Az elmúlt két évben látványosan növekedtek a hagyományos hitel- és piaci kockázatok, az orosz-ukrán háború, az infláció és a recessziós kilátások okozta aggodalom idén tovább erősödött, és a magyar pénzpiacon tevékenykedő kockázati vezetők több mint 70 százaléka szerint ezek a kockázatok a következő két évben tovább növekednek. Ebben összegezhetőek a KPMG háromévente esedékes kockázatkezelési felmérésének tapasztalatai, amelyben a pénzügyi szektor 32 vezetőjének véleményét kérték ki a kilátásokról. A kérdések alapján a makrogazdasági, politikai környezet jelenségeit/bizonytalanságait kellett elemezniük a vállalati vezetőknek.
Két évnél hosszabb időtávon a válaszok megnyugvást, kiegyensúlyozottabb viszonyokat jeleznek előre.
„Három éve növekvő bizonytalanságot és megváltozó kockázati környezetet jeleztünk előre. A mostani válaszok és a tapasztalatok is visszaigazolják a leforduló gazdasági ciklust, de a 10 bő esztendőt a CRO-k, (a vállalatok kockázatkezelésért felelős vezetői) szerint most jó esetben csak néhány szűk év követi” – mondja erről Szalai Péter, a KPMG associate partnere. Mindez azonban csak a klasszikus hitel- és piaci kockázatokra igaz, az új típusú ESG és cyber kockázatok, valamint az innovatív technológiák alkalmazásából eredő egyéb kockázatok tovább nőhetnek.
Az ügyfeleket is érzékenyen érintheti, hogy a pénzintézetek milyen hitel, és más pénzügyi termékek szolgáltatását kívánják felfuttatni, illetve visszafogni. A KPMG felmérése szerint a bankok kockázatkezelői a zöld hitelek és az államilag támogatott konstrukciókat preferálják a következő években, és óvatosabbak lesznek a projekthitelek és fedezetlen hitelek nyújtásakor. A biztosítók megkérdezett vezetői szerint az ügyfelek a kockázati életbiztosításokat és az egészségbiztosításokat jobban kedvelik, a lakásbiztosítások terén viszont várhatóan csökken az aktivitás, az alapkezelők pedig elfordulhatnak az egzotikus, illetve a tőkeáttételes alapoktól.
A szabályozói prioritások és a kockázati környezet változásai miatt a fenntarthatóság a kockázatkezelés egyik fókuszterületévé vált, de az ESG kockázatok kezelése még a klímaváltozással járó károkat régóta mérő biztosítók számára sem könnyű. A kibertámadásoktól leginkább a nagy intézmények CRO-i tartanak: a nagy cégek 90 százaléka jelezte a kockázati kitettség növekedését, míg a kisebb társaságok esetében ez csak a válaszadók fele szerint növekvő probléma. Ami a kockázatkezelői szakmát illeti, láthatóan alábbhagyott a CRO-k lelkesedése az innovatív technológiákat illetően, a mesterséges intelligenciát a három évvel ezelőtti 60 százalékhoz képest már csak a válaszadók 30 százalékánál kap kiemelt prioritást. Ugyanakkor látható, hogy a kockázatkezelők munkája felértékelődött, a kockázati vezetők 92 százaléka tagja az igazgatóságnak, vagy közvetlenül a vezérigazgatónak jelent, és ez az arány a bankok és alapkezelők esetében már 100 százalék.
„A megnövekedett felhatalmazás mellett bíztató, hogy a kockázati vezetők még inkább elhivatottak a kockázati kultúra megerősítése mellett, ami a banki CRO-k 90 százalékot meghaladó többsége szerint a tevékenységük legfontosabb hozadéka” – emelte ki Szalai Péter.
