Leginkább egymás szurkálása és egy-egy önkritikus félmondat okozott izgalmat a Kossuth Klubban a baloldali pártok fórumán kedd este. A hatvan-hetvenfős baloldali “értelmiségi” publikumnak addig fel sem tűnt például a meghívást nem kapó Demokratikus Koalíció (DK) képviselőjének a hiánya, amíg az elégedetlenkedő Szigetvári Viktor, az Együtt volt társelnöke szóvá nem tette ezt, a többi párt képviselőjének viszont nem hiányoztak. Pedig akkor már vagy háromnegyed órája tartott a beszélgetés. Mindenesetre a DK nélkül is “erős mezőny” gyűlt össze, hiszen a volt együttes pártelnök mellett az MSZP előző elnöke, mostani pártigazgatója, Tóbiás József is jelen volt, eljött Karácsony Gergely, a P társelnöke, Ungár Péter az LMP elnökségi tagja és a Momentum Mozgalom képviselője is.
A Momentum baloldali?
Szürreálisnak tűnt, hogy miközben a baloldali pódiumbeszélgetésen a baloldalról, kudarcaikról, önképükről szólt a vita, a momentumos Orosz Anna vezetőségi tag elutasította, hogy ők baloldaliak lennének. De akkor miért is ült kint a színpadon? Pogátsa Zoltán közgazdász-műsorvezető mindenesetre kitartóan küzdött, hogy Orosz adjon már valamilyen ideológiai meghatározást a pártjának, de hiába. Pogátsa már annak is örült, hogy Orosz néhány baloldali elemet – a szolidaritást, a szakszervezetek támogatását, a minimálbér megtartását – is megemlítette körvonalazódó programjukból. Végig ragaszkodott azonban ahhoz, hogy nem akarnak se bal-, se jobboldaliak lenni, a legfontosabbnak a versenyképes oktatás megteremtését tartotta. Ők egyszerűen csak sokszínűek – mondta mosolyogva. Orosz aztán gyorsan kiosztott néhány kokit az Együttnek, az LMP-nek és a Párbeszédnek is, mert mint mondta, vidéken nagyon gyenge a szervezettségük. Ebből a néző arra következtethetett, hogy Karácsonyék csak lusták voltak dolgozni. Ellenben velük. Ugyanis megtudthattuk, hogy a momentumosok éjt nappallá téve a vidéki pártépítésen szorgoskodnak.
Nem a CEU foglalkoztatja a baloldali választókat
Karácsony Gergely Orosznak azzal szúrt vissza, hogy ő nem csak “lejár” vidékre, mint a momentumosok, mert Nyírtasson nevelkedett, a nyugdíjas kertészmérnök édesanyja most is vidéken, Pest megyében él. Igaz, a mama még mindig nem tudja, hogy melyik pártban is politizál a fia, ami azért elég nagy kritika a Párbeszédnek. Viszont Karácsonynak a korábbi közvélemény-kutatói tapasztalatai ellenére az anyja jelenti az “igazi fókuszcsoportot”, és az lesz majd az igazi siker, ha a mama magától is tudja majd, hogy a gyereke melyik pártnak is a társelnöke. A viccelődés után viszont meglepetésként hatott a teremben az a karácsonyi megállapítás, hogy “nem egy mozit néznek a baloldali pártok és azok a szavazók, akiket meg akarnak szólítani”, hiszen a vidéki embereket más problémák foglalkoztatják, mint a CEU ügye, amelyért az elmúlt hetekben több, nagyszabású tüntetést is tartottak a fővárosban. Elmondta, minden CEU melletti demonstráción ott volt, de mindenki tisztában van azzal, hogy az egyetem meg fog maradni, viszont szerinte a vidéki kisiskolákat, így a nyírtasit is be fogja zárni a kormányzat. Kifejtette, szomorúnak tartja azt a tényt, hogy a CEU-nál – ami a tanszabadság melletti kiállás miatt fontos – vannak “sokkal súlyosabb ügyek”, amelyek mellett csak nagyon kevesen demonstráltak. Erre példaként említette a földprivatizációt, és a 2008-as cigánygyilkosságokat is, amelyet minden képzeleten felüli szörnyűségnek nevezett. Mint mondta, a pártja vidéki fórumaira sokan elmennek, de a szavazókat leginkább nem is programjuk foglalkoztatja, hanem hogy mikor fognak már össze a baloldalon. Ennek kapcsán újra az előválasztás szükségességét hangoztatta, mert ennek köszönhetően szerinte be lehetne mutatni a baloldal sokszínűségét.
