A Termene.ro adatgyűjtő és -szolgáltató internetes platform azt állítja, hogy a tavalyelőtti 27,5 milliárd lejről (hozzávetőleg kétezer milliárd forintról) 17,9 milliárdra esett vissza a múlt évben a turizmus-vendéglátás forgalma (a különbség forintban mintegy 700 milliárd). A számítás stimmel, ha összevetjük a GDP 3,9 százalékos tavalyi zsugorodását részletező hivatalos adatokkal. Egyébként Romániában a pandémiát megelőző esztendőkben ez az ágazat közvetlenül és közvetetten meglehetősen szerény mértékben, mintegy 5 százalékkal járult hozzá a bruttó hazai termékhez.
Váltottak
Hivatalos adatok egyelőre csak a közélelmezési vendéglátóipari egységek helyzetéről kerültek nyilvánosságra. Ebben a szegmensben a bevétel 30 százalékkal csökkent, továbbá itt 130 ezerről 115 ezerre esett a szakképzett alkalmazottak száma. Az e területről távozott 15 ezer pincér és szakács jobbára az építőiparban, az online kereskedelemben, valamint külföldön keresett és talált munkát, ám jó néhányan taxisofőrnek szegődtek el. A pályaelhagyók megkapták ugyan a bruttó átlagbérük 75 százalékát – amelyet az állam fizetett június 30-ig –, viszont nem tudtak megélni abból. Ezért szivárogtak át a biztonságosabb ágazatokba. Az éttermek, bárok, kávéházak tehát most leginkább a szakképzett munkaerő hiányával küszködnek. A Romániai Kereskedelmi és Iparkamara által közölt adatok szerint a vendéglátóipari egységek száma viszonylag stabil maradt. A piacon tevékenykedő 27 600 vállalat árbevétele összesen 5,3 milliárd lejjel (mintegy 386 milliárd forinttal) zsugorodott.
Június 30-tól a fizetett kényszerszabadság lehetősége továbbra is érvényben maradt, viszont a vállalkozások erre már nem kapnak állami támogatást, a költség rájuk hárul. Jelenleg azonban nem ez a legnagyobb bajuk, hiszen ismét szinte teljes kapacitással, azaz minimális időmegszorítással üzemelnek, s a még meglévő szakképzett munkaerő megtartása is nehézséget jelent. Az érintett vállalkozók most teljes erejükkel az újraindulásra, a kapacitások visszaállítására összpontosítanak, remélve, hogy az egészségügyi szakemberek által beharangozott negyedik járványhullám kisebb károkat okoz majd az ágazatban.
„A kanapéról tanultak”
Kovács István, a sepsiszentgyörgyi Park szálloda, étterem és bár tulajdonosa a Krónika című erdélyi lapnak így érzékeltette a helyzetet: „Most, hogy végre dolgozhatunk, nincs abban semmi logika, hogy elküldjem az alkalmazottakat kényszerszabadságra, és még én fizessem a költségeket. Örülünk, ha van emberünk.”
Hozzátette: a vendéglátóiparban havi 970–1500 lejt (nagyjából 70–110 ezer forintot) kaptak azok, akik kényszerszabadságon voltak.
Ennyi pénzből nehezen lehet megélni, így sokan váltottak. A lazítások után száz dolgozó közül kettő-három tért vissza, azok, akik nagyon szeretik a szakmát. A vállalkozó szerint munkavállaló kerül, viszont kevés a tapasztalt, jó szakember. Azok a fiatalok, akik másfél éven keresztül „a kanapéról tanulták” a szakmát, a felszolgálást, a levesfőzést, nincsenek felvértezve gyakorlati tudással – magyarázta. „Jelenleg padlón van a vendéglátás, legalább három év, amíg újraépül a romániai ágazat, míg betanítjuk az alkalmazottakat” – fogalmazott a székelyföldi vállalkozó.
