Nem újkeletű ötlet, hogy elhitessék a szülőkkel, a gyerekek minden játék iránt érdeklődnek, azt csak mi, elmaradott konzervatív szülők hisszük, hogy vannak fiús meg lányos játékok. Igaz, hogy a gyerekek zöme minden befolyástól mentesen a nemi sztereotipiáknak megfelelő játékokért nyúzza a szüleit. Az utcán a kisfiúk gyökeret eresztenek minden építőjármű mellett, a lányok meg tütüben mennek óvodába.
De mire valók a haladó eszmék, ha nem arra, hogy ezeken az unalmas megszokásokon változtassanak, nem hagyják a progresszívek, hogy megtévesszen bennünket a valóság. A politikailag korrektek és a genderhívők szerelemgyerekei olyan svéd álomoviba járnak, ahol a gyerekek naponta választják nemeiket, a fiúk boldogan öltöztetik a Barbiekat, a lányok meg berregve tologatják a homlokrakodókat. A balliberális genderpropagátorok szerint ugyanis a szabadság a természet és az evolúció erősen korlátos folyamatai fölött is „megtalálható”.
Ezek a „haladó” gondolatok érték el a gyerekek világszerte kedvelt meséjét, amely egy vasúttársaság életéről szól, és mozdonyok a főszereplői. A brit Express számol be cikkében, hogy az ENSZ felhívta a Thomas, a gőzmozdony című mese – és az erre épített játékbirodalom – tulajdonosának, a Mattelnak a figyelmét arra, hogy nem annyira jó az a gyerekeknek, ha a fűtőház lakói között több a fiúmozdony, mint a lány. Így Thomas két régi barátja, Edward és Henry kikerülnek a történetből, és a helyükre két lány mozdony érkezik, az egyik történetesen fekete lesz. Az ENSZ javaslatára Thomas elhagyja az otthonát, Sodor-szigetet, és nemzetközi terepen fog csühögni, hogy támogatást nyújtson az ENSZ fenntartható fejlődéssel kapcsolatos céljainak. Azon most ne akadjunk fenn, hogy a szenes kocsijával megy a fenntartható fejlődést népszerűsíteni, Elon Musk két Mars-projekt között megtervezi majd a vezető nélküli elektromos Thomast.
Komoly vita kerekedett ebből a szigetországban, hiszen Thomas története 1946-ban íródott, egy ma már klasszikus, vitathatatlan emberi értékeket felsorakoztató mesegyűjtemény. Abban az időben a politikai korrektség nem fertőzte se a közéletet, se a mesekönyveket. Egyébként a szerző nem felejtkezett el a lány olvasókról, már az első mesékben is vannak lánymozdony szereplők. Fekete és meleg mozdonyra ugyan nem gondolt az író, nem kérdés, hogy ebben a mai átdolgozók majd megsegítik a történetet.
Egy korábbi tory miniszternő, Ann Widecombe úgy nyilatkozott, el sem tudja képzelni, hogy az ENSZ-t miért vonták be a mesekészítők a sorozat gyártásába. A kommentelők azt írták, egy újabb klasszikus esik a politikai korrektség áldozatául. Az emberek megőrizték a józan eszüket, pontosan tudják, hogy a gyerekeket nem az érdekli, hogyan oszlik meg a rasszok és nemek aránya a mesékben, hanem hogy győz-e a jó. A népmeséket már sikerült a megtűrt kategóriába száműzni, hiszen egyetlen ponton se korrektek, még a királylányokból is csak feleség lesz, nem programozó a Szilícium-völgyben
Ne legyenek kétségeink, ha nem állunk ellen, minden alapvető értéket kilúgoz a politikai korrektség, meg ami mögötte van. A tét nagy, de azt üzenem, legyen világos az összes Thomast herélő progresszívnek: többen vagyunk normálisak, inkább ne hergeljetek.
