„Amikor a kormányzat a bankszektorról beszél, rendszeresen beleérti a pénzügyi vállalkozásokat is. Azonban fontos figyelembe venni, hogy a Magyarországon működő pénzügyi vállalkozások a bankoktól eltérő területen, nem egyforma üzleti lehetőségekkel és tulajdonosi háttérrel működnek. A bankok többsége nemzetközi háttérrel rendelkezik és anyacégén keresztül is forráshoz juthat. Mellettük, egészen más szegmensben tevékenykednek például a lízingcégek, a banki hitelezésből kieső kisvállalkozásokat finanszírozók, valamint a közműszolgáltatók kintlévőségeit kezelő cégek. Egészen speciális területen dolgoznak a követeléskezelő és faktoring cégek, amelyek legnagyobb része jellemzően magyar tulajdonú, néhány tíz fővel működő, magyar munkaerőt alkalmazó, a forgalmat tekintve pedig kkv-méretű pénzügyi vállalkozás” – fejtette ki Bódizs Kornél. A MAKISZ elnöke megjegyezte: mivel ezek a cégek kizárólag piaci alapon elérhető pénzügyi forráshoz jutnak, ennek kapcsán ugyanúgy megszenvedik az emelkedő kamatkörnyezet negatív hatásait, mint minden más, nem pénzügyi vállalat.
Szerény üzleti lehetőségek
A szervezet elnöke kiemelte: miközben a Covid járvány időszaka rendkívüli módon megnehezítette a követeléskezelők működését, a két éve bevezetett hitelmoratórium és a végrehajtási korlátozások kapcsán ezek a cégek még további terheket vállaltak azzal, hogy visszafogták üzleti tevékenységüket. Ez természetesen az eredményességük minimalizálásához vezetett, ami tényszerűen kizárja az extra profit lehetőségét. A fizetési, felmondási moratórium – amely jelenleg is több százezer ügyfelet érint – több évre kivonta a megvásárolható, illetve érvényesíthető követeléseket a piacról. A moratórium újabb meghosszabbítása pedig a szektor üzleti lehetőségeinek további, jelentős csökkenését eredményezi.
„Az extraprofit adó indokolásának meghatározó része volt az ukrajnai háborúhoz kötődő különleges helyzet, illetve az, hogy a banki forrás és az ügyfeleknek ténylegesen kifizetett betéti kamat közötti különbség extra profitot eredményezett. A követeléskezelői szektor azonban ebben nem érintett, mert az ilyen pénzügyi vállalkozások, a törvény erejénél fogva nem gyűjthetnek betétet és így náluk ilyen jellegű extraprofit nem képződhet. Sőt az ukrajnai háború okozta gazdasági környezetváltozás, ideértve a kamatemelkedést is, még a korábbiaknál is rosszabb helyzetbe hozta ezeket a pénzügyi vállalkozásokat. Nem beszélve arról, hogy miközben a háború 2022-ben kezdődött, az extraprofit adónak mégis a háborúmentes évnek számító 2021-es árbevétel az alapja. Hozzáteszem: ha a profitot kívánjuk adóztatni, akkor miért az árbevétel az adó alapja, ami egy olyan mutatószám, amely nem veszi figyelembe a vállalkozás költségeit, és azt, hogy hány embernek ad munkát, illetve mennyi hitellel gazdálkodik. Az árbevételnek nem sok köze van egy cég eredményéhez. Ráadásul a követeléskezelői szektor helyzetét tovább nehezíti, hogy azok, a többnyire állami cégek, akiknek igénybe vesszük a szolgáltatásait, komoly áremeléseket hajtottak végre az elmúlt két évben. Az elmúlt két esztendőben, az ügyfelekkel történő kapcsolattartáshoz nélkülözhetetlen, ugyanakkor kiemelkedő tételt jelentő postaköltség több, mint 20 százalékkal emelkedett, ami önmagában is több tízmilliós plusz kiadást jelentett tagjainknak.”
Piactisztító hatások
Bódizs Kornél kifejtette: a pénzügyi vállalkozások számára ennél is nagyobb terhet jelent, hogy számukra máig él a pénzügyi szektorra még 2010-ben bevezetett bankadó, amelynek terhein csak a bankoknak könnyítettek 2017-ben. „A helyzet különlegessége, hogy ezt a különadót a devizahitelek által okozott nehézségek leküzdése érdekében szükséges hozzájárulásként vezették be. A devizahitelek mára elapadtak, a nehézségeket leküzdöttük, a bankadó viszont a követeléskezelők számára megmaradt. „Működésünket tovább nehezíti, hogy a most kivetett, úgynevezett extraprofit adó nem a régi bankadó kivezetésével, hanem mellette jelent meg, újabb különadóként. A MAKISZ tagjai számára mindez azt az érzetet kelti, mintha ez a tevékenység idegen testet jelentene a magyar gazdaságban és ezért büntetve is lenne” – érvel a szakértő.
