Jelentős átrendeződés zajlott az adórendszerben az elmúlt tíz évben:
a jövedelemadók helyett a forgalmi típusú közterhekre helyeződött a hangsúly
– mondta a Világgazdaságnak Jalsovszky Pál, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda jogásza. A legnagyobb állami közterhek közül az áfabefizetések 2010 óta csaknem megduplázódtak, miközben az szja-bevételek jóval kisebb arányban emelkedtek.
Míg egy évtizede az áfabevételekből 2300 milliárd forint érkezett az államkasszába, ez az összeg 2019-ben már 4500 milliárd forintra növekedett.
A kormány 2010-ben nem titkoltan azzal a céllal indította el az adóreformot, hogy a munkát terhelő adókról és járulékokról a fogyasztási típusú bevételekre helyezze át a hangsúlyt. Az egykulcsos szja 2011-es bevezetése csaknem 400 milliárd forinttal csökkentette az adóbevételeket 2011-ben, időközben pedig további 1 százalékkal lett kisebb az adókulcs. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményes helyzetbe hozása után legutóbb a 25 év alatti munkavállalók esetében döntött úgy a kabinet, hogy teljes jövedelemadó-mentességet biztosít számukra, ami mintegy 130-150 milliárd forint kiesést jelenthet jövőre a költségvetésnek.
Jalsovszky Pál szerint az adórendszeren belüli hangsúlyeltolódást mutatja, hogy a 27 százalékkal az EU-ban a legmagasabb áfakulcsot vezette be Magyarország, ezzel szemben
a 9 százalékos TAO-kulcs a legalacsonyabb, a 15 százalékos, egysávos szja-kulcs pedig az egyik legkisebb az Európai Unióban.
A szakértő azzal indokolta az átrendeződést, hogy az áfát a fogyasztó a termék árában automatikusan megfizeti anélkül, hogy realizálná, mennyi adót fizet. Ezzel szemben az szja-t közvetlenül a fizetésből vonják le, ami fájdalmasabb a munkavállalónak. Ugyanígy fontos az is, hogy könnyebb az áfát beszedni, hiszen azt az értékesítő automatikusan beszedi a vevőjétől.
A teljes cikket a VG.hu-n olvashatja
(Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock)
