A környezetvédelmi minisztérium, a rendőrség, az ügyészség és a korrupcióellenes igazgatóság is vizsgálódik a háromszéki medvekilövés ügyében. Aligha lenne túlzás azonban annak a számlájára írni a nemzetközi visszhangot is kiváltó általános offenzívát, hogy a „feljelentő” két állatvédő egyesület, a romániai Agent Green és az osztrák VGT (Verein Gegen Tierfabriken) volt.
Azzal vádolják Emanuel von und zu Liechtenstein herceget, hogy megölte Románia legnagyobb, az egyesületek által Arthurnak nevezett medvéjét, amely szerintük vad példányként élt, így nem volt hozzászokva az ember jelenlétéhez.
Miközben a vadász a háromszéki Ozsdola község házaiba, gazdaságaiba betörő anyamedve kilövésére „fizetett be”.
A károkozás léptékét érzékeltetendő, Gabriel Păun, az Agent Green elnöke a két egyesület nevében úgy fogalmazott, hogy a 17 éves hím valószínűleg az Európai Unióban élő legnagyobb példány volt. Szerinte orvvadászat történt, hiszen rossz medvét lőttek ki.
Az Ausztriában élő herceg három nappal a botrány kirobbanása után ugyancsak közleményben reagált, azt állítva, bizonyítékai vannak arról, hogy nem az Arthur-ként emlegetett medvét lőtte ki, hanem egy nőstény egyedet. Ő betartotta a törvényeket, és kész együttműködni a romániai hatóságokkal az ügy kivizsgálásában.
Állat a sötétben
Ahogy mondani szokás: olyan esettel van dolgunk, amelyben valamelyik fél hazudik, de legalábbis nem mond teljesen igazat. A feljelentők álláspontját mindenekelőtt az látszik megkérdőjelezni, hogy sem a bukaresti szaktárcánál, sem más alárendelt intézményben nem találtak semmilyen feljegyzést Arthur nevű medvéről, a kilőtt példány „nagy volt ugyan, de minden bizonnyal nem a legnagyobb” – idézte
Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztert a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közleménye. A tárcavezető tájékoztatása szerint a beavatkozási engedélyt egy barna medvére bocsátották ki, és 22 nappal később, március 13-án hajtották végre.
„E három hét alatt a vadászegyesület folyamatosan megfigyelte az egyedet, a jegyzőkönyv szerint a medve február 19. és március 11. között naponta behatolt a településre”
– nyilatkozta Tánczos Barna az Agerpres hírügynökségnek.
A vadásztársadalmat is megosztotta a székelyföldi kilövés ügye, egyetlen dologban teljes az egyetértés: a leterített állat közel sem volt Európa, de még Románia legnagyobb medvéje sem. Ugyanakkor a kilövési engedélyt nem egy bizonyos egyedre állítják ki, hanem egy példányra. „Egyetlen kilövésre kapott engedélyt az ozsdolai vadásztársaság, noha hármat kértek, ugyanis három medve garázdálkodott a környéken. Köztük lehetett az Arthurként emlegetett is. Az ugyanis mese, hogy a kapitális méretű, domináns hím medvék nem jönnek le a hegyvidéki erdők mélyéről a lakott települések közelébe az élelem reményében” – magyarázta a Székelyhon című hírportálnak Benke József, a Zetelaka és Társai Vadásztársaság vezetője.
Mărmureanu-Bíró Leonard, a Nagy-Küküllő Vadásztársaság igazgatója szerint ha a medve azonosítása és kilövése során hibázott valaki, az biztosan nem a vadász volt, ő ugyanis csak arra az egyedre lőhetett, amelyet a vadászat helyi szervezőjének képviselője, a vadászkísérő megenged, megmutat. „Amikor a medve egyedül van, nem mindig lehet biztosan megállapítani a nemét, főként szürkületben vagy sötétben. De egy nagy hím és egy anyamedve között azért még sötétben is van különbség” – fejtette ki a Székelyhonnak a szakember.
Szabályozatlan állomány
Romániában kétségtelenül túlszaporodott, immár hétezer fő feletti a medveállomány, miután 2016-ban a Cioloş-kormány a populációt szabályozó vadászatot is betiltotta. Korábban a környezetvédelmi minisztérium évente 400-450 egyed kilövésére adott engedélyt, azóta azonban a károkozó, veszélyessé vált medvéket csak rendkívüli esetben, vaskos iratcsomóval igényelt minisztériumi engedéllyel lehet ártalmatlanítani.
Az állományszabályozó célú vadászat teljesen tiltott, de a problémás egyedek ártalmatlanítására is csak két alkalommal, 2017-ben és 2019-ben hagytak jóvá 140-140 állatra érvényes beavatkozási kvótát. A környezetvédelmi tárca kibocsátott még 24 rendkívüli engedélyt, ám a döntést bíróságon támadta meg egy Konstanca megyei civil szervezet, amely első fokon megnyerte a pert, azóta új engedélyeket nem állíthat ki a szakminisztérium.
A Figyelő által megkérdezett vadgazdálkodási szakemberek közül többen is érdekesnek nevezték az egybeesést:
miközben az ozsdolai medvekilövés márciusban történt, a két környezetvédelmi szervezet csak most robbantotta ki az ügyet, amikor a tárcának végre jóvá kellene hagynia a beavatkozási és megelőző célzatú medvekilövési kvótákat.
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter szerint jó néhány problémára világított rá az Arhur-ügy. Például arra, hogy a medvepopuláció összetételének pontos ismerete és a földrajzi információs rendszerben (GIS) való megfigyelése hiányos, akárcsak az általuk okozott károk és a medvetámadások helyszíneinek nyilvántartása. Ennek javítására egy applikációt dolgoznak ki. Afelől már intézkedtek, hogy a kérelmezési engedély kibocsátásától számított 60 napról 15-re csökkentsék a beavatkozás határidejét, ez a periódus a vadászegyesületek külön kérésére további 15 nappal meghosszabbítható. Fontos azonban, hogy a kilövést ezentúl kizárólag a kérelmezési engedélyt megkapó vadászegyesület személyzete hajthatja végre.
A fentieket is összegző közlemény szerint az államnak anyagilag támogatnia kell a szigorúan védett fajok életterének őrzésével megbízott vadászegyesületeket, továbbá fedeznie kell a medvepopuláció megfigyelésének, egyes egyedek áthelyezésének és a beavatkozásoknak a költségeit.
Méregzöldek
A romániai vadászegyesületek szövetsége (AGVPS) is közleményben jelezte: az agresszív barna medvék kilövése teljes mértékben indokolt. „Úgy véljük, a barna medve vadászatának betiltása nem minden esetben szolgálja a fajvédelmet, épp ellenkezőleg, olyan helyzetekhez vezethet, amelyek megkérdőjelezhetik a korrekt, felelős és a törvények betartásával zajló vadászati tevékenységet. Ugyanakkor az állati agresszió olyan rendkívül súlyos eseteit idézheti elő, amelyek már nem tarthatók ellenőrzés alatt” – áll a levélben.
Közben az új, szintén 140 problémás egyedre kiterjedő beavatkozási kvóta jóváhagyását előíró rendelet dokumentumai a Román Tudományos Akadémián április óta véleményezésére várnak,
anélkül ugyanis a szabályozás nem kaphat zöld utat.
Elakadt az állományszabályozást lehetővé tévő prevenciós kvóta jövő évi megállapításához szükséges, a védett vadállatok becsült számának meghatározását célzó márciusi tenderkiírás is. A tanulmány elkészítését a brassói Transilvania Egyetem, a brassói Erdészeti és Vadbiológiai Kutatóintézet, valamint az Országos Vadásztársaság közösen végezte volna el, de tisztességtelen versenyre való hivatkozással elutasították a jelentkezésüket. Sokak szerint szervezett akciók állnak a háttérben, amelyeket a vadásztársaságok által „méregzöldnek” nevezett civil szervezetek irányítanak.
A cikk a Figyelő május 20-ai számában került publikálásra.
(Borítókép: Daniel Mihailescu, Europress/AFP)
