A hála mostantól érzelmi és nem anyagi kérdés
– hirdeti immár több hónapja a Magyar Orvosi Kamara plakátja, amely az egyik budapesti kórház kardiológiai ambulanciájára belépve fogadja a pácienseket és a hozzátartozóikat, de bizonyosan más egészségügyi intézményekben is lehet találkozni hasonló felhívásokkal. A borítékcsúsztatás évtizedeken át mérgezte az orvos-beteg kapcsolatot, ám tavaly január 1-jével, több mint hetven év után „véget ért” a hálapénzrendszer. Pontosabban fogalmazva büntethetővé vált, amire egyébként már a rendszerváltás előtt is volt példa.
A paraszolvencia felszámolásának az elsődleges célja, hogy a gyógyulás ne azon múljon, kinek mennyi pénze van – hangsúlyozza az orvosok érdekvédelmi szervezete, amely emellett más fontos szempontokra is felhívja a figyelmet. Így például a csúszópénz megszüntetésével azt is el lehet érni, hogy a várólisták szakmai aspektusait ne írja felül a boríték vastagsága, hogy az orvosoknak érdemes legyen hiányszakmákban is elhelyezkedniük, s hogy a fiatal doktorok nagyobb szerephez jussanak az ellátásban – sorolja a kamarai hirdetmény. Több mint egy évvel azután, hogy a hálapénz nyújtása és elfogadása akár egy év szabadságvesztéssel is sújtható lett, a Figyelő arról kérdezte a témában illetékes Nemzeti Védelmi Szolgálatot, hogy ez idő alatt milyen – nem csak a paraszolvenciával kapcsolatos – jogsértések történtek, hány egészségügyi dolgozóval és pácienssel szemben kellett fellépniük.
Bűncselekmények
Az NVSZ 2014 óta működik közre a korrupcióellenes tevékenységgel összefüggő kormányzati feladatokban, melyek ellátására jött létre a Korrupciómegelőzési Főosztálya. A szolgálattól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a vizsgált időszakban, azaz a 2021 eleje óta eltelt több mint egy esztendő alatt hatvankét esetben tettek feljelentést vagy kezdeményeztek nyomozást különböző, az egészségügy területén feltárt bűncselekmény gyanúja miatt. Ezen ügyek közül hat volt kapcsolatba hozható paraszolvencia adásával vagy elfogadásával, ami jelzi, hogy a védelmi szolgálat tevékenysége korántsem a hálapénzzel összefüggő bűncselekmények üldözésében merül ki.
Az érintett dolgozók a legkülönfélébb munkaköröket töltötték be: volt köztük osztályvezető főorvos és mentőápoló egyaránt. Az elkövetett cselekmények jogi minősítését tekintve szintén az állapítható meg, hogy igencsak széles a skála: kiskorú veszélyeztetésétől a szexuális kényszerítésen és a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetésen át egészen a vesztegetésig, illetve annak elfogadásáig számos esettel találkozott a hatóság.
Emellett volt bántalmazási, sőt költségvetési csalási ügye is az NVSZ-nek, a koronavírus-járványhoz köthetően pedig nagyobb számban fordult elő visszaélés védettségi igazolással. Március elején például egy Bács-Kiskun megyei háziorvos letartóztatását rendelte el a Kecskeméti Járásbíróság, mert a gyanú szerint pénzt fogadott el azért, hogy a Covid elleni vakcina beadása nélkül igazolja betegeinek a védettségét az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térben. A rendőrök a doktornő és az asszisztense mellett gyanúsítottként hallgattak ki tíz olyan pácienst is, aki anyagi ellenszolgáltatásért védőoltás nélkül jutott védettségi igazoláshoz. Az NVSZ hangsúlyozta: természetesen minden olyan esetben, amikor a bűncselekményt a betegek vagy a hozzátartozóik követik el, illetve közreműködnek egészségügyi dolgozóhoz kötődő bűncselekményben, ugyancsak megteszik a szükséges intézkedéseket.
Módszerek
Arra a kérdésünkre, hogy a belső bűnmegelőzési és -felderítési szerv miként szerez tudomást a törvénysértő esetekről, közölték: folyamatosan végeznek felderítő tevékenységet, emellett fogadják az állampolgári bejelentéseket is.
Az induló információk feldolgozásakor nem teszünk különbséget aszerint, hogy azok milyen forrásból származnak
– emelték ki.
A korrupcióellenes fellépés folyamán megbízhatósági vizsgálatokat is alkalmaznak, melyeknek – mint írták – jelentős a visszatartó erejük. A bűnfelderítési tevékenységüknek ugyanakkor két alapvető formája van: a titkos információgyűjtés és az előkészítő eljárás. Ez utóbbiak során van lehetőségük – akár ügyészi vagy bírói engedélyhez kötött eszközök használatával – ellenőrizni a védett területükön dolgozók által elkövetett hivatali, a munkakörükkel kapcsolatos vagy a munkahelyükön elkövetett bűncselekményre utaló információkat, illetve megelőzni az ilyen jogsértéseket. Ha mindennek eredményeképpen megállapítható a bűncselekmény gyanúja, akkor – a beszerzett adatok átadása mellett – értelemszerűen feljelentést tesznek vagy nyomozást kezdeményeznek annál a hatóságnál, amely jogosult lefolytatni a büntetőeljárást.
Kommunikációs kampány
Az NVSZ Korrupciómegelőzési Főosztálya a védett szerveknél felmerülő korrupciós kockázatok felmérésében, elemzésében való részvétele alapján módszertani útmutatókat is kidolgoz, képzéseket, rendezvényeket tart, valamint tájékoztatási kampányokat szervez az érintett intézmények és az ott dolgozók integritásának az erősítése érdekében. Példaként említették, hogy a hálapénz kivezetése sem történhet kizárólag jogi vagy rendészeti eszközökkel. „Az ügynek meg kell nyernünk a két érintett oldalt is, az egészségügyi dolgozókat, valamint a betegeket és a hozzátartozóikat” – hangsúlyozták. Az ápolók és az orvosok körében ezért aktív bűnmegelőzési tevékenységet folytatnak különböző előadások útján, a pácienseket és a családtagjaikat illetően pedig a terveik között szerepel egy hálapénz elleni, a lakosság legszélesebb rétegeit elérő kommunikációs kampány lefolytatása.
A hálapénz büntetőjogi definíciója
Aki egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben egészségügyi dolgozónak, egészségügyben dolgozónak vagy ezekre tekintettel másnak az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerint jogtalan előnyt ad vagy ígér, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – rögzíti a büntető törvénykönyv a korrupciós bűncselekmények között.
Borító: Ben Stevens / Getty Images
