A Figyelő Top200 konferenciáján Nagy Márton MNB-alelnök fontosnak nevezte a jelenlegi alacsony alapkamat megtartását annak érdekében, hogy támogassák a vállalatokat a beruházásokban, illetve segítsék a lakosságot a lakásvásárlásban. További fontos célkitűzésként jelölte meg, hogy a fix kamatozású hitelek aránya más országokhoz hasonlóan a 80%-os szint fölötti értéket érjék el a jelenlegi 40%-ról. A monetáris politika ezért elkötelezett abban, hogy csökkenjen a hozamgörbe meredeksége. Álláspontja szerint a bankrendszer prociklikus viselkedése után közelebb kerültünk a kedvezőbb semleges pozícióhoz.
Kiemelte: fordulat történt hazánk versenyképességében, a jövőre vonatkozóan pedig azt hangsúlyozta, hogy a GDP-növekedést 4% fölötti szinten kell tartani, valamint a piaci alapú hitelekre és a tőkepiacokra kell helyezni a hangsúlyt.
A Növekedési Hitelprogram fokozatos kivezetésével kapcsolatos félelmek alaptalanok voltak, akár 10%-os növekedés is elképzelhető 2017-ben a hitelállományok tekintetében – fogalmazoptt Zolnai György, a Raiffaisen vezérigazgatója. Álláspontja szerint nagyon erős a verseny a vállalati hitelezésben, a ciklus tetején járunk, az ügyfelek pedig megszokták a 1-1,5%-os marzsot. A jövőt illetően kiemelte a digitalizáció fontosságát, annak érdekében, hogy minél jobb szolgáltatásokat biztosítsanak a lakosság számára.
Szintén a digitalizáció fontosságát hangsúlyozta Balog Ádám, az MKB Bank vezérigazgatója. Megerősítette: erős a verseny a vállalati oldalon a bankok között, ugyanakkor számos projekt esetében nincs meg a megfelelő tőke, ezen a területen fontos, hogy fejlődjenek a vállalkozások. Álláspontja szerint többet kell foglalkozni a tőkepiacok kérdésével, sok pénz áll rendelkezésre az országban, ugyanakkor meg kell találni annak a módját, hogy az elérhető legyen – fogalmazott. Fontosnak ítéle meg, hogy a Növekedési Hitelprogramot fokozatosan vezette ki a jegybank. Megjegyezte: látható volt, ahogy a kivezetéssel a piaci hitelek egyre hangsúlyosabbak lesznek. Az állami segítség még érzékelhető a hitelezésben, ugyanakkor a piac már tudja kezelni azt – mondta Balog Ádám. Az MKB Bank továbbra is a vállalatok bankja szeretne lenne, ezen ügyfélek körében tervez nagyobb bővülést, ugyanakkor a lakosság körében is elkötelezettek a fokozottabb aktivitás irányában – tette hozzá a bank vezérigazgatója.
Erős gazdasághoz, erős tőzsdére van szükség
A lakosság és a vállalatok számára is kulcsfontosságú a jól működő tőzsde, mivel a tőkepiaci szereplőkhöz a tőzsdén keresztül vezet az út. Ezért dolgozta ki a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a 2020-ig szóló tőzsdefejlesztési koncepcióját, amelynek fő célja többek között a hazai tőkepiac fejlesztése, a kínálat-kereslet élénkítése, valamint a pénzügyi kultúra terjesztése – hangsúlyozta Végh Richárd, a BÉT elnök-vezérigazgatója a Top200 konferencián tartott előadásában.
Elképzelése szerint 5 év múlva a mostaniak mellett további nagyvállalatok jelennek meg a tőzsdén, amelyek többsége állami vállalat lesz. A belépő cégek hatékonysága és nyereségessége növekedni fog. Stratégiájuk fontos részét képezi, hogy minél több középvállalatot is jegyezzenek a börzén. Mintegy 40-50 milliárd forint friss forrás áll majd rendelkezésre a tőzsde révén, az innovatív megoldások elterjedése felgyorsul, folyamatos lesz a vállalatok terjeszkedése – emelte ki Végh Richárd, hozzátéve: a lakosság tőzsdei megtakarítása növekedni fog.
A megvalósított célok kapcsán felidézte: a 2010-2014 között időszak a gazdasági válság utáni stabilizáció 4 évét jelentette. A BUX-index ekkor oldalazó mozgást végzett a 10 000 pontos sáv környékén. 2014 után gyűrűzött be Magyarországra a kedvező világgazdasági fordulat. Beindult a növekedés hazánkban, felminősítettek a hitelminősítők, a BUX-index pedig 2016-re meghaladta a válság előtti szintet. Felidézte: jelentős eredményt ért el a hazai gazdaságpolitika a gazdaság kifehérítése kapcsán. A lakosság megtakarítása növekedett, és további pozitívum, hogy történelmi csúcson áll a lakosság részvénykitettsége, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban még van hozá fejlődni – jegyezte meg.
A jövőre vonatkozóan Végh Richárd hangsúlyozta:, erős tőzsdére és tőkepiacra van szükség, hogy versenyképességünk fenntartható maradjon, illetve a GDP éves szinten 4% körül növekedjen tartósan. Támogatandó célként jelölte meg, hogy a hazai vállalkozói kultúrában már a cégalapításkor megjelenjen az az igény, hogy a vállalat később a tőzsdén váljon sikeressé. A BÉT számos támogató programot indított a tőzsdei belépést elősegítendő a különböző méretű és fejlettségi szintű vállalatok számára (XTend, ELITE Program, Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap) – hangsúlyozta Végh Richárd.
Elkötelezett az MFB a hazai gazdaság fejlesztésben
Bernáth Tamás, az MFB elnök-vezérigazgatója fontosnak nevezte, hogy az MFB Csoport a kereskedelmi bankok számára már túl kockázatos hitelekkel és tőkével támogassa a hazai vállalkozás fejlődését. A fejlesztési bank vezetője hangsúlyozta: az MFB mindent megtesz annak érekében, hogy kötelezettségei ne növeljék a hazai államadósságot. Elmondta: létezik olyan fejlesztési bank a régióban, amelyet az Európai Unió statisztikája szerint az államháztartás körébe soroltak már.
Bernáth Tamás arról számolt be, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra tervezett 310 milliárd forintnyi hitel 66%-át pályázták már meg a vállalkozások. Hasonló arányról beszélt a 240+265 milliárd forint kombinált hitel kapcsán az elnök-vezérigazgató. A bonyolultabb kockázati-tőkeprogram kapcsán a 180 milliárd forint 2%-ára nyújtottak be eddig pályázatot – jegyezte meg.
