A testület 2021 júniusában jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat az emelési ciklus megkezdéséig 2020 júliusa óta állt 0,60 százalékon.
A jegybank elnöke először az utóbbi években elért eredményekről beszélt, mint mondta, megnyertük 2020-21-es válságot, a cél most az, hogy ezt az évtizedet is megnyerjük. A jelenlegi gondok hasonlóak a hetvenes évek problémáihoz és a múlt század negyvenes éveinek háborús környezetéhez. Úgy kell folytatni Magyarország felzárkózását, hogy azt fenntartható legyen – húzta alá az MNB elnöke.
Matolcsy György kiemelte: elromlottak a pénzügyi egyensúlyok Magyarországon, a piaci egyensúly felborulását mutatja az infláció. A kormány helyesen lépett az árstopokkal és egyéb intézkedésekkel – mondta, hozzátéve, véleménye szerint az idei év egészét egy 9 százalék körüli infláció jellemzi.
Elromlott a költségvetés egyensúlya is, pedig óriási vívmány volt a 3 százalék alatti deficit elérése, emellett elromlott a folyó fizetési mérleg egyensúlya is. Mindhármat helyre kell állítani, ez motiválta a jegybank keddi döntését is – mutatott rá az MNB elnöke. A három egyensúly szorosan összefonódik, mindhárom újbóli eléréséért küzdeni kell. Le kell tenni egy második adóreform alapjait, ennek zöldnek, digitálisnak és forgalmi adóra összpontosítónak kell lennie – emelte ki Matolcsy György. Arról is szólt, hogy egy kétéves gazdasági stabilizációs programot javasol a jegybank, ennek kidolgozását megkezdték és a következő hetekben átadják a kormánynak, hozzátéve, az MNB mindent megtesz a három kihívás, feladat megoldásáért.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke szerint a kamatemelési ciklus egy határozott lépéssel folytatódott. Jelezte: az éves átlagos infláció a márciusban jelzett 7,5-9,8 százalékos sáv felső harmadában alakulhat. Ebből az orosz-ukrán háború hatása akár 2,5-3 százalékpontot is jelenthet. Mint mondta: márciusban az infláció 8,5 százalék, a maginfláció 9,1 százalék volt, ebben továbbra is főleg a nemzetközi környezet hatása mutatkozik meg. Az átárazásokban megjelenik az élénk belső kereslet is, az első három hónapban a szokásosnál nagyobb átárazások történtek, áprilisban az infláció várhatóan tovább emelkedik és meghaladja a 9 százalékot. Az alelnök jelezte: mindaddig folytatják a kamatemelést, amíg az inflációs kilátások nem csökkennek 3 százalék környékére. Jelenleg úgy látják, hogy 2023-ban kezdődhet meg az infláció csökkenése.
Matolcsy György záró gondolatában kiemelte: üdvözlik Magyarország régi-új miniszterelnökének a jövőképét, hogy 2030-ig érjük utol az akkori EU átlagos életszínvonalát, fejlettségi szintjét. „Ez lehetséges, hiszen az utóbbi évtizedet megnyertük” – fogalmazta meg Matolcsy György. A jegybank elnöke úgy vélte: ha sikerül ezekben a hónapokban, negyedévekben megvívni az infláció elleni küzdelmet és elindítani az egyensúlyok kétéves helyreállítási programját, egyúttal megkezdeni a folyó fizetési mérleg egyensúly felé visszaállításának folyamatát, akkor van esélyünk az évtized megnyerésére. Azt látni kell, hogy ennek az évtizednek a kockázatai és lehetőségei egyaránt nagyobbak, mint a korábbi évtizedeké, a jelenleg folyó háború, és a külső környezet kockázatai érezhetően nagyobbak, mint a korábbi időszakban.
Aki az elején nyer, az megnyerheti a végét is. Mi azt javasoljuk a kormánynak, hogy közösen, az üzleti szektorral és a családokkal együtt, mint tettük ezt a 2020-2021-es válság idején, találjuk meg azokat a kreatív, merész, unortodox, de merész eszközöket, amelyekkel a 2030-as nemzeti jövőképet elérhetjük
– emelte ki Matolcsy György.
