A foglalkoztatott státuszú anyák száma Magyarországon 2008-2013 között mintegy 11.500 fővel csökkent, ez több mint az összes születésszám csökkenés volt az időszakban. A diplomások és az érettségivel nem rendelkező alacsony iskolai végzettségűek szüléseinek száma nagyjából stagnált, de a középfokú végzettségű nők esetében csökkent. Ezért fordulhatott az elő, hogy a fővárosi 16 ezer újszülött közül több mint 9 ezer édesanyjának felsőfokú végzettsége van, s a szülő nők között a népességbeli arányuknál sokkal alacsonyabb a középfokú végzettségűek aránya – közölte a Figyelő.hu-val a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri tanácsadója.
Szalai Piroska szerint szignifikáns összefüggés mutatható ki a gyermekvállalás időzítése és a családok anyagi biztonságérzete között. A közép és felsőfokú végzettségűek a tervezett, vágyott gyermekek születését abban az esetben halogatják, ha a család rövid távú – 3-5 éves – anyagi kilátásai rosszak, vagy a szülők nem érzik biztonságban a munkahelyüket.
Célul kellett kitűzni, hogy csökkenjen azon anyák száma, akik a gyermekgondozási ellátások letelte után egy évvel nem tudtak visszatérni a munka világába. "Ezért 2012 óta fokozottan figyelünk azokra a nőkre, akik a szülés előtt dolgoztak, tehát nemcsak GYES-re, hanem GYED-re is jogosultak" – hangsúlyozta a szakértő.
A versenyszférabeli munkáltatók 2013-tól a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében a GYED-ről vagy GYES-ről visszajövő szülők esetében három (nagycsaládosoknál öt) éven át jelentős járulékkedvezményre jogosultak, amit 38-40 ezer szülő után érvényesítenek havonta.
A GYED extra keretében 2014-től a GYED és GYES mellett is dolgozhatnak legálisan az anyák, ha a család úgy dönt, 2016 decemberére már 27,4 ezer fő élt a GYED extra keretében megnyílt lehetőséggel. 15,6 ezren a GYED mellett dolgoztak, azaz minden hatodik GYED-en levő dolgozott is. Ezen kívül 11,7 ezren a GYES mellett heti 30 órát meghaladó időben – 2014 előtt a GYES mellett csak 30 óránál kevesebb időben lehetett dolgozni.
Az utóbbi időben a GYED értéke is jelentősen növekedett. 2010-2015 között a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset reálértékének másfélszerese volt a GYED reálértékének növekedése. Mindez úgy, hogy a keresetek is korábban soha nem látott mértékben emelkedtek. 2013 decembere és 2016 decembere között 16%-kal, azaz 12 ezer 766 fővel nőtt a GYED-et igénybevevők havi létszáma. Egyre több foglalkoztatott anya vállalkozik szülésre, s ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik.
A 2018-as költségvetési tervben a GYED kiadásokra 163 milliárd forintot tervez a kormány, ez háromnegyedével nagyobb, mint a 2010-ben GYED-re költött összeg. Mivel 2018-ban nem lesznek többen GYED-en, mint 2010-ben voltak, ezért számolhatunk úgy, hogy nyolc év alatt háromnegyedével nő a foglalkoztatott anyák számára kifizetett gyermekgondozási díj havi értéke. Ehhez hasonló növekedésről nem tudunk korábbról. Ezen gazdasági folyamatok is hozzájárultak ahhoz, hogy 2016-ban 4411-gyel több gyermek született, mint 2013-ban, s a 2014-2016 közti három évben összesen 10.233-mal több gyermek született, mintha a 2013-as maradt volna a születések száma.
A szakértő szerint tehát egyértelműen sikeresek voltak a gazdasági területen meghozott intézkedések, a nemzetgazdaság és a munkaerőpiac javulása növelte a szülési hajlandóságot a családokban.
