A 2010-es önkormányzati választáson a Jobbik, az MSZP, az LMP, az MDF, a Polgári Esztergomért Egyesület mellett a helyi független civil szervezetek is Tétényi Évát támogatták olyan formában, hogy nem indítottak saját jelöltet, így Tétényin kívül nem volt más kihívó Meggyes Tamás fideszes jelölttel szemben. A választások során a volt polgármester összesen 4494, míg Tétényi 8117 szavazatot, azaz a voksok 64,36 százalékát kapta. Így, egy teljes ellenzéki összefogással 2010. október 3-án Esztergom első kétharmaddal megválasztott és női polgármestere lett.
Tétényi polgármestersége alatt Esztergom működésképtelen lett, hiszen a képviselő-testületben nem volt többsége. Ennek hatására 2014-ben a pártok már nem álltak be mögé, és a választás során a Fidesz-KDNP által támogatott Romanek Etelkával szemben alulmaradt Tétényi Éva.
Márki-Zay Péter előtt most várhatóan ugyanez az út áll. Mivel nincsen többsége a képviselő-testületben, így Hódmezővásárhely eddigi dinamikus fejlődése könnyen megakadhat. Ennek okán és mivel a pártok között a Fidesz-KDNP toronymagasan vezeti a népszerűségi listákat, a 2019-es önkormányzati választáson az esztergomi modell alapján a hódmezővásárhelyiek ismét a stabilitás mellett voksolnak, melyet Márki-Zay Péter várhatóan nem tud majd nekik garantálni.
Az esztergomi példa arra is rávilágít, hogy a helyi polgármester választásokból nem lehet országos szintű következtetéseket levonni, hiszen miközben Esztergomban győzött a Fidesz-KDNP jelöltjével szemben Tétényi Éva, addig országos szinten a Fidesz-KDNP kétharmados győzelmet aratott.
Az ellenzéknek tehát önbecsapás lenne, ha modellértékűnek tartaná a mostani eredményt, hat hét múlva szinte minden választókerületben pártok és nem független jelöltek méretik meg magukat, és több érdemi kihívója lesz a kormánypártoknak.
A hódmezővásárhelyi választás most ugyan sok kormánypárti szavazónak keserűséget okozott, azonban az eredmény egyben ösztönzést is jelent a még elszántabb küzdelemre, felrázhatja őket az eddigi kényelemből és elbizakodottságból.
