Immár a digitalizációért felelős alelnöke a müncheni székhelyű Knorr-Bremse vállalatnak; a kinevezésétől azonban nem volt hangos a hazai gazdasági közélet. Tudatos ez a diszkréció?
A Knorr-Bremse budapesti leánycégétől jó húsz év után búcsúztam el, ez egy nagyon hosszú idő. Nekem is időre volt szükségem, hogy megszokjam ezt az új helyzetet.
Az elmúlt húsz esztendőben majdnem mindent elértünk, amit egy konszern leányvállalataként el lehet érni:
meghatározó helyünk van a cégcsoporton belül, megbecsülnek bennünket és támaszkodnak ránk. A budapesti vállalat alapításának 25. évfordulójára készült rövid videó, amely a LinkedInen is megtalálható, nagyon jól megmutatja ezt a fejlődést és azt a munkát, amelyet kollégáimmal együtt végeztünk. A váltás után a jövőbe tekintek, és nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy a cég legfelső vezetése engem választott ki erre a pozícióra. Ez a beosztás egy corporate pozíció, amely egy nagyon szép kihívás számomra – főleg azért, mert az operatív világból jövök. Ott a legfontosabb a gyors és hatékony döntések meghozatala, hogy a feladatokat rövid időn belül megoldjuk. Az új szerepkörben a közép- és hosszú távú stratégiát kell kialakítani és követni. Ez nagyon nagy felelősség.
A digitalizáció sok cégnél „trendprojekt”. Hogyan közelíti meg a Knorr-Bremse ezt a témát?
A digitalizáció nálunk is központi helyen szerepel, hiszen ez a vállalat minden területére kihatással van – a termékeinkre, a szolgáltatásainkra és a belső folyamatainkra. Mivel a Knorr-Bremse konszern már régóta nagyon sikeres a kulcspiacain, megvannak az ehhez szükséges erőforrásaink. Korábban jó néhány kisebb és nagyobb digitalizálási projektünk volt, a vasúti divíziónkban például külön business unit alakult a digitális termékek számára. Emellett a digitalizációt a Knorr-Bremse cégcsoport igazgatósága kiemeltként feladatként kezeli.
Számomra a legnagyobb kihívás az innovatív ötletek megvalósítása
és a meglévő projektek, kezdeményezések használhatóvá tétele a konszern részére szerte a világon. A tevékenységem lefedi mind a vasúti, mind a közúti divízió digitalizációs tevékenységét.
Összvállalati szinten mekkora csapást jelentett, avagy jelent a járvány? Átírta a válság az üzleti terveket?
Természetesen a pandémia ránk is hatással van. A Knorr-Bremsének azonban szilárd alapjai, erős piaci pozíciója, nagyon stabil pénzügyi háttere, valamint rendkívül elkötelezett és lojális munkaereje van. Emellett – például Budapesten is – már korán reagáltunk az új körülményekre, és mind a beszerzésben, mind a gyártásban meghoztuk a szükséges intézkedéseket. Ezek a sikerek meghatározók voltak a kihívások leküzdésében és az üzleti életünk folytatásában. A pandémia továbbra is kivételezett helyzet marad, de nagyon büszkék lehetünk a teljesítményünkre.
Volt jelentősebb változás a cégnél a dolgozók számában? Mi most csoportszinten az „irány”?
Nem volt komolyabb változás. A Knorr-Bremse cégcsoport igazgatósága nyilvánvalóvá tette házon belül és kívül, hogy a vállalat legfontosabb értéke az elkötelezett és szakképzett munkatársai. Az ő egészségük és biztonságuk áll az első helyen, ez a jelenlegi irányvonal legfontosabb eleme.
Minden bizonnyal visszatekint a budapesti Knorr-Bremsére is. Milyen a „korábbi” társaságának a pozíciója a globális vállalaton belül?
Szívesen visszatekintek, de most már 100 százalékban az új feladataimra koncentrálok.
Még mindig nagyon büszke vagyok arra, hogy mennyi sikert értünk el az elmúlt években. Például az év vállalata lettünk 2019-ben Magyarországon. Büszke vagyok minden kollégámra, akivel a budapesti leányvállalatot együtt hoztuk arra a magas szintre, ahol most van.
A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke is. Hogyan látják a helyzetüket a hazánkban működő német hátterű cégek?
Magyarországon ezen vállalatok többsége nagyon jól érzi magát. Természetesen vannak eltérések a szektorok között, de az adózási, az adminisztrációs és az üzleti környezetet tekintve Magyarország stabil, megbízható partnere a német cégeknek. Nagyon fontos és megnyugtató számunkra az, hogy a kormányzat a járvány kezdetétől a mai napig bevon bennünket a döntések előkészítésébe. 2020 tavaszán például mi kezdeményeztük a német mintát követő Kurzarbeitergeld, azaz a csökkentett munkaidőre nyújtott állami bértámogatás hazai bevezetését, amely a pandémia alatt jelentős mértékben tehermentesítette a vállalatokat. Ez csak az egyik példája azoknak az általunk javasolt intézkedéseknek, amelyek nagyon sikeresnek bizonyultak az elmúlt időszakban.
Itt a negyedik hullám, milyen rizikófaktorokat valószínűsítenek a kamarai vállalatok?
Természetesen a legnagyobb kockázat az, ha a munkatársaink megbetegednek. Ismerünk olyan vállalatokat, ahol – azon túl, hogy a dolgozóik egészsége a legfontosabb – a megbetegedések komolyabb termeléskieséseket okoznak rövid távon.
Az egész országban közösen kell megtennünk mindent a munkatársaink jólétének védelme érdekében.
Ezzel párhuzamosan meg kell említenem a globális ellátási láncokban tapasztalható zavarokat is, amelyek lassítják a fejlődést. Mindezek ellenére optimista vagyok: a tagvállalataink sikeresen néznek szembe a mostani üzleti környezet kihívásaival és megoldják a jelenleg fennálló problémákat is.
Az interjú a Figyelő hetilap december 16-án megjelent számában került publikálásra.
(Borítókép: Sávos András, a Német– Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke (Bácsi Róbert László)
