Matolcsy: Budapest már nem tud motor lenni

Hírek Figyelo.hu
A jegybank elnöke szerint változtatni kell a magyar felzárkózás térszerkezeti felfogásán, mert Budapest „a világnak kicsi, nekünk pedig túl nagy”.

Matolcsy György a magyarnemzet.hu-n hétfőn megjelent írásában egyebek mellett azt írta, az elmúlt 150 év döntően Budapest-központú politikájával már nem lehetséges Magyarország gazdasági felzárkózása Nyugat-Európához vagy a sikeres kelet-ázsiai és közel-keleti országokhoz.

Sőt, térbeli irányváltás nélkül a térség gazdasági fejlődésével sem tarthat lépést,

főként azért, mert Budapest belső, nem átléphető korlátai és az évtized megatrendjei miatt a magyar főváros globálisan összeszűkült, miközben lokálisan túl nagy maradt – írta Matolcsy György.

Egy sikeres, így fenntartható magyar felzárkózás forrásai a politikai kiszámíthatóság, az egyensúlyi növekedés, a jegybanki mérleg, az uniós pénzek, a középosztályra építés, a feldolgozóipari fejlesztési súlypont, a versenyképes felsőoktatás, az innovatív kkv-szektor és a megújított egészségügy mellett egy alapvetően más térszerkezet is.

Matolcsy: a régiónk az EU jövője

Az 1920 után megerősödött határmenti nagyvárosok fejlesztését, az egységes Kárpát-medencei Gazdasági Tér megépítését, a hazai középvárosok felgyorsított fejlődését, a Budapestet körülvevő városok megerősítését és összekötését, valamint a „körkörös” közlekedési infrastruktúra megépítését érdemes a térszerkezeti irányváltás középpontjába állítani – írta Matolcsy György.

Az 1990 és 2010 közötti átmeneti két évtizedben továbbra is érvényesült a magyar gazdaság történetileg kialakult Budapest-központúsága,

de több kiegyenlítő változás is elindult. Az önkormányzatok saját vagyont kaptak, a külföldi zöldmezős ipari beruházások az autópályák mellé érkeztek, megnőtt a Budapesten kívül működő nagy egyetemek gazdasági jelentősége és a Győr-Budapest-Kecskemét földrajzi sáv egy „fejlettbanán-formát” vett fel. Mindez együtt sem volt azonban elég a Budapest-központú térszerkezet kiegyenlítésére.

Fotó: Móricz-Sabján Simon

Szerinte 2010-ben egy új, várhatóan 2030-ig tartó fejlődési szakaszt nyitott Magyarország.

A pénzügyi egyensúlyok helyreállítása és a növekedési fordulat után a 2010 és 2019 közötti évtizedben elérte az EU-átlag 73 százalékos szintjét, de a versenyképességi fordulat a mostani évtizedre maradt – írta Matolcsy György. A jegybank elnöke térszerkezeti-patthelyzetnek nevezi, hogy a politika, a kormányzás, sőt az üzleti szektor is tisztában van azzal, hogy a Budapesten kívüli világ az igazi forrása a fenntartható magyar felzárkózásnak, de még elmaradt ennek az érvényesítése a térszerkezet jövőjét meghatározó döntésekben.

A gazdaság és a pénz világa folyamatosan jelzi, hogy változtatni kell a még mindig érvényesülő Budapest-központúságon.

A külföldi feldolgozóipari beruházások döntő többsége a Budapesten kívüli gazdasági térbe érkezik, így az FDI már a fővároson kívüli városhálókra szavazott. A dinamikus, exportáló középvállalatok és kisvállalatok zömében szintén a fővároson kívüli térben fejlődnek. A második központi város, Debrecen felemelkedése, a dinamikus középvárosok – Győr, Kecskemét, Gödöllő, Veszprém, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Zalaegerszeg – kiemelkedése már jelzik, hogy a decentralizált városhálók vezetnek a siker felé – hangsúlyozta Matolcsy György.

Eközben Budapest is jelzi, hogy már nem képes a felzárkózás gazdasági motorjaként működni.

A főváros nem volt képes egy innovatív, vonzó start-up ökoszisztémát kialakítani, nem hajtott végre fordulatot a minőségi turizmus irányába, nem lett európai egészségváros, néhány fővárosi egyetem kivételével (Semmelweis, ELTE, Műegyetem) nem lett európai tudás-központ, nem épített okos-várost és nem volt képes ingatlanállományának európai fővároshoz méltó megújítására sem – írta a jegybankelnök. Hozzátette, Budapest ugyanakkor azt is jelzi, hogy mit tud felajánlani a felzárkózáshoz. A főváros vonzó kulturális központ, érdemes ezért mindent, ami kultúra, fejleszteni. Turisztikai vonzereje erős, ezért a minőségi turizmust is érdemes fejleszteni. „Felsőoktatási és középiskolai központ, ezért egyetemeinek és középiskoláinak megerősítése a felzárkózás kitörési pontja lehet. Lehet még részben európai, regionális egészség-központ és építhet még okosvárost is” – fogalmazott a jegybankelnök.

Matolcsy: van mit tanulnunk Romániától

(Borítókép: MTI / Szigetváry Zsolt)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink