A múlt szombati párizsi zavargásokat követően Édouard Philippe miniszterelnök kedden bejelentette, hogy eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének a kormány hat hónapos moratóriumot hirdet az üzemanyag adójára, valamint befagyasztja a lakossági energiaárakat és megemeli a minimálbért. Az engedmények azonban érezhetően késve érkeztek a három hete tartó tüntetésekre, amelyek folytatódnak.
A bejelentésekről szerdán rendezett nemzetgyűlési vitában a miniszterelnök már arról beszélt, hogy a kormány teljesen és végleg eltörli az üzemanyagadót, ha nem talál másfajta jó megoldásokat az életszínvonal javítására. Az Elysée-palota szerda este pedig egyértelművé tette, hogy Emmanuel Macron „köztársasági elnök és a miniszterelnök azt szeretné, ha véget érne a hangzavar az üzemanyagadóról".
„A jövő hetek és hónapok parlamenti és állampolgári vitájában kell megoldásokat és finanszírozást találni az ökológiai átmenetre és megtalálni a megoldásokat állampolgáraink életszínvonalának megőrzésére" – tette hozzá az elnöki hivatal.
Ezzel párhuzamosan Francois de Rugy környezetvédelmi miniszter a BFM hírtelevízió élő vitaműsorában azt mondta, hogy néhány perccel korábban beszélt az államfővel, aki úgy érzékeli, hogy „az embereknek az benyomása, hogy megtéveszti őket a kormány, és azért beszél felfüggesztésről, hogy utána mégis bevezetésre kerüljön" az adó. A kormány ezért egyértelművé kívánta tenni, hogy 2019-ben nem lesz adóemelés az üzemanyagárakban.
A francia elnökség azt is jelezte, hogy „nagyon nagy erőszaktól tart" szombaton, miután a kormány engedményei ellenére egyre több felhívás jelenik meg a Facebookon egy újabb tiltakozó napra Párizsban, és ezek egy része az Elysée-palota elfoglalására buzdítja a franciákat.
Benjamin Griveaux kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint Emmanuel Macron államfő arra kérte a politikai pártok és a szakszervezetek vezetőit, hogy nyugtassák meg a kedélyeket. A francia hatóságok ugyanis tartanak attól, hogy az újabbi szombati tüntetés is utcai harcokba fordul Párizsban, ahol mintegy 3 ezer radikális tiltakozó ultrajobboldali és ultrabaloldali szélsőségesekkel együtt múlt hétvégén barikádokat emelt, gépkocsikat borogatott és gyújtott fel, a fővárosba érkező külvárosi fiatalok pedig üzleteket fosztogattak.
A kormány adó- és szociális politikája ellen november 17-én útblokáddal kezdődött mozgalom megmozdulásain eddig négyen vesztették életüket és több százan megsérültek. Az elégedetlenség a héten továbbterjedt a középiskolák és egyetemek egy részére, valamint a gazdák is jelezték, hogy a jövő héttől tiltakozni fognak. A hét elején elfoglalt üzemanyagtelepeket azonban felszabadították a rendőrök.
Miközben a vezetők nélküli, spontán szerveződő mozgalomban résztvevők egy része Emmanuel Macron lemondását is követeli, a kormány szerint nem annyira egy politikai ellenzéki, hanem a köztársasági berendezkedés megdöntését célzó radikális mozgalom van kibontakozóban. Elemzők szerint pedig a tiltakozás a teljes politikai elit és a képviseleti politika ellen irányul.
Borítókép: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo
