Romániában nagyot nőtt az éves inflációs ráta.
Szeptemberben már 6,3 százalékra gyorsult, főleg az energia és az üzemanyag látványos drágulásának a hatására.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 25 bázisponttal megemelte az alapkamatot, ami minden jel szerint egy kamatnövelési ciklus kezdetét jelenti. A kormány szerint az intézmény nem lépett kellő időben az árstabilizáció érdekében – ezzel szemben a jegybank attól tart, hogy egy túl gyors kamatemelési ciklus megfojthatja a gazdasági bővülést.
Keleti szomszédunkban a kormányválság miatti politikai és a koronavírus okozta közegészségügyi válság mellett a kabinet dolgát egy kisebb gazdasági krízis is megnehezíti – ez egyelőre kizárólag a magas inflációs rátában nyilvánul meg. A gazdaság gyakorlatilag visszaállt a járvány előtti szintre.
Az idén 7 százalékos növekedésre számítanak, ami az egyik legnagyobb érték lenne az Európai Unióban, ugyanakkor a pénzromlás a 8 százalékot is elérheti.
Legutóbb az OTP Bank Románia elemzése figyelmeztetett erre. A magyar pénzintézet romániai leányvállalatának az elemzői arra számítanak, hogy az októberben 25 bázisponttal, 1,5 százalékra emelt alapkamat még nőni fog; a BNR várhatóan még az idén bejelentést tesz erről. Becslésük szerint 2022-ben az alapkamat átlépi a 2 százalékot.
A szeptemberben 6,3 százalékosra gyorsult éves infláció – amely jelentősen meghaladja az 1,5–3,5 százalékos célsávot – várhatóan decemberig tovább nő, és a tendencia hosszabb ideig is eltarthat. Megállapították, hogy a térségben más nemzeti bankok hamarabb elkezdték a kamatemelési ciklust; ezt várhatóan a BNR is követi majd.
Lenullázza a béremelést
A tél közeledtével a drágulás igen érzékenyen érinti a lakosságot, a rezsiköltségek akár 80 százalékkal is nagyobbak lehetnek a 2021. télieknél.
Ez eltörölheti az elmúlt évek jelentős bér- és nyugdíjemelésének az eredményeit,
amit főleg az unióban az egyik legkisebb vásárlóerejű román átlagpolgárok szenvednek meg.
A fogyasztói árindex főleg amiatt emelkedett, hogy az elmúlt egy esztendőben a villamos energia csaknem 25, a földgáz mintegy 21 százalékkal drágult. Egy liter prémiumbenzin ára túllépte a pszichológiai határnak számító 7 lejt (515 forint), míg egy évvel korábban alig 5 lejbe (368 forint) került. A normál benzin literenkénti átlagára jelenleg 6,5, a gázolajé 6,3 lej (hozzávetőleg 479, illetve 464 forint). Az Országos Statisztikai Intézet szerint az üzemanyag átlagban csaknem 17 százalékkal drágult szeptemberben a tavalyi kilencedik hónaphoz képest.
Üzengetés
Florin Cîțu ügyvivő kormányfő – aki egy esztendeje még pénzügyminiszter volt – a minap burkoltan a jegybankot bírálta, mert szerinte nem tette meg kellő időben a szükséges lépéseket az infláció féken tartása érdekében. A miniszterelnöknek ez a megnyilatkozása azért szokatlan, mert Bukarestben általában nincs vita a BNR vezetősége és a kormány között.
Fejre esett, véres fejû Superman-szobor mellett sétál el egy férfi az ülésterem bejáratánál a Florin Citu román miniszterelnök koalíciós kormányának megbuktatását célzó bizalmatlansági indítvány vitája elõtt a kétkamarás román parlament együttes ülésének kezdete elõtt Bukarestben 2021. október 5-én. A rendszerváltás óta a mostani a 44. bizalmatlansági indítvány Romániában.
Fotó: Robert Ghement / MTI/EPA
Dan Suciu, a központi bank szóvivője egy interjúban válaszolt a kormányfő bírálataira. Kifejtette: az intézménynek meg kell találnia az egyensúlyt, hiszen egy túl gyors kamatemelési ciklus jelentősen lassíthatja a gazdaság bővülését, pénzügyi instabilitást okozhat.
