Egyelőre elfelejthetjük, hogy az ipar eléri a bruttó hazai termékben a 30 százalékos részarányt – írja a Világgazdaság.
Ahhoz ugyanis, hogy ezt a célt 2030-ig teljesítsük, az ipari hozzáadott értéknek évente 4 százalékponttal magasabb ütemben kell nőnie, mint a GDP.
Mindezt egy olyan időszakban, amikor az ipar fontos területei erős piaci versennyel küszködnek, a klímaválság miatt pedig nem az ipari tevékenység drasztikus növelésére, hanem inkább az átalakítására lenne szükség bizonyos termékek, termékvonalak felfuttatásával, más területek gyors leépítésével – mondta a lapnak Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója.
A kormány bő tíz évvel ezelőtt hirdette meg az újraiparosítást, azzal a határozott céllal, hogy Magyarország az egyik legiparosodottabb ország legyen az Európai Unióban. A 2016-os Irinyi-terv 2030-ig megvalósítandó célként tűzte ki a 30 százalékos arány elérését a bruttó hazai termék vonatkozásában.
Matheika Zoltán rámutatott, hogy
az ipari hozzáadott érték GDP-részesedése egyáltalán nem nőtt 2010 és 2020 között: ellenkezőleg, a 2020. évi 20,5 százalék alacsonyabb a 2010. évi 21,7 százaléknál.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a visegrádi országokkal összevetve Magyarország ugyan lemaradt a hozzáadott érték dinamikájában, ám alapvetően nincs nagy különbség az említett mutató tekintetében: Lengyelországban csak kismértékben nőtt, Csehországban és Szlovákiában pedig némileg csökkent az ipar részesedése 2010 és 2020 között.
A teljes cikket a VG.hu-n olvashatja
(Borítókép: Fotonium, PuzzlePix/Shutterstock)
