaság visszaállása a növekedési tartományba. Meglepő számokat várunk a második fél évben. A mostani számításaink arról szólnak, hogy a növekedés az év egészében 4–5 százalék között lehet. Amikor a jövő hónap végén leadjuk a konvergenciaprogramot, és elkészítjük a 2021-es költségvetés módosítását, valamint előkészítjük a 2022-es költségvetési törvényjavaslatot, ezekben a dokumentumokban már 4–5 százalék közötti növekedést jelzünk idénre. Ennek megvalósulása visszaigazolhatja majd, hogy a magyar gazdaságpolitika jól reagált a válságra, és olyan intézkedéseket hozott, amelyek ezt a gyors visszarendeződést megalapozták. A meglódulást most segítheti az is, hogy korábban a fogyasztás visszaesett, s a lakossági oldalon megtakarítások keletkeztek. Ezek egy része a tőzsdére, bankbetétekbe, befektetési alapokba vagy épp állampapírba került, de nincsenek kétségeim afelől, hogy ezen megtakarítások egy részét az elmulasztott fogyasztások pótlására fordítják majd, ezzel is támogatva a gyorsabb kilábalást.
Mikor tárgyalhatja a parlament a pótköltségvetést? S ha már pótköltségvetés lesz, nem lenne-e jobb, ha idén csak ősszel kerülne sor a 2022-es büdzsé tárgyalására, amikor már jobban látszik, hogy megalapozott-e a remény a pandémia hátunk mögött hagyására?
Ez a hetedik év, amikor tavasszal tervezzük meg a költségvetést, és ettől a gyakorlattól most sem akarunk eltérni. Az előrehozott tervezés előny a piac szereplőinek, miért adnánk most fel ezt a lehetőséget?
Tavaly is biztosítani tudtuk azt a mozgásteret a költségvetésnek, amivel reagálni tudott a kiélezett és gyorsan változó helyzetre is, például a járvány első és második hullámára. Május 4-én fogjuk benyújtani a parlamentnek a 2022-es költségvetési törvényjavaslatot. Már elindult a tervezési körirat, jelenleg a tárcákkal egyeztetünk, ezt követi majd a kormány végleges jóváhagyása és a Költségvetési Tanács tájékoztatása. Május 4-én a fő kötetet kapja meg a parlament, a fejezeti kötetek benyújtása pedig május 14-ig fog megtörténni. Ezzel párhuzamosan módosítjuk a 2021-es költségvetést is. Ez egyszerűbb feladat lesz, mivel a módosítások nagy része már megtörtént a veszélyhelyzet időszakában hozott kormányrendeletek révén. A módosítással jórészt csak át kell vezetni a veszélyhelyzet alatt született döntéseket. A veszélyhelyzet hivatalosan május 23-ig tart, amennyiben – mint reméljük – nem kell meghosszabbítani az intézkedést, eddig kellene elfogadnia a parlamentnek a 2021-es költségvetés módosítását.
Bár sokak szerint korai még arról beszélni, hogy mit gondolunk 2022-ről, egyrészt a konvergenciaprogram, másrészt a befektetők tájékoztatása miatt is folyamatosan terveznünk kell.
A mostani számaink alapján – ha nagyon új fejlemények nem történnek – az idén 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel és 7,5 százalékos államháztartási hiánnyal lehet számolni, míg az adósságszintünk 1-1,5 százalékkal eshet, tehát 80 százalék alá juthatunk. Ha a jövő évet nézzük, azzal számolunk, hogy a nagyarányú átoltottság lehetővé teszi az újranyitást, és 2022-ben akár 5 százalék fölötti gazdasági növekedés is megvalósulhat. Vagyis az idei év második felétől meglepően gyors lesz a gazdasági növekedés. De a jó számok már hamarabb is jöhetnek, hiszen az idei második negyedévben szinte bizonyosan két számjegyű lesz a növekedés – ebben szerepe van persze a tavalyi első hullám miatt mélybe zuhanó bázisadatnak is. Az azt követő negyedévek pedig reményeink szerint stabilan hozzák majd azokat a számokat, amelyek erőteljes gazdasági kilábalást mutatnak.
