Az állampapírok felé tereli a kormány a megtakarításokat – hívta fel a figyelmet Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter egy minapi háttérbeszélgetésen elmondta: Négy terelő lépésről döntött a kormány azzal a céllal, hogy növekedjen az állampapírok iránti kereslet. A Világgazdaság tudósítása szerint a kormányzati lépések mögött három gazdaságstratégiai cél húzódik: a lakosság reáljövedelmének reálértékének megőrzése, az adósságon belül a külföldiek részaránya ne növekedjen, a lakosság pénzügyi edukációjának növelése, valamint az állami finanszírozás költségeinek csökkentése.
A tárcavezető szerint összességében több száz milliárd forint értékű keresletet generálhatnak az állampapírok irányába a kormány intézkedései.
Nagy Márton szerint a hazai befektetési alapok, beleértve kötvényalapokat is az elmúlt időszakban érdemben növelték a betétállományaikat, ami az állampapír kereslet visszaesését eredményezte. Ugyanakkor a lakossági szereplők állampír-keresletét növeli, ha a pénzügyi befektetések után szociális hozzájárulás fizetési kötelezettség lép hatálya, amivel a lakossági állampapírok attraktivitása is emelkedik a háztartások számára.
Rá akarjuk az embereket beszélni, értsék meg, hogy elveszíthetik a reálértéküket a betéteik – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a lakossági folyószámlákon 8 ezer milliárd forint le nem kötött pénzösszeg van, amely jelenleg kamat és inflációs környezetben hatalmas elmaradt bevételt jelenthet a számlatulajdonsoknak.
Emiatt a kormány szükségesnek látta, hogy a bankszámlák tulajdonosai több olyan információval rendelkezzenek, amelyet segítséget nyújthatnak a lakosságnak. Ennek érdekében a lakossági ügyfelek részére bankszámlát vezető hitelintézetek általános jellegű tájékoztatást kell, hogy nyújtsanak 2023. október 1. és 2023. december 31. között.
A háttérbeszélgetésen szó esett arról is, hogy a banki extraprofit adó alapja 2024-ben a 2022. évi osztalékbevételekkel csökkentett 2022 évi adózás előtti eredmény, növelve a egyes költségként elszámolható tételekkel. Az adó mértéke az adóalap 20 milliárd forintig terjedő része után 13 százalék, 20 milliárd forint fölött 30 százalék. A teljes évre vonatkozóan 250 milliárd forint befizetés várható az adónem esetén – főszabály szerint.
Az intézkedés Nagy Márton szerint ösztönzi a hitelintézeteket, valamint pénzügyi vállalkozásokat, hogy növeljék a hosszú lejáratú államkötvények állományát, ezáltal elősegítve az önfinanszírozást. Hozzávetőlegesen 1300 milliárd forint potenciális államkötvény keresletet generálhat az intézkedés.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI / Balogh Zoltán)
