Ebben az évben három fő feladat áll a magyar bankszövetség előtt: az első a pénzügyi szolgáltatások országon belül tartása, a második a digitális átállás, a harmadik pedig a pénzforgalmi szolgáltatások fejlesztése, azon belül is az azonnali fizetési rendszer (AFR) bevezetése – mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a szervezet mai háttérbeszélgetésén. Utóbbi kapcsán kifejtette: az azonnali fizetés bevezetésére minden szereplő felkészült, tehát március 2-től küldeni és fogadni tud utalásokat. Kiemelte: az AFR bevezetéséhez közvetlenül kapcsolódó kiadások 30-40 milliárd forintot jelentettek a bankszektornak.
Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke az AFR bevezetése kapcsán kiemelte, hogy az említett költségtételen kívül több százezer munkaórát is jelentett a piaci szereplőknek, ami azt jelenti, hogy ez volt a magyar bankszektor eddigi legnagyobb, egyszeri beruházása. Az elnök az AFR kapcsán kiemelte az azonos szolgáltatásokra vonatkozó azonos szabályozás követelményének fontosságát is.
Becsei András szerint az AFR bevezetésével a készpénzforgalom azonnaliságának előnye eltűnik, így az azonnali utalás megjelenése hozzájárulhat a készpénzforgalom visszaszorításához is. A tranzakciós limit egyébként az azonnali utalásoknál tízmillió forint lesz, a rendszer pedig a hét minden napján, 24 órában elérhetővé válik. (A tízmillió forintos limit egyébként az átutalások 97 százalékát lefedi.)
Ami a bankszámlához kapcsolódó költségek kimutatását illeti, az elnök tájékoztatása szerint a részletes díjkimutatást január 31-ig megkapja majd az érintett, nagyjából hatmillió ügyfél. A cél, hogy az ügyfelek minél jobban átlássák a banki költségeiket. Fontos viszont, hogy a mostani kimutatás csak a 2019. augusztus elseje és a december 31.-e közötti időszakra vonatkozik, ám a jövő évtől mindig a teljes, megelőző évről szóló kimutatást kapják meg az ügyfelek január végéig. Az elnök közölte: a Magyar Bankszövetség az idén is aktív részese lesz a Pénz7 nevű, a pénzügyi kultúra fejlesztését szolgáló, iskolai rendezvénysorozatnak, amelyben tavaly 1235 iskola, és 205 ezer diák vett részt.
Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség alelnöke szerint 2019 is sikeres év volt a magyar bankszektor szempontjából, hiszen az első három negyedévben az eredmény 10 százalékkal, 560 milliárd forintra emelkedett, miközben a mérlegfőösszeg 15, a hitelállomány pedig 20 százalékkal nőtt. Miközben viszont a bevételek 8 százalékkal emelkedtek az első kilenc hónapban a megelőző év azonos időszakához képest, a költségek szintje 11 százalékkal nőtt. Az alelnök kiemelte: miközben a lakossági hitelezés jó ütemben nő Magyarországon, még van tér a növekedésre, hiszen a hitelek GDP- hez viszonyított aránya 2018-ban 18 százalékot tett ki, ami nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsony.