Energiaár-liberalizáció
Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának a tagja a Figyelőnek elmondta:
a román infláció nagy vonalakban megfelel azoknak a trendeknek, amelyeket az egész régióban tapasztalunk.
Hozzátette: az is jól mutatja, milyen erőteljes volt a pénzromlás, hogy tavaly december végén az éves fogyasztói árindex csak 2,1 százalékos volt a szeptemberi 6,3-hez mérten. A szakember úgy véli, az energia és az üzemanyag drágulása nagymértékben a nemzetközi folyamatoknak tudható be, ugyanakkor sajátosságnak számít, hogy a globális áremelkedés egybeesett az energiaárak romániai liberalizációjával, ezért az országban erőteljesebb volt a drágulás. Felhívta a figyelmet, hogy a maginfláció jóval mérsékeltebben nőtt: 3,6 százalékon állt szeptemberben, míg tavaly decemberben 3,3-en. Ez azt mutatja, hogy nagyon sok egyedi tényező hajtotta az úgynevezett headline inflációt, amelyekre a nemzeti bankok nem tudnak hatni.
Régiós példák
Bálint Csaba szerint egy alapkamat-emelési ciklus kezdődött el keleti szomszédunkban. Felhívta a figyelmet, hogy az októberi 25 bázispontos növelésnél jóval hamarabb elkezdődött a monetáris kondíciók normalizálása. Először a másodlagos piaci állampapírvételeket állították le. Ez a vásárlási program a pandémia okozta gazdasági válság folyamán erős beavatkozási eszköz volt.
Még a nyári hónapokban szigorították a likviditási kondíciókat is, ennek hatására a bankközi kamatok már október előtt elkezdtek emelkedni. A kamatnövelés a következő lépés volt.
A romániai magyar szakember úgy véli, a jegybanknak fontos megtalálni a megfelelő egyensúlyt, oda kell figyelnie, hogy a normalizálás üteme ne okozzon a pénzügyi stabilitással kapcsolatos problémákat. Hangsúlyozta: a BNR-nek is az az elsődleges feladata, hogy ellenőrzés alatt tartsa az inflációt, ezért természetes és szükségszerű a folyamat, amely Magyarországon és Csehországban korábban, Lengyelországban pedig októberben indult.
Távol a célsávtól
Bálint Csaba arra számít, hogy a romániai pénzromlás ez év végén vagy a jövő esztendő elején tetőzik;
várhatóan 2022 második felében mérséklődik láthatóbban a headline infláció. A maginfláció is előreláthatólag a jövő év elején ér a csúcsra, s jóval alacsonyabb szintű lesz, mint a headline. Arra számítanak, hogy lesznek kedvező bázishatások, hiszen az energiaárak 2022-ben várhatóan nem fognak ugyanilyen gyorsan emelkedni, a globális ellátási láncokban ritkulhatnak a fennakadások, a gazdasági bővülés pedig lassul majd. Emellett a központi bankok is elkezdték a normalizálást – ez mind segíthet abban, hogy visszavezessék a célsávba az inflációt. Ugyanakkor a kockázatok mérlege egyelőre felfelé mutat, ezért a szakember azt sem zárja ki, hogy makacsabb árdrágulásról van szó, amelynek a lassítása tovább tarthat, így lehet, hogy csak 2023-ban sikerül visszaterelni a célsávba – de egyelőre ez csak rizikó, nem az alapforgatókönyv.
A BNR igazgatótanácsi tagja emlékeztetett: a vállalati hitelezés éves növekedése az elmúlt hónapokban a történelmi csúcsnak számító 17 százalék felett volt. A kamatok emelése limitálja ugyan a hitelezést, de Bálint úgy véli, ilyen helyzetben a jegybanknak be kell avatkoznia, oda kell figyelnie a betétekre, a megtakarításokra, hiszen ilyen mutatók mellett szükség van a magasabb betétkamatokra.
Közölte:
az intézmény várhatóan novemberben közli az újabb idei inflációs prognózisát, a nyáron megadott 5,6 százalék ugyanis már túlhaladott.
A BNR egyébként ebben az évben már háromszor volt kénytelen felfelé módosítani az előrejelzését, ez lesz a negyedik.
A cikk a Figyelő hetilap legfrissebb számában került publikálásra.
(Borítókép: A Román Nemzeti Bank Igazgatótanácsa. Balra az első Bálint Csaba, az asztalfőn Mugur Isărescu elnök (BNR)