Az idei első negyedév viszont nem sok jót ígér…
Az áthúzódó második és a harmadik hullám miatt nem lehetnek vérmes reményeink, 2020 első két hónapja ráadásul még nagyon jó adatokkal szolgált, ezért a bázishatás erős lesz. Még úgy is, hogy az idei március kicsit jobb lehet, mint egy éve, hiszen mára megtanultunk együtt élni a zárásokkal. A kollégáim a részadatokat látva mindenesetre elég pesszimisták, szerintük a tavalyi negyedik negyedévinél jelentősebb visszaesés jöhet.
Vissza a 2022-es büdzséhez: lesznek súlyponti változások?
Azok a szempontok dominálnak majd, amelyek az újranyitást teszik lehetővé. Arra készülünk, hogy továbbra is biztosítani kell külön forrásokat a járvány elleni védekezésre – a vakcinabeszerzés, az ellátásszervezés vagy a már említett oltóanyaggyár-építés stabil forrásokat kíván.
Továbbra is lesz gazdaság-újranyitási alap, amely pénzügyi forrásokon keresztül lendületes eszközökkel segítheti a gazdaságot. Emellett reményeink szerint addigra realizálódik egy harmadik alap, amely az Európai Unió hozzájárulását fogja tartalmazni a gazdasági újraindításhoz. Ha már az Európai Uniót érintjük, fontos látni, hogy a kontinensek között az elmúlt időben kialakult erősorrend a gazdasági kilábalásra is igaz. Kína még tavaly is tudott növekedni, kontrollálja a vírust, Amerika is kezd kijönni a válságból, eddig két nagy gazdasági csomag támogatta már a vállalatokat és a háztartásokat. Európa viszont megint a sor végén kullog, hiszen a hitelből finanszírozott SURE-programon kívül a nagy lendülettel beharangozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) vagy a többéves pénzügyi keret (MFF) sem indult el. Pusztán az előző hétéves időszakban fel nem használt tételeket rendezte és csoportosította át a bizottság. S bár eltekintenek a maastrichti kritériumok alkalmazásától, a válságkezelést eddig lényegében csak saját forrásból tudták finanszírozni a tagállamok. Reményeink szerint azonban jövőre az RFF és az MFF is segít, hogy magunk mögött hagyjuk a válságot.
A 2022-es büdzsében a kormány kihasználja majd a bizottság által adott kiskaput, vagy visszatérünk a hiánycsökkentéshez?
Most kezdtünk neki a tervezési munkának, így a hiányra még nincs konkrét szám. Jelentős új kiadásaink lesznek, tovább nő az orvosok bére, folytatódik a nyugdíjasok 13. havi nyugdíjának visszaépítése, a bevételi oldalon pedig tervezni fogjuk a 25 év alatti fiatalok személyijövedelemadó-mentességét.
A hiány mértéke persze mindig gazdasági és hitelességi kérdés is, az adósságra gyakorolt hatása miatt csökkentése az alaptörvényből fakadó kötelezettségünk. A hiány csökkenése azt üzenheti, hogy visszaindulunk a normalitás felé, azaz nem engedjük el az adósságot, stabil növekedési pályát célzunk meg. Nekünk fokozottan figyelnünk kell az adósságszintet, mivel ez még magasabb, mint a környező versenytársainké. Az adósságszint alakulása fogja eldönteni, hogy az Államadósság Kezelő Központnak milyen finanszírozási tervvel kell kimennie a piacra. Most jó helyzetben vagyunk, tavaly spájzoltunk devizából, 2023 elejéig nincs szükség devizakötvény-kibocsátásra.
A második fél évre mind Magyarországon, mind a világban jelentősebb inflációt várnak a szakértők. Nem lenne jobb most kihasználni a még alacsony pénzpiaci hozamokat egy devizakibocsátással? Ezt most még a relatíve gyenge forintárfolyam is támogatná…
Az elmúlt másfél hónapban már mind a dollár-, mind az euróhozamok felfelé indultak. De, ahogy mondtam, nincs olyan kényszer, amiért az előtartalékolás eszközéhez kellene nyúlni:
két évre előretekintve nincs szükség új devizaforrásra a finanszírozáshoz, s ha idén 4, jövőre 5 százalékkal növekszik a gazdaság, akkor arra is megvan az esély, hogy saját forrásainkból tudjuk menedzselni az adósságpályát.
Helyes lépés volt, hogy 2019 második fél évétől elővásárlásokkal lényegében az összes korábbi drága devizaforrást lecseréltük. Fegyverténynek tartom azt is, hogy az elmúlt időszak devizakötvényei – például a nemzetközi sikert hozó zöldkötvény – ellenére sem változott az államadósság 20 százalék alatti devizaaránya.
A válságkezelést rendre érik kritikák is, a jegybank vezetése szerint lehetett volna hatékonyabban lépni. Kiújulnak a korábbi viták?
Óriási előnye a magyar gazdaságpolitikának, hogy ebben a helyzetben a fiskális és a monetáris politika összehangoltan és együtt tudott reagálni. Az elmúlt napokban forinterősödést látunk, ebben nagy szerepe van az inflációt érintő világos jegybanki kommunikációnak.
Ezzel párhuzamosan a kormány mindent elkövet, hogy az átoltottság növelésével már az első fél év végére megteremtse a gyors újranyitás lehetőségét, ezt egyértelművé tettük. A bírálatokat pedig fogjuk fel pozitív külső ösztönzőnek, sarkantyúnak, amely arra ösztökéli a kormányt, hogy hatékonyabbá váljon. Természetesen voltak, vannak konkrét szakmai viták, köztük olyanok is, amelyekben az idő minket igazolt. De vannak olyan kérdések is, amelyekben mindenki egyetért. Ha elindul a visszarendeződés a korábbi állapothoz, újra fajsúlyosabb szerepük lesz olyan ügyeknek, mint a hosszú távú versenyképesség. Reményeink szerint az is versenyképességi előny lehet, hogy egy gyorsabb újraindulással a magyar vállalkozások előnyre tehetnek szert a hazai és a nemzetközi piacokon. A versenyképességnek elsősorban minőséget, minőségi átalakítást kell jelentenie. Ilyen lépéseket pedig most is teszünk. Hozzá fogunk például nyúlni a csőd- és felszámolási eljárásokhoz, miután azok elhúzódása és a rendkívül alacsony megtérülési arány a piac sok szereplőjének okoz hátrányt. Ugyanilyen minőségi változást célzunk meg évről évre az adótörvényekkel is. Rég nem az az elsődleges cél, hogy pusztán több adót szedjünk be, hanem az, hogy az adózás minősége változzon. Ilyen minőségi változás volt az e-szja elkészítése, a jövedéki és áfabevallások digitalizálása, és megyünk tovább, hamarosan már a cégeknek is a NAV készíti majd az adóbevallást, így drasztikusan csökken az adóadminisztráció.
Ha már adó: a jövő évi adótörvények is májusban kerülnek a parlament elé?
Így lesz, de nagy meglepetések nem lesznek. Az új szabályok inkább az adóadminisztráció területén hoznak érdemi változást, nem készülünk az adókulcsokat vagy -mértéket érintő változásra. Kivétel ez alól ott lehet, ahol uniós szabályok köteleznek erre minket.
A költségvetés és az adótörvények mellett a már említett moratórium esetében is döntést kell hozni a nyár előtt, hiszen a prolongálás is lejár június végével. Vége lesz, folytatják, vagy – miként tavaly ősszel először kilátásba helyezték – ezután már csak a sérülékeny rétegeknek biztosít majd védelmet?
Ez nagymértékben függ attól, mikor tudunk nyitni. A kormány szándéka szerint a nyitás két és fél milliós átoltottsággal indul, de ez csak a kezdőpontja lesz a gazdaság újraindításának. Van három hónap a hitelmoratóriumból, a helyzetet figyelve folyamatosan egyeztetünk a gazdasági szereplőkkel, köztük a Magyar Bankszövetséggel is.
(Borítókép: Móricz-Sabján Simon)
