Alapvetően mindketten úgy vélték, hogy a 30 milliós határ számít vízválasztónak az ingatlanpiacon, és főként az ez alatti kategóriában figyelhető meg nagy ingadozás a kereslet-kínálatban.
A globális, európai és magyar kamatkilátásokkal kapcsolatban abban még egyetértettek a vitapartnerek, hogy lassan fognak emelkedni következő 3-5 évben, így az ingatlanpiacra még kicsit később lehetnek hatással.
Az, hogy mi minősül jó befektetésnek, illetve az emberek mit tekintenek annak, már megosztotta a véleményeket. Karagich szerint egyrészt alapvetően megváltozott a tőkepiachoz való hozzáállása az embereknek, másrészt a társadalmat inkább a birtoklás, mintsem a bérlés motiválja. Így az emberek nem diverzifikálják vagyonukat, magyarul nem állnak több lábon.
Kuti szerint viszont attól, hogy a birtoklás fontos a magyar társadalomnak, még képesek diverzifikálni. Csupán szakemberekhez kell fordulni, ezért fontosak a portfóliók. Tehát ha befektetni akarnak az emberek, az a legjobb tanács, ha a cipész a kaptafánál marad, és megkérdezi a szakembert, hogy mibe fektesse a pénzét.
A vita részletes beszámolóját a jövőhéten megjelenő Figyelőben olvashatják.
Borítókép: MTI