A MAKISZ 41 tagvállalata például 2020-ban nemzetgazdasági léptékű összeget, közel 320 milliárdnyi követelésállományt vásárolt meg. Bizonyítva, hogy a követeléskezelés a komplett pénzügyi és szolgáltatói szektor és vele teljes magyar gazdaság eredményes teljesítményéhez nélkülözhetetlen. Egyrészt azért, mert a pénzintézeteket és más szolgáltatókat, versenyképességüket növelve megtisztítja a rossz portfóliójuktól, másrészt azért, mert ezáltal a tisztességesen fizető ügyfeleknek nem kell számolniuk a rosszul fizetők miatt emelkedő kamatokkal. Mindez pedig a magyar családok, közösségek sorsára is pozitív kihatással van. A különféle termékek kamatainak megállapításánál a pénzintézetek kötelezően kockázatelemzést végeznek, amelynek eredménykeként a kamatszint annál magasabb lesz, minél nagyobb a határidőre várhatóan nem törlesztők aránya.
Az adósok is nyernek
A követeléskezelők portfoliótisztító szerepének fontosságát igazolja a nemteljesítő hitelek jelenlegi állományainak csökkentését szolgáló tavaly év végi Európai Uniós direktíva is, amely a hitelfelvevők jogainak megvédése mellett, a rossz a hiteleknek a hitelintézetektől a hitelfelvásárlókra való átruházásához kötődő akadályok eltávolításával kívánja elősegíteni azt, hogy a nemteljesítő hitelek másodlagos piaca tovább fejlődjön az Unióban.
„A követeléskezelők tevékenysége nemcsak a pénzintézetek és a szolgáltatók gazdálkodását segíti a portfoliótisztítással, hanem az adósoknak is hasznos. Az együttműködő ügyfelekkel ugyanis mindig az életkörülményeikre tekintettel kidolgozott feltételek mentén kialakított megállapodásra törekszünk. Ennek keretében részletfizetési lehetőséget, illetve szükség esetén különféle kedvezményeket is nyújtunk, amelyekkel éves szinten több ezer ügyfelünk számára biztosítottunk már könnyített lehetőséget az adósság okozta nehéz helyzetből való kilábaláshoz. Jól mutatja ezt, hogy csak 2020-ban 116 ezer esetben sikerült megállapodnunk az ügyfelekkel a fizetési kedvezmény nyújtásáról” – emelte ki Bódizs Kornél. Hozzátete: a MAKISZ ezért is örült volna, ha a követeléskezelői szektorra kivetett extraprofit adó bevezetése előtt a kormányzat biztosította volna a konzultáció lehetőségét. Egyrészt azért, mert a felkészült szakértőik biztosan segítséget tudtak volna adni az ágazat helyzetének jobb megismeréséhez, másrészt azért is, mert ez a mellbevágó, méltánytalanul magas adó, a követeléskezelők számára továbbra is megmaradt banki különadó többszörösét teszi ki.
Emelkedhet a késve fizetők aránya
„Amikor a követeléskezelőkről beszélünk, amellett, hogy a szektort már jelenleg is terheli egy különadó, azt is el kell mondani, hogy a követeléskezelőknek is nagy terhet jelent az energiaárak emelkedése. Arról nem beszélve, hogy a jogszabályi előírásoknak eleget téve és a magas minőségű szolgáltatás fenntartása érdekében is csak olyan, magasan képzett munkatársakat alkalmazunk, akiknek a képzése, illetve megtartása a bérköltségek oldalán jelentős terhet jelent. Az ágazatot most ért extraprofit adó terhe ezért több állást is veszélybe sodorhat. A magasan képzett szakemberállományra és a jelenlegi létszám megtartására pedig már csak azért is szükség lenne, mert a többször meghosszabbított hitelmoratórium végső kivezetésekor már csak azok az ügyfelek maradnak a kedvezményrendszerben, akiknek valóban gondot okoz az, hogy a határidőre törlesszék, vagy egyáltalán megfizessék a tartozásukat. A tavaly óta élő kamatstop is rejt olyan veszélyeket, hogy a kivezetése után megemelkedő tölesztőrészleteket nem mindenki tudja már fizetni. Ebben az esetben pedig létfontosságú, hogy a követeléskezelők a kedvezménynyújtás lehetőségeit is professzionálisan ismerő, megfelelő szakembergárdával és kellő kapacitással tudják kezelni a problémás eseteket”- érvel Bódizs Kornél.
Jó jelnek tartja a szakember, hogy miközben a hitelmoratórium újabb szakaszában már csak azok élvezik a kedvezményt, akik ezt kifejezetten igényelték, a hitelmoratóriumot elhagyók döntő többsége, az előzetes félelmekkel ellentétben most szabályszerűen fizeti a kötelezettségeit. Szerinte azonban a követeléskezelői szektor szolgáltatásaival nemcsak a hitelmoratórium kivezetése kapcsán érdemes számolni, hanem – azért is mert a kamatstop csak a jelzáloghitelekre vonatkozik – a többi, piaci hitel emelkedő kamatkörnyezete mellett, az erősödő infláció időszakában nagy a kockázata annak, hogy hosszabb távon jelentősen emelkedik a késve, vagy nem fizetők aránya.
