A román gazdaság rendszerváltás követő teljesítményét értékelte Matolcsy György a Magyar Nemzetben megjelent írásában. Mint írja, a térségünkben a román gazdaság felzárkózási üteme volt a leggyorsabb, a magyar ütemhez képest több mint kétszer gyorsabb sebességet ért el 1990 és 2020 között.
A jegybankelnök szerint szomszédunk képes a volt ugyan hasonlóan gyors növekedésre, mint amire a volt kommunista országok közül csak a baltiaknál láthattunk példát, ám ez nem járt az egyensúly megteremtésével.
A folyó fizetési mérleg hiánya, a költségvetési hiányok, az államadósság-ráta emelkedése, az infláció és a pénzügyi sebezhetőség miatt a román felzárkózás még nem fenntartható.
Matolcsy szerint a rendszerváltást övező piaci átmenet, majd az azt követően beinduló fejlődés során Magyarország 2003-ig gyorsabban zárkózott fel Romániánál, ám
ezt követően a 2008/2009-es válság éveit leszámítva a román felzárkózási ütem napjainkig meghaladja a magyart.
Ám a felzárkózási többletnek csupán egy része származik a 2002-2010 közötti hibákból, a másik része annak a következménye, hogy néhány területen a román modell többet tud mint a magyar.
A jegybankelnök szerint amiben példát vehetünk szomszédunktól, az a gyors digitális átmenet, a szolgáltatási szektorra épülő növekedés, a magas beruházási dinamika, amit a tőkemélyülés és ezzel a termelékenység javulása kísér.
Így a foglalkoztatás növekedésére alapuló magyar modellel szemben Románia felzárkózását a tőkebővülésre valamint a termelékenység és a hatékonyság növekedésére épül.
A termelékenység növekedése leginkább a szolgáltatószektor arányának 10 százalékos növekedésének, vagyis a gazdasági szerkezetváltásnak a következménye, ami különösen az információs és kommunikációs szektor bővülésének köszönhető.
Míg az IT szektor gazdasági súlyának növekedése területén Románia az ötödik legjobb, hazánk a második legrosszabb volt az Európai Unióban.
Ugyanakkor az, hogy felhasználási oldalon a a román növekedés elsődleges forrása a háztartások fogyasztásának bővülése, miközben alacsony a megtakarítási hányad és a családok nettó vagyona, az problémát jelenthet szomszédunk számára. Így a román sikerek egy északi (skandináv és balti) modell erősségeiből, míg a kockázatok viszont egy déli (eurózóna déli szárnya) gazdaság gyengeségeiből erednek.
A jegybankelnök szerint ez azt jelenti, hogy ahol a román modell jobb, ott erősítenünk kell, de úgy hogy ne adjuk fel az egyensúlyi növekedés magyar előnyeit.
