Modernitás és régi tervek találkozása

Hírek Pindroch Tamás
A kormány továbbra sem tett le Európa jelenleg legnagyobb kulturális fejlesztése, a Liget Budapest projekt teljes körű megvalósításáról – közölte lapunkkal a Városliget Zrt. Hamarosan átadják a Magyar Zene Házát és az új Néprajzi Múzeumot, eredeti formájában építik újra a Rondót (a park kapuját), és léghajó is indulhat majd a ligetből.

Ez év végére megnyitja kapuit a több rangos nemzetközi díjjal is elismert zenei beavató intézmény, a Magyar Zene Háza. A japán sztárépítész, Fudzsimoto Szószuke (Sou Fujimoto) tervei alapján épülő létesítményt a világ legjobban várt, 2021-ben elkészülő épületei közé sorolta az amerikai CNN is – tudtuk meg a Városliget Zrt.-től. A ház kivitelezése jó ütemben halad. Az organikusan hullámzó, lyukakkal áttört tetőszerkezete és az egész Európában a legnagyobb, vízszintes szerkezeti osztás nélküli, hatalmas üvegfalai már láthatók a parkban, tavasszal pedig az állandó kiállítás építése is megkezdődött. „Az új intézmény egy komplex zenei beavatóhelyként működik majd, amelynek sokszínű programkínálata a muzsika, a hangok világának számtalan élményét tárja a látogatók elé: interaktív zenetörténeti kiállításokat, koncerteket, zenepedagógiai foglalkozásokat. A Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épül, a hajdanvolt, évekig használaton kívül állt, lerobbant Hungexpo-irodaházak helyén. A látogatók elől évtizedekig elzárt terület ismételt megnyitásával több ezer négyzetméter megújított zöldfelületet is visszakapnak a parkhasználók” – tájékoztatott a cég.

Hazatérés

Felvetettük, hogy az új Néprajzi Múzeum épületének a felhúzását sokan láthatják, ha a Dózsa György út felé járnak.

„A laikusnak is feltűnik, hogy nem szokványosak a formái. A kinézetén kívül a múzeum miért lesz formabontó, s mikor lehet számítani az átadására?” – kérdeztük. A válaszból kiderül: tavaly elérte a legmagasabb pontját az intézmény díjnyertes épülete. A kivitelezés jó ütemben halad a korábbi parkoló helyén, az Ötvenhatosok terén. Már látható a majdan két domboldalt képező íves szerkezet, míg a – kiállítótereknek is helyet adó – térszín alatti szinteken immár a szakipari munkákat végzik – tudtuk meg.

A Néprajzi Múzeum tulajdonképpen hazatér a Városligetbe, hiszen a gyűjtemény először itt, a millenniumi kiállításon (1896-ban – a szerk.) mutatkozott be a nagyközönségnek. Az egyik legfontosabb nemzeti közgyűjteményünk több mint százéves története folyamán először költözhet a saját igényei szerint kialakított, minden tekintetben világszínvonalú otthonba, amelyben az eddigi, Kossuth téri épülethez képest több mint háromszor nagyobb kiállítótér áll majd rendelkezésre a páratlanul gazdag anyag bemutatására.

Az új létesítmény 2018-ban „A világ legjobb középülete” elismerést kapta az International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai versenyen, ahol elnyerte a World’s Best Architecture fődíjat is. A Néprajzi Múzeum épülete már tavaly ősszel szerkezetkész állapotba került, az új intézmény 2022 tavaszán készülhet el.

Azt is megkérdeztük, hogy az egykori Felvonulási téren kialakított promenádnak köszönhetően mennyivel nőtt a Városliget zöldfelülete,

s mekkora a sétány alatt megépített parkolóház kihasználtsága. Közölték: a Liget Budapest egyik fő célkitűzése, hogy a zöldfelületek megújítása mellett radikálisan csökkentsék a parkot évtizedek óta zavaró autóforgalmat. Ennek érdekében készült a Múzeum mélygarázs. A három szinten 800 férőhelyes objektum teljesen akadálymentes, amelyben elektromos töltőket is kialakítottak. A térszint feletti részt pedig végre visszakapta a Városliget: a korábban gépkocsik által megszállt, bazaltkockás terület helyén egy hangulatos sétány jött létre, több mint tízezer négyzetméternyi új zöldfelülettel. A mélygarázs kihasználtsága a kedvezőbb járványügyi helyzet és a fizetős köztéri parkolás visszatérése óta folyamatosan bővül (itt az óradíjak kedvezőbbek a köztéri parkoláséinál).

Az Ötvenhatosok terén tehát megszűnt a felszíni parkolás, ezzel napi 1500 parkoló autó szennyezésétől sikerült megszabadítani a Városligetet. A másik évtizedes adósság törlesztése a Kós Károly sétány lezárása és valódi sétánnyá alakítása lesz, amellyel a park végre nem az M3-as autópálya bevezető szakaszaként funkcionál majd. A fejlesztés megvalósításához szükséges tervezési munkálatokat a Budapest Fejlesztési Központ jelenleg is végzi.

A főváros csak akadályoz

Mint folytatták, a kormány továbbra sem tett le Európa jelenleg legnagyobb kulturális fejlesztése, a Liget Budapest projekt teljes körű megvalósításáról, azt változatlanul a nemzet és a főváros érdekében álló, a Városliget legjobb és legsajátabb hagyományait követő fejlesztésnek tekinti. „Az elbontott Petőfi Csarnok helyére tervezett Új Nemzeti Galéria, az Ötvenhatosok tere és az Ajtósi Dürer sor sarkán lévő betonfelületre megálmodott Városligeti Színház újjáépítése és a Közlekedési Múzeum eredeti tervei alapján megépülő Magyar Innováció Háza semmiféle zöldfelület-veszteséget nem jelentene, hiszen mindegyik tervezett létesítmény helyén korábban is épületek álltak, ám a kivitelezést a főváros vezetése egyelőre akadályozza” – hívták fel a figyelmet.

