A téli hónapokban – 2022. decembere és 2023. februárja között – tovább javult a vásárlók pozíciója a használt lakások piacán, ezt mutatja az OTP Ingatlanpont által értékesített ingatlanok adatainak feldolgozásából kibontakozó országos összkép. E szerint alkuval átlagosan az utolsó meghirdetett ár 7,2 százalékát lehetett megtakarítani, míg egy negyedévvel korábban ez az arány csak 6,6 százalék volt. (A növekedési trend még 2021. telén, 4,1 százalékról indult.) Hasonló változást mutatnak az egyes részpiacok is. A lakások szinte együtt mozdultak, míg a téglaépítésűeknél 2022. novemberről 2023. februárra 3,8-ról 4,9 százalékra ugrott az alkuképesség, addig a paneleknél 4,2-ről 5 százalékra. A sokféleségüknél fogva eleve bizonytalanabbul árazható házaknál most is nagyobb az alku lehetősége, de kisebb a változás, ez 8,5-ről 8,6 százalékra nőtt.
A családi házak árából többet engednek, főleg a községekben és a kisvárosokban
MTI/Komka Péter
Az átlagokat tekintve a települések nagysága egyértelmű és fordított arányosságot mutat az alku lehetőségével: a községekben 8,9 a kisebb városokban nyolc és fél, a megyei jogú városokban 5,2 százalék, míg Budapesten csak 3,3 százalék. Ez az egyöntetű országos kép azonban egy sokkal változatosabb piaci helyzetet takar. A különféle ingatlanok árstabilitása most attól is erősen függ, hogy milyen típusú településen kínálják azokat eladásra. A családi házak esetében a községekben nyolcról kilenc százalékra nőtt az alku átlagos mértéke, de a kisebb városokban 9,3-ról kilenc százalékra csökkent, a megyeszékhelyeken ( bőr három százalékot esett (4,5 százalékra), a fővárosban pedig 6,2-ről csökkent négy és fél százalékra. A téglaépítésű lakások más mintát követnek. Ezeknél az alkuképesség nőtt a kisebb városokban (4,6-ról 7,5 százalékra) és a fővárosban (2,5-ről 3,2 százalékra), míg a megyeszékhelyeken csökkent (6,3-ról öt százalékra).
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ezek az adatok mindenekelőtt azt mutatják, hogy a számtalan bizonytalanság ellenére még a rendszerint lassulást hozó téli szezonban sem omlott össze a piac. Míg az előző periódusban még a kereslet csökkenése dominálhatott, s így szinte minden szegmensben egyöntetű volt az alkulehetőségek bővülése, most más hatások is „szóhoz juthattak”, és ezek kombinációjaként adódhatott egy színesebb kép. Példaként a családi házak helyzetét idézi, melyek eladóinak pozíciója míg a falvakban határozottan gyengült, addig a nagyobb városokban még erősödni is tudott. A viszonylag enyhe tél, az őszi félelmeket egyelőre nem igazoló energiaszámlák miatti megkönnyebbülés most visszahozhatott valamit a családi házak népszerűségéből. Ez leginkább azokban a nagyvárosokban erősíthette meg az ártartó képességüket, ahol ezekből korlátozott a választék. Hasonló hatása lehetett egy, már a Covid végén megkezdődött változásnak: a költözők érdeklődése akkor fordult az agglomerációk felől ismét a városi belterületek felé. Budapesten a családi házak mellett még a panellakások esetében is csökkent az alkulehetőség, ami annak is lehet az ismételt jelzése, hogy a főváros lakáspiaca eléggé válságálló, s a többinél hamarabb teszi túl magát a megpróbáltatásokon. Az elemző a friss adatok kapcsán azt is megjegyzi, hogy az alkulehetőséget az egyre reálisabb árazás is csökkentheti, amiben a professzionális közvetítők gyakoribb igénybevételének is lehet szerepe. Erre utal a megyei jogú városok családi házainak példája, melyeknél az alkulehetőség 7,7-ről 4,5 százalékra esett.
„Nem feltétlenül lesz meglepő, ha tavasszal majd azt látjuk, hogy összességében már szűkül az alkulehetőség” – jelzi várakozását Valkó Dávid. Azzal érvel, hogy a kereslet tavaszi, szezonális fellendülése találkozhat azokkal az eladókkal, akik a téli hezitálás után immár visszafogottabb árakkal lépnek ki a piacra.
Népszerű Veszprém vármegye
Érdekes tendencia derül ki a Duna House közléséből, Veszprém vármegyében 21 százalékkal emelkedtek az átlagos négyzetméterárak 2021-hez képest, az átlagos ingatlanárak alapján pedig a pandémia évéhez mérten 10 millió forinttal került többe az otthonteremtés. A Falusi CSOK elérhetősége és a balatoni települések népszerűsége keresetté teszik a vármegye ingatlanjait. A tranzakciók 36%-a a vármegyeszékhelyen és agglomerációjában zárult, a királynék városában a vásárlók a 2020-as összeg dupláját költötték ingatlanra.
Nyitókép (Tihany): Puzzlepix- Shutterstock
