Eljött az ideje, hogy megkeressük az euró csapdájából kivezető utat – írta Matolcsy György, aki „káros dogmának” nevezte, hogy az euró bevezetése a következő teljesen normális lépés lenne az egységes Nyugat-Európa létrehozása felé vezető úton. Az MNB elnöke szerint azonban az európai közös deviza egyáltalán nem tekinthető „normálisnak” mivel bevezetésének szinte egyetlen előfeltétele sem teljesült.
Két évtizeddel az euró bevezetését követően még mindig hiányoznak a globális deviza sikeréhez szükséges alapfeltételek: az egységes államszervezet, az euróövezet bruttó hazai termékének legalább 15-20 százalékát lefedő közös költségvetés, a közös euróövezeti pénzügyminisztérium és az annak vezetésével megbízott pénzügyminiszter.
A közös deviza bevezetését megalapozó elhibázott döntés valódi gyökerét tulajdonképpen egy, Franciaország által állított kelepcének tartja Matolcsy György.
Szerinte François Mitterrand, a német újraegyesítés idején Franciaország elnöke Németország befolyásának növekedésétől tartva úgy gondolta, hogy Európa „németesítésének” megelőzéséhez elég lesz a németeket rávenni a német márka feladására. Helmut Kohl német kancellár pedig a javaslatot az „egyesülés árának” tekintette, és bele is egyezett.
Mindketten tévedtek – szögezte le írásában Matolcsy György. Az eredmény egy európai Németország lett és nem egy német Európa, az euró pedig egyáltalán nem akadályozta meg egy újabb német hatalom kiemelkedését.
A németek azonban maguk is beleestek a „túl jó ahhoz, hogy igaz legyen” euró csapdájába. A dél-európai gazdaságok bevonása az euróövezetbe eléggé legyengítette az euró árfolyamát ahhoz, hogy Németország legyen az Európai Unió legerősebb exportgépezete. Németország a kedvező feltételek közepette elkényelmesedett, elhanyagolta az infrastruktúra fejlesztését és a beruházásokat a jövő iparágaiba. Lemaradtak a digitális forradalomról, tévesen mérték fel Kína előretörését és elmulasztották páneurópai vállalatok létrehozását. Mindeközben olyan nagy német vállalatok, mint az Allianz, a Deutsche Bank vagy a Bayer kísérlete az Egyesült Államok meghódítására és a Wall Street bevételére kudarcba fulladt.
Jobb volt euró nélkül?
A Centre for European Policy tanulmánya szerint a legtöbb euróövezeti tagország gazdasága jobban teljesített az euró bevezetése előtt, mint utána – mutatott rá Matolcsy György, hozzátéve, hogy az eltelt két évtizedben csak kevesen nyertek, de sokan veszítettek az euró bevezetésén.
A 2008-as pénzügyi válság és a 2011-2012-es euróövezeti gazdasági válság súlyosan érintette a tagok többségét és az államadósság felduzzadásához vezetett. Nincs olyan, hogy ingyen ebéd és az olcsó hitelekért a végén mindig nagy árat kell fizetni – hangsúlyozta a Financial Timesban Matolcsy György.
Alexandre Lamfalussy magyar születésű közgazdásznak igaza volt amikor azt mondta, hogy a közös devizára az európai hatalmak közötti kötelékek megerősítéséhez és Európa Szovjetunióval szembeni védelméhez van szükség. A bökkenő csak az, hogy az euró bevezetéséről meghozott végső maastrichti döntésre 1992-ben, a Szovjetunió összeomlásakor került sor. A közös deviza létének az indoka pont akkor szűnt meg létezni, amikor megszületett – írta a jegybankelnök.
Eljött az idő, hogy felrázzuk magunkat ebből a káros és eredménytelen álomból
– fogalmazott Matolcsy György. Első lépésként nem ártana bevallani, hogy a közös deviza szinte minden euróövezeti tag számára valamilyen szempontból csapda, és nem aranybánya. Az Európai Unió tagjainak, akár bent vannak vagy sem az euróövezetben, be kellene ismerniük, hogy elhibázott stratégiai döntés volt az euró bevezetése. A dollárral vetekedő globális deviza létrehozásának szándéka nyílt kihívás volt az Egyesült Államoknak, az Európai Egyesült Államok létrehozásának víziója miatt pedig az Egyesült Államok mind nyíltan mind leplezetten, de hadviselésbe bocsátkozott az elmúlt két évtizedben az Európai Unió és az euróövezet ellen.
Meg kell találni a módját hogyan szabadítsuk ki magunkat ebből a csapdából – hangsúlyozza Matolcsy György. Európának fel kell adnia a fantáziálást az Egyesült Államokkal vetekedő világhatalom létrehozásáról. Az euróövezeti tagoknak lehetővé kell tenni a kilépést a következő évtizedekben, a maradóknak viszont egy valóban globális deviza létrehozásán kell munkálkodniuk.
Az eurót megalkotó Maastrichti Szerződés 30. évfordulóját a megállapodás újraírásával kellene megünnepelni 2022-ben – írta Marolcsy György a brit Financial Timesban megjelent cikkében.