Mindhárom kulturális intézmény megépítésére érvényes engedély van,

de Orbán Viktor miniszterelnök jelezte, hogy azokat a fejlesztéseket nem valósítják meg, amelyeket Budapest új vezetése nem támogat. A főváros eddig mindenfajta szakmai egyeztetés elől elzárkózott. Ugyanakkor nincs semmilyen időkényszer, egy ilyen történelmi léptékű beruházás megérdemli az akár évekig tartó türelmes várakozást a teljes körű megvalósítás lehetőségére. A park zöldjének a védelme nem lehet indok a Liget Projekttel szemben, hiszen annak köszönhetően több tízezer négyzetméterrel, a mostani 60-ról 65 százalékra nő majd a Városliget zöldfelülete.

Az idén folytatódik a tájépítészeti megújítás;

visszanyeri régi fényét a park egykori történelmi bejárata, a Rondó, új szakasszal bővül a promenád, s az épülő Néprajzi Múzeum és Magyar Zene Háza környezetének a kertészeti kialakítása is megtörténik. A két intézményt körülölelő területen pedig ötvenezer négyzetméternyinél nagyobb zöldfelület teljes körű megújítása is megvalósul másfél száz lombos fa, több tízezer cserje, évelő növény kiültetésével. Ezzel egy különleges, kiemelkedő színvonalú zöldfelületi rekreációs övezet jön létre. A terület rehabilitációja történeti jelentőségű is, hiszen a parkrész rekonstrukciójának a terveit Magyarország egyik legjobb tájépítészeti irodája, a Garten Studio a Városliget eredeti, XIX. század eleji terveit jegyző Heinrich Nebbien helyszínrajzainak a felhasználásával készítette el.

Ligeti léghajó

A Magyar Zene Háza közvetlen környezetében ismét látogathatóvá válik a korábbi évtizedekben a Hungexpo-irodaházakhoz tartozott, a közönség elől kerítéssel elzárt terület is, ahol a park eredeti terveit megidéző zöldfelületi egységeket alakítanak ki.

Ezzel több ezer négyzetméternyi, korábban nem látogatható részt kapnak vissza a park látogatói.

Itt egyedi, interaktív zenei ismeretterjesztő elemeket is elhelyeznek, amelyek különleges élményt nyújtanak majd a vendégek számára. Ezek közé tartozik a zenei tematikát követő Zenei élménykert. Folytatódik továbbá a Városligeti promenád kialakítása, amelynek első, a Múzeum mélygarázs fölött elterülő szakaszát a múlt év végén adták át a nagyközönségnek. A most következő ütemben, a Néprajzi Múzeum és a Műcsarnok közötti szakasz kialakításával teljes hosszában sétánnyá alakul az egykori Felvonulási tér, s véglegesen eltűnik innen a korábbi több mint ezer felszínen parkoló autó.

A Liget Budapest projekt tervei között 2014 óta szerepel, hogy a parkfejlesztés folyamán visszaállítanak egy már több mint 120 évvel ezelőtt is nagy népszerűségnek örvendett szolgáltatást: a városligeti léghajózást. A léghajó mint kilátópont létesítése a park átfogó megújítását szolgáló tájépítészeti tervpályázat része volt, alapja pedig a Városliget tervezőjének, Heinrich Nebbiennek a koncepcióján nyugszik. A Mimóza dombként ismert terepalakulat (a Hermina út és a Kós Károly sétány kereszteződésétől keletre) kialakulásának a hátterében a híres kertépítő zsenialitása áll. A park tervezésekor annak keleti határában meg akarta őrizni a természetes terepalakulatokat, így ezt a magaslatot kilátódombbá alakította át.

Az elképzelés az volt, hogy a liget minden szépsége feltáruljon innen.

Napjainkban a kilátódomb már nem töltheti be korábbi funkcióját. A kert egykori szerkezetének a rekonstrukcióját ugyanakkor fontosnak tartják, a mostani megújításkor éppen ezért visszaállítják a négy úttal feltárt, Nebbien által kijelölt térszerkezetet. Ezen a területen a kilátó funkció megfeleltetésére egy rögzített „Városliget-néző” hőlégballon kialakítására is lehetőség nyílik.

A Budapest-ballon egy kötött gázballon-infrastruktúra lesz a parkban, amely maximum 150 méter magasra emelkedik majd fel, a fedélzetén legfeljebb 30 utassal és a pilótával. Ebből a magasságból a látogatók tiszta idő esetén egész Budapestet és környékét megtekinthetik madártávlatból. A tervezett fejlesztés a ligetben már átadott és kedvelt attrakciók kínálatát egy különleges elemmel fogja bővíteni. A tervek szerint héliummal töltött ballon dizájnja és színvilága a pályázati kiírásnak megfelelően Szinyei Merse Pál Léghajó című festményére utal majd.

A cikk a Figyelő július 1-jei számában került publikálásra.

(Borítókép: A Magyar Zene Háza. Formabontó külső, amelyet már az átadása előtt világszenzációként kezel a nemzetközi média (fotó: Városliget Zrt.)

További híreink