Helyrajzi számok alapján benyújtott kérelmek alapján tesz javaslatot a kormánynak a lehetséges akcióterületekről egy öttagú rozsdaövezeti bizottság.
Megjelent a rozsdaövezeti akcióterületek kijelölési rendjéről csütörtöktől hatályos kormányrendelet, amire ősz óta vártak az érdekeltek. Eszerint egyedileg, helyrajzi számok alapján, gyorsított eljárásban születhet döntés. Az egyes javaslatokat egy öttagú bizottság tárgyalja meg részletesen miniszteri elterjesztés alapján– derül ki a friss Magyar Közlönyből. A rozsdaövezeti státuszra pályázó területek ügyét a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért felelős miniszter vizsgálja meg első lépésben, és amennyiben az megfelel a kritériumoknak, a településfejlesztésért és településrendezésért, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért, a környezetvédelemért, valamint a közlekedésért felelős miniszter által kijelölt egy-egy személy részvételével működő öttagú Rozsdaövezeti Bizottság elé terjeszti.
A bizottságba a Miniszterelnökség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium két-két tagot, a belügyminisztérium pedig egyet delegál. A bizottság elnöke a felelős miniszter által kijelölt személy, a testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. E bizottság támogatása esetén tesz javaslatot az illetékes miniszter a kormány számára, akár rozsdaövezeti, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt minősítésre.
A kormányrendelet legalább egymilliárd forint teljes költségigényű építési beruházás vagy kármentesítési eljárással egybekötött építési beruházás megvalósításához köti az azonnali rozsdaövezeti akcióterületként vagy közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterületként történő kijelölés lehetőségét. Az egyedileg, helyrajzi számok alapján megszerezhető rozsdaövezeti státusz tétje nem más, mint az 5 százalékos, kedvezményes lakásáfa, amelyet közép-és hosszú távon, azaz a jelenlegi jogvesztő határidőn – érvényes építési engedély 2022. december 31-ig – túl is meg lehet majd szerezni az ott tervezett fejlesztésekre. Ekkora költségvetésből – mint azt piaci szereplőktől megtudtuk – Budapesten egy nagyjából 30 lakásos társasház építhető most. Ha kármentesítésre is szükség van az adott területen, akkor kisebb. A rozsdaövezeti státusz megszerzéséhez be kell mutatni a terület fejlesztési koncepcióját is. Mivel a kijelölés helyrajzi számra szól, az adott területen – elvileg – bárki megvalósíthatja az engedély alapjául szolgáló tervnek megfelelő ingatlanfejlesztéseket.
Egyes piaci szereplők szerint fordulat, hogy nem övezeti, azaz nem területi lehatárolás történik majd a helyrajzi számokhoz kötött kijelöléssel, és a rozsdaövezeti bizottság felállítása is új elem.
(Borítókép: Rozsdaövezeti építkezések. Soroksári út, volt fegyvergyár 2020.04.22. Budapest. (Fotó: Teknős Miklós, Magyar Nemzet)