Hol a miniszterelnök-jelöltetek?
“Helyzet van, ha annyira akarjátok az előválasztást, miért nem neveztek már meg egy miniszterelnök-jelöltet?” – riposztozott erre Tóbiás József. Az MSZP volt elnöke, mostani pártigazgatója szerint Botka László jelölése és programja azt üzeni, hogy a szocialisták képesek a váltásra, hiszen a kormányfőjelöltjük világos programmal, üzenetekkel áll a választók elé, a társadalmi egyenlőség elérése a legfontosabb célja. Tóbiás szerint egyenlőség eszméjének egyébként is a baloldal új hívószavává kellene válnia. Ennek alátámasztására példaként hozta fel, hogy ő is vidékről, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, egy kis faluból származik. Az azonos feltételek biztosításának fontosságát hangsúlyozva saját példáján keresztül – kimondatlanul -, de megdicsérte a kádári társadalompolitikát, amikor arról beszélt, hogy akkor egy olyan vidéki, falusi gyereknek, mint neki, volt lehetősége a kiugrásra. Erre a társadalmi felemelkedésre szerinte a mai, a hozzá hasonló körülmények között nevelkedő gyermekeknek nincs esélye. Tóbiástól hiába várták a nézők, hogy mond valamit az MSZP és a DK kapcsolatáról, kerülte a témát. Azt viszont megjegyezte, hogy teher számukra az “összefogás mantrája”, a saját utukat választották, céljuk a 2018-as győzelem. A nézők arra a megállapítására hőköltek vissza a leginkább, hogy elmondta, a fideszes választási rendszer nem egyenlőtlen feltételeket biztosít, ezt cáfolják az időközi parlamenti választások – Újpest, Veszprém, Tapolca – ellenzéki sikerei.
LMP-s nagypárti remények, 12 százalék az Együttnek?
Ungár Péter az LMP politikusa – aki többször “letóbiásuramozta” a mellette ülő MSZP-s társát, aztán kérésére “Tóbira” váltott – fontosnak tartotta, hogy Botka László bocsánatot kért az az MSZP-kormányzat politikájáért. Ténymegállapítása szerint önmagában nem rossz helyzet, hogy Magyarországon – egyedül Kelet-Európában – van egy kis zöldpárt. Mint mondta, több ideológiai alakulatnak kellene lennie a parlamentben. Hozzátette, a céljuk az, hogy nagy párttá váljanak. Az elmúlt évek LMP-s hibái között említette, hogy túl sokat foglalkoztak magukkal, de az emberek ettől függetlenül be tudják azonosítani a pártot, tudják, hogy ők a zöldek, illetve, hogy kiállnak Paks II megépítése ellen.
Szigetvári Viktor, az Együtt volt elnöke, jelenleg az Országos Politikai Tanács elnöke szerint pártja egy kiélezett választási helyzetben, komoly kampánnyal 10-12 százalékot is elérne egy parlamenti választáson, de az önálló parlamenti bejutásra több baloldali párt is képes lenne. A magabiztosságot árasztó – a vitán egyedül nyakkendőben, öltönyben megjelenő politikus – azt is nagy nyugalommal közölte, hogy az egyéni körzetekben egy jelöltet kell majd támogatniuk a baloldali pártoknak, míg két-három országos listával kell legyőzniük a “feudális Magyarországot építő, az embereket egzisztencájukban is fenyegető Fideszt.”
Kossuth-címer és uniós kitűző lehet az új szimbolika
A kétórás rendezvényen a nézői hozzászólások során egy hölgy azt nehezményezte, hogy a politikusok nem hallgatják meg őket, erre példa, hogy most is csak a rendezvény végén kérdezhetnek, a pártok ugyanígy a fejük fölött döntenek mindenben. Nagy bólogatást, helyeslést váltott ki, és a pártok képviselőinek is tetszett a Kossuth-címer illetve az uniós, csillagos kitűző baloldali szimbolikába való beemelési ötlete.
Kis eredmény is eredmény, de hogy mi is lesz a baloldali együttműködéssel, az továbbra is homályban maradt. A jelen lévő szimpatizánsokban mintha kétségek maradtak volna a fórum után. “Egy éven belül, a választásokig úgy is minden kiderül” – mondta magát nyugtatva, a kabátjába bújva egyikük, és nem nézve senkire, gyorsan távozott is a Kossuth Klubból a rendezvény végén.
