Látványosan növekedett a harmadik negyedévben a nem kártyás elektronikus fizetési forgalomban – vagyis az átutalásoknál, beszedéseknél – elkövetett sikeres visszaélések értéke: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint meghaladta a 9150 milliárd forintot, amely csaknem 80 százalékkal több a második negyedévben regisztrált, nagyjából 5100 milliárdnál, az egy évvel korábbinak pedig hozzávetőleg a háromszorosa.
Az ügyfelekre terhelt kár értéke valamivel több mint 7 milliárd forintot ért el a harmadik negyedévben, ami szintén bő háromszorosa a 2022. harmadik negyedévi 2,2 milliárdnak. Hasonló mértékben emelkedett az érintett káresemények száma is, és meghaladta a 4800-at. A nem kártyás elektronikus fizetési forgalomban történt káresemények növekedésére utalt a statisztikákhoz csatolt közleményében az MNB is, ám emlékeztetett arra, hogy
az összesen 7,1 milliárd forintnyi, ügyfelekre terhelt kár még így is elenyésző a teljes – 420 ezermilliárd forintot kitevő – forgalomhoz képest.
A jegybank közleménye szerint 2023 harmadik negyedévében a magyarországi pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott fizetési kártyákkal elkövetett visszaélések száma több mint 2600 darabbal csökkent az előző negyedévhez képest, bár a csalások összértéke növekedett, ahogy a bűnözők jellemzően egyre nagyobb értékű tranzakciókat kezdeményeznek a megszerzett kártyaadatokkal. A kártyás visszaélések összértékéhez hasonlóan növekedett a bankkártya-kibocsátói forgalomban leírt kár értéke, amelynek nagy része már az ügyfelekre terhelődik. A negyedév során az összesen 6805 milliárd forint fizetési kártyás forgalomban az ügyfelekre terhelt kár 838 millió forint volt, miközben az elfogadók (kereskedők) 265,5 milliós, a kártyakibocsátó bankok pedig 149,4 millió forintos kárt voltak kénytelenek elkönyvelni.
Fotó: Getty Images