Külföldön üdülnek
Június végétől Romániában is kitört az üdülési láz. A turisták jelentős része a járvány ellenére külföldre utazik, akár a környező országokba, akár távoli, egzotikus helyekre, ahova charter-repülőjáratokkal jutnak el. A határon túlra autóval kiránduló családok szokás szerint Bulgáriát választják. A szomszédos tengerparton bolgár források szerint az uniós polgárok legnagyobb hányada román. Csak júniusban több mint 170 ezren voltak, messze megelőzve a németeket, a lengyeleket, a görögöket. Az EU-n kívülről Törökországból érkeztek sokan – mintegy 124 ezren – Bulgáriába. Júliusi adatok még nem állnak rendelkezésre, de az ottaniak a szálláshelyeket 2019-hez mérten 20-30 százalékkal kevesebbért kínálják. A románok egyébként is azért szeretik a bolgár tengerpartot, mert minőségibb a szolgáltatás, és minden olcsóbb vagy jóval olcsóbb, mint otthon. Ráadásul személyivel és oltottsági igazolvány, illetve negatív teszt nélkül léphetnek be a szomszédos országba. Szintén közkedvelt célpontnak számít Görögország, ahova a román turistáknak a múlt hétig hasonlóan könnyű volt a beutazás, azóta azonban szigorodtak az előírások, a hazatéréskor pedig karanténba kell vonulniuk, ha beoltatlanul utaztak (vagy nem tudják igazolni, hogy 180 napon belül átestek a fertőzésen). Mindenesetre eddig a görög sajtó azt írta, hogy egyes üdülőhelyeken, szigeteken szinte csak román szót hallani.
Hazai partok
Ám ez év nyarán a jelek szerint a Fekete-tenger romániai partján sem kell búsulniuk a vendéglátóknak, mert a tavalyi bevételkiesések után az idei szezon jónak ígérkezik.
Utazási irodák szerint most jobban reklámozták magukat a tengerparti üdülőhelyek, ezért a belföldi üdülési csomagok egy része már februárban elkelt, amikor akár 40 százalékos kedvezménnyel is meg lehetett vásárolni őket. A román tengerpart melletti döntést erősíti, hogy most már nemcsak a Konstanca közelében lévő Mamaia az egyedüli felkapott (és luxuskörülményeket is dubaji árszínvonalon kínáló) üdülőhely, hanem a nem messzi Neptun, Jupiter, Venus és Vama Veche településen is fejlesztették a vendéglátóipari infrastruktúrát, szállodákat korszerűsítettek. Persze sok még a kiadatlan szálláshely, de hétvégenként mintegy 150 ezren sütkéreznek a strandokon. Románia elkezdte megerősíteni a fokozott eróziónak kitett partszakaszait, egy egymilliárd eurós beruházással pedig 200 hektárral kibővítették a mamaiai homokos plázst.
Kevés a külföldi
Régen sokan érkeztek Izraelből és a skandináv országokból a román tengerpartra, a rendszerváltás óta azonban a vendégek 90 százaléka belföldi. Ez az arány várhatóan most még romlik is szakértők szerint, ugyanis a járvány megnehezíti az utazást, de a szolgáltatások színvonala sem elég vonzó. A turisztikai irodák szakemberei úgy vélik, a román tengerpartnak az a legnagyobb baja, hogy túl rövid a turisztikai szezon; csak két, maximum három hónapig működnek szinte teljes kapacitással a vendéglátóipari egységek, s épp emiatt drágán szolgáltatnak. A szállodák későn nyitnak, mert nincsenek vendégek, utóbbiak pedig azért nem jönnek, mert nincsenek nyitva a hotelek. A bolgár tengerparton például sikerült áprilistól októberig kitolni a szezont. Ebbe az irányba kellene haladni a román tengerparton is, de ehhez jobb marketingre, több kitartásra, befektetésre és türelemre lenne szükség a vállalkozók részéről.
A cikk a Figyelő hetilap augusztus 5-iki számában került publikálásra.
(Borítókép: Michael Robinson Chavez, Getty Images)
