Az idén rekordokat dönt az euróban kibocsátott államkötvények iránti igény, ebből azonban nehezen lehet következtetni a valós keresletre. Spanyolországban a közelmúltban 130 milliárd eurós ajánlat érkezett a tízéves lejáratú papírok aukciójára, ami egy éven belül a második rekordnak számít. Februárban Olaszországban a hasonló futamidejű kötvényre 108 milliárd eurós ajánlatot tettek a befektetők – ezzel egy tavaly nyári csúcs dőlt meg. Görögországban szintén tolongás volt, Athén a pénzügyi válság óta először bocsátott ki harmincéves lejáratú államkötvényeket.
Rekordszinten az adósság
A hatalmas kereslet segít ugyan a válságkezelés miatt felduzzasztott államadósság olcsó finanszírozásában, viszont átláthatatlanná teszi, hogy mekkora is ebből a valós befektetői érdeklődés. A Rabobank egy elemzése szerint az ajánlati könyv egykoron megbízható mércéje volt ennek, 2017 óta azonban egyre nőtt az ajánlatok mennyisége, 2020-ban pedig egyenesen „nevetséges” szintre hízott.
Az eurózóna átlagában mérve a felajánlott kötvények és a rájuk érkezett ajánlatok aránya tavaly 40 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, az idén pedig várhatóan tovább gyorsul a növekedés.
A folyamat hátterében az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programjai állnak. Tavaly március óta az intézmény több mint 760 milliárd euró értékű állampapírt szívott fel. Így azok a befektetők, amelyek portfólióiba államkötvények kellenek, kénytelenek azokat az új kibocsátásokból beszerezni. Az ajánlatok jelentős része kielégítetlen marad, a kibocsátó kormányok ugyanis igyekeznek minél olcsóbb finanszírozási forrásokat találni. Az alapkezelők különösen érzékenyek az árváltozásokra, hiszen közülük sokan követik azt a stratégiát, hogy a megvásárolt papírokat a gyors profit reményében azonnal el is adják.
Az Association for Financial Markets in Europe nevű szakmai szervezet statisztikája alapján
tavaly 3,6 ezer milliárd euró értékű adósság áramlott ki a piacra – ekkora mennyiségre még soha nem volt példa.
A költségvetési hitelfelvétel domináns eszköze továbbra is az aukció maradt, de egyre jobban terjed a szindikált kötvénykibocsátás is, amelyben intézményi befektetők állnak össze és vesznek államadósságot.
Gyorsít az EKB
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az EKB felpörgette kötvényvásárlási programját. A jegybank ezzel az elmúlt időszak eladási hullámaira reagált.
A március 17-én végződött hét napban az intézmény 21,1 milliárd euró értékű papírt vett a pandémiára válaszul kidolgozott mentőprogramja (PEPP) keretében az egy héttel korábbi 14 milliárd után.
A projekt tavalyi kezdete óta az átlagosan vásárolt heti mennyiség 18 milliárd euró volt. Az EKB korábban be is jelentette, hogy gyorsítja az 1,85 ezer milliárdos program végrehajtását. Frankfurtban attól tartanak, hogy az amerikai hatásra globálisan is tapasztalható kötvényeladási hullám csökkenti a PEPP hatásosságát. Az USA-ban a Biden-csomag elfogadása után erősödtek fel az inflációs félelmek, amelyek a hozamgörbe hosszú végén a hozamok emelkedését idézték elő.
Az eurózónában azonban messze még a kilábalás, számos országban továbbra is korlátozások vannak érvényben, és a vakcináció lassúsága miatt erősen bizonytalan, hogy mikor kezdődhet meg ezek feloldása. Így a valutaövezet gazdasági növekedése és inflációja jócskán elmarad az amerikai szintektől.
Teljesen érthető, hogy az EKB igyekszik mindent megtenni az eurókötvények hozamgörbéjének meredekebbé válása ellen. A PEPP-ben még 900 milliárd euró maradt, a projekt tervezett kifutási határideje jövő március. Ugyanakkor Klaas Knot, a holland központi bank elnöke, egyben az uniós intézmény döntéshozó tanácsának a tagja úgy vélte, hogy ha a járvány a vártnál gyorsabban szorul vissza, akkor a mentőprogramot is korábban le lehet állítani.
Marad a lanyha kereslet
A múlt héten az irányadó tízéves német Bund hozama a legmagasabb szintre emelkedett a február végén még –0,25 százalékról. A tízéves amerikai papíroké 14 hónapos csúcsra, 1,75 százalékra nőtt. A német és az amerikai tízéves lejáratok hozamkülönbsége így ismét 2 százalékpontra növekedett, erre legutóbb tavaly februárban volt példa. Az USA jegybankjának a szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) és a brit Bank of England sem gördített komolyabb akadályt az eladási hullám elé – az EKB azonban kénytelen volt lépni. Ennek egyébként az egyik következménye az, hogy az Egyesült Államok papírjai vonzóbb hozamokat kínálnak, így a következő időszakban várhatóan tőkeáramlás indul el az európai kötvényekből a hosszú lejáratú amerikaiak felé.
Christine Lagarde, az EKB elnöke nemrég közölte:
várakozásaik szerint az idén az infláció 1,5 százalékra nő – korábban egy százalékra számítottak.
Ez tovább csökkenti az eurókötvények vonzerejét. A jegybankár hozzátette azt is, hogy a szintemelkedés szerintük átmeneti lesz. Annak hátterében az energiaárak növekedése áll, ugyanakkor a lakossági kereslet továbbra is gyenge marad, és a munkaerőpiacon sem számítanak különösebb élénkülésre.
Bankjegyeket spájzolnak a németek
A járvány, az otthoni munkavégzés, a kényszerű karantén fellendítette az internetes vásárlásokat és így az online fizetést is. Ugyanakkor az EKB kimutatásai alapján a forgalomban lévő bankjegyek értéke tavaly 156 milliárd euróval, az előző évhez képest 12,2 százalékkal nőtt – annak ellenére, hogy a mindennapi tranzakciókban csökkent a készpénz szerepe. Az uniós jegybank szerint ennek hátterében a háztartások megváltozott készpénztartási szokásai állnak – az emberek egyszerűen elkezdtek spájzolni, attól tartva, hogy a válság esetleg fennakadásokat okozhat a fizetési rendszerekben. Különösen erős volt ez a felhalmozási folyamat Németországban. Ez év februárjában a forgalomban lévő készpénz értéke 1,43 ezer milliárd euró volt az egy évvel korábbi 1,28 ezer milliárd után. A bővülés a 2008-as pénzügyi válság óta a legnagyobb. A termékekért és szolgáltatásokért a háztartások által fizetett összegekben a készpénz aránya 2019-ben 47, 2016-ban még 53 százalékot tett ki.
