A kínaiakat meg lehet érteni, hiszen náluk hellyel-közzel valóra váltak a marxista eszmék. S mivel azok, hála a Magasságosnak, a rendszerváltozással, Európában a történelem szemétdombjára kerültek, Kínának bizony emberkednie kell, hogy a nagy eszme, lám, nem avult el, nagyon is megvalósult, nagyon is létezik, nagyon is dübörög. És nagyon nagy szobrot tud állítani az Unió legdübörgőbb államában.
A németek pedig a müezzin zajtól zúgó fejjel észre sem veszik, amint a kommunizmus kísértete visszasettenkedik. Jelzem, Trierben azt sem tudják, mi lenne az a kísértet, mert kimaradtak a jóból, amit NDK-ban negyven évig nyögtek honfitársaik.
No, de Marx tehet egyáltalán a kommunizmus bűneiről? Mint írja: „Ami újat én cselekedtem, az annak bebizonyítása volt, 1. hogy az osztályok létezése csupán a termelés fejlődésének meghatározott történelmi szakaszaihoz van kötve; 2. hogy az osztályharc szükségszerűen a proletariátus diktatúrájához vezet; 3. hogy maga ez a diktatúra csak átmenet valamennyi osztály megszüntetéséhez és az osztály nélküli társadalomhoz.”
A Manhattan-terv előtt kutató fizikusok nem tehetők felelőssé az atombombáért, annak bevetéséért. De lássuk csak, mit ír más helyütt Marx: „A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték, de a feladat az, hogy megváltoztassuk.”
Így már bizony köze van a kommunizmus közel 100 millió áldozatához, a gulagokhoz, a koncepciós perekhez, a tervgazdálkodáshoz, a hidegháborúhoz, a történelemhamisításhoz, az Andrássy út 60-hoz, a kitelepítésekhez, az államosításhoz, a kuláklistázáshoz, a beszolgáltatáshoz, a kollektivizáláshoz, a szerzetesrendek feloszlatásához, az egyházak betiltásához, a vérbe fojtott tüntetésekhez, felkelésekhez, forradalmakhoz, szabadságharcokhoz, sortüzekhez.
A Juncker-félék számára a marxizmus valamifajta szellemi muníció a nyitott társadalom, a világkormány megvalósításához. Szerintük a létezett szocializmusnak nincsenek a nácizmuséval összevethető bűnei. Ők csak addig látnak, hogy „virágozzék száz virág”, mert mikor Mao elvtárs lekaszálta a virágzó mezőt, és az a kasza 65 millió embert küldött sírba, akkor szemérmesen félrekapták tekintetüket.
